9969 Braille
A 9969 Braille egy kisbolygó, pályája a Mars pályájánál valamivel nagyobb és oválisabb. 1992 májusában fedezték fel.
| 9969 Braille | |
 | |
| A kép 15 perccel azután készült, hogy a Deep Space–1 elrepült a kisbolygó mellett | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | E. F. Helin és K. J. Lawrence [1] |
| Felfedezés ideje | 1992. május 27.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium[2] |
| Névadó | Louis Braille |
| Alternatív név | 1992 KD |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 501 973 506 km (3,355 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 199 711 744 km (1,335 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 350 842 625 km (2,345 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,431[1] |
| Orbitális periódus | 1311,834 nap 3,59 év[1] |
| Közepes anomália | 272,998°[1] |
| Inklináció | 28,884°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 242,084°[1] |
| Perihélium szöge | 355,654°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Tömeg | 7,8×1015g |
| Átlagos sűrűség | 3,9 g cm-3[3] |
| Forgási periódus | 226,4 h[1] |
| Albedó | 0,34 |
| Színkép típusa | Q-típusú kisbolygó |
| Abszolút fényesség | 15,8[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 9969 Braille témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kutatása
szerkesztésA Deep Space–1 űrszonda 1999. július 29-én készített róla képeket. A szonda hihetetlenül közel, 26 km-re közelítette meg a körülbelül 2,5 km átmérőjű (1 × 2 km) kisbolygót, amely azóta is új rekord az űrkutatás történetében (természetesen különféle leszállóegységektől eltekintve). 16 órával az elrepülés előtt a Deep Space–1-nek szoftver problémái támadtak, amelynek következtében a szonda biztonsági üzemmódba kapcsolt. A NASA mérnökeinek hatórányi munkájukba került a hiba kijavítása. Ennél is nagyobb probléma, hogy a kisbolygó elérése előtt 20 perccel elvesztette látómezejéből a célpontot, ekkor még körülbelül 16 000 km-re volt a célponttól, így jó minőségű felvételek nem készültek a 9969 Braille-ről, bár néhány infravörös felvételt sikerült rögzíteni.[4]
A felvételek alapján úgy tűnik, hogy a kisbolygó egy nagyobb objektumról (egy 4 Vesta méretű kisbolygóról) szakadhatott le évmilliókkal ezelőtt. Az infravörös felvételek alapján a bolygó összetétele nagyon hasonlít a Vestáéhoz, nem kizárt tehát, hogy róla szakadt le valamikor a régmúltban. Külső anyaga vulkanikus jellegű (piroxén nevű ásvány található rajta nagy mennyiségben). A 9969 Braille a negyedik kisbolygó a Naprendszerünkben, amelyen vulkanikus nyomokat találtak. Ez is az előbbi állítást igazolja, hogy egy nagyobb testről szakadt le, hiszen egy bizonyos méret alatt (kb. 300 km) az égitestek anyagában fejlődő belső hő nem vezet olvadáshoz.
Elnevezése
szerkesztésNevét a híres Louis Braille-ről kapta, a vakírás megalkotójától. Segítségével vált lehetővé a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g h i j k l m JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
- ↑ JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2023. november 27.)
- ↑ I. Richter, D.E. Brinza, M. Cassel, K.H. Glassmeier, F. Kuhnke, G. Mussmann, C. Othmer, K. Schwingenschuh and B.T. Tsurutani (2001. május 1.). „First Direct Magnetic Field Measurements of an Asteroidal Magnetic Field: DS1 at Braille”. Geophysical Research Letters 28, 1913–1916. o. DOI:10,1029/2000GL012679.
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/411952.stm
További információk
szerkesztés
