Az Auditív Feldolgozási Zavar (APD) (korábban Központi Auditív Feldolgozási Zavar) egy agyi rendellenesség mely a hangfeldolgozást akadályozza. A betegség nem észlelési károsodás; az APD-től szenvedőknek teljesen normális hallása van. Az APD egy gyűjtőnév amely több a hangok agybéli feldolgozását érintő betegségre utal.

DefinícióSzerkesztés

Az American Speech-Language Hearing Association (ASHA) 2005 januárjában jelentette meg végleges formájában[1] az első tanulmányát a Hallás Feldolgozási Zavarokról egy szintén általuk publikált 1996-os cikket[2] és angol kollégáik kutatásait kiegészítendő. Az APD lehet születési rendellenesség, de későbbi károsodás is okozhatja (mint például fülfertőzés vagy fejsérülés) ami arra utal hogy a hang feldolgozásával vannak problémák a központi idegrendszerben. Elképzelhető, hogy nehézségek lépnek fel a "hang lokalizálásával és lateralizálásával, az auditív ítélőképességgel, az auditív sémák felismerésével, és az agy halántéktáji hallással kapcsolatos funkcióival, úgy mint a harmonizálás, megkülönböztetés, rendezés és elnyomás (a fül ideiglenes, milliszekundumban mérhető süketsége, amit egy hirtelen zajforrás okoz, és mi alatt az illető más hangokat nem hall); teljesítményromlás több egyidejű auditív inger jelenléténél (például dichotikus hallásteszt) és rossz minőségű auditív jel" esetében szintén lehetséges. (Central Auditory Processing Disorders, Technical Report, 2005. január).

Bár a betegség forrása idegrendszeri, inkább mint észlelési (füllel kapcsolatos rendellenességek), az APD-t néha súlyosbítják egyéb működési zavarok, úgy mint a belsőfülé ami a legtöbb esetben független, de egyidőben fennálló állapot. Ebből következőleg a páciens rendellenességét egy neurológus vagy egy audiológus értheti meg a legjobban, de egy fül-orr-gégésszel való konzultáció is hasznos lehet, ha biztosan ki akarunk zárni bármilyen fülbetegséget. Egy neuropszichológus szakvéleményét is kikérhetjük, mert a hallási problémáknak pszichiátriai vagy pszichológiai oka is lehet.

Az APD többféleképpen nyilvánulhat meg, de a hangok forrásának megállapítása, a beszédhangok megkülönböztetése és az ezekből való értelmes szavak alkotása és a hasonló hangzású szavak megkülönböztetése (rém - kém/kicsoda - micsoda) mind olyan képességek, melyek jellegzetesen hiányosak. Sok esetben az APD-től szenvedők számára úgy tűnhet, hogy kevesebb szó hangzott el, mint valójában, mivel a szavak közötti szüneteket van, hogy nem érzékelik, és ilyenkor az illetőnek az az érzése, hogy ismeretlen vagy értelmetlen szavakat használva beszélnek hozzájuk. Esetenként az is előfordul, hogy az APD-s felfogta milyen szavak hangzottak el, de jelentésükre nem jön rá. Nagy háttérzaj esetében (például rádió, tv, hangos bár) a beszéd megértése nehéz, de ez személyenként eltérő és attól is függ, hogy milyen súlyos az auditív feldolgozási zavar. A telefon használata is problematikus lehet, mivel annak hangminősége sokszor rossz, és a visszhangok sem mindig elkerülhetőek.[3] A legtöbb APD-s a saját tudta nélkül különféle vizuális stratégiákat fejleszt ki kompenzálásképp. Ilyen a száj és a testbeszéd olvasása és a folyamatos szemkontaktus, ami azt is megmagyarázza, hogy miért nehezebb a kommunikáció telefonon keresztül, ahol az ilyen típusú segédlet ritka.

Viselkedésbeli megnyilvánulásSzerkesztés

Az APD egyes szimptómái más rendellenességeknél is megfigyelhetők, úgy mint az agykárosodás, figyelemzavar, diszlexia, hallássérülés és egyes pszichológiai eredetű viselkedési rendellenességek. Mivel sok APD-s nem teljes mértékben fogja fel vagy jegyzi meg, mi hangzott el, felnőttek esetében az állapot kapcsolatbéli problémákhoz vezethet. Sok APD-s beszéde is árulkodó jel lehet, mivel hajlamosak a krónikus szóismétlésre.

ForrásokSzerkesztés

  1. Auditory Processing Disorder (APD). Pamphlet, (2004). British Society of Audiology APD Special Interest Group. MRC Institute of Hearing Research. Lehívva 2008-01-15-én.
  2. Central Auditory Processing: Current Status of Research and Implications for Clinical Practice. Technical Report, (1996). Working Group on Auditory Processing Disorders. American Speech-Language-Hearing Association.
  3. (Central) Auditory Processing Disorders. Technical Report, (2005). Working Group on Auditory Processing Disorders. American Speech-Language-Hearing Association.