Főmenü megnyitása

A buddhizmus kritikája - ahogy általában más vallások kritikája is - azoktól származik, akik nem értenek egyet vagy megkérdőjelezik a buddhista iskolák kijelentéseit, hitét és egyéb más tényezőket. Néhány buddhista felekezetet, számos neves buddhista nemzetet és egyes buddhista vezetőt bíráltak már ilyen vagy olyan módon. A kritika forrása lehet például agnoszticizmus (nem-tudás), szkepticizmus, vallásellenesség, filozófia, racionalizmus, de eredhet más vallások támogatóitól, vagy olyan buddhistáktól, akik nemtetszésüket fejezik ki és reformokra buzdítanak.

Bármilyen gondolatrendszer bírálatának két fajtája van. Az egyik a tanok, szövegek, tanítások és gyakorlatok racionális kiértékeléséből, a másik a tanokat alkalmazó gyakorlók következetességéből vagy következetlenségéből fakad.

Tartalomjegyzék

Történelmi bírálatokSzerkesztés

A buddhizmust Indiában alapították, ahol a hinduizmus már széles körben elterjedt és a mai napig ez így is maradt. Az ortodox hinduk egyfajta pozitív ateizmusként tekintettek a buddhizmusra. Azonban a buddhizmus eltűnt egy időre Indiából és egyes hindu tudósok szerint - például Szvami Vivekananda - a buddhizmus beleolvadt a vaisnavaite hindu gyakorlatokba.

Buddhista tanok bírálataiSzerkesztés

A különböző buddhista iskolák eltérő buddhista tanokat követnek attól függően, hogy melyik szútrát veszik alapul.[1] Emiatt az egyes buddhista tanok bírálatai azon tanok bizonyos értelmezéseire vonatkoznak, vagy azokra a bizonyos iskolákra. Mindamellett léteznek minden iskolára egységesen jellemző tanok is, amelyek vita vagy akadémiai vizsgálódás tárgyát képezik.

Nihilizmus és a szenvedésre való koncentrálásSzerkesztés

Annak ellenére, hogy a buddhizmust korábban az egzisztencializmushoz hasonlították, Friedrich Nietzsche inkább élettagadó filozófiának tekintette a buddhizmust, amely szeretne megszabadulni egy szenvedésektől teli létezésből.[2] A négy nemes igazság tanát többen támadták, amiért az a szenvedésre koncentrál.[3] Azonban vannak más buddhista tanok, amelyek elismerik az élet örömeit, például a Lótusz-szútra szövegében szerepelnek megvilágosodó emberek, akiknek a tudata "táncol az örömtől".[4] A nicsiren buddhizmus tana is elfogadja szenvedést és az örömöt is: "Szenvedd meg, amit meg kell, élvezd, amit kell és tekintsd mindkettőt az élet velejárójának".[5]

Nők a buddhizmusbanSzerkesztés

Bírálat érte a théraváda buddhizmust, azért, ahogyan bánik a nőkkel, főleg az apácákkal, akiket a szerzeteseknél alacsonyabb rangúnak tekintenek.[6] A legtöbb buddhista iskolában az apácákra (bhikkhuni) több szabály vonatkozik, mint a szerzetesekre (bhikkhu). A buddhisták ezt azzal magyarázzák, hogy a Buddha idejében az apácáknak gondjaik voltak a biztonsággal, ha ugyanazokkal a feltételekkel akartak felvételt nyerni a szanghába (közösségbe), mert az erdőben való barangolás során többjükkel szemben erőszakot követtek el világi emberek. Ezért szabtak meg több szabályt az apácák számára, például: az apácák nem utazhatnak egyedül.[7]

KövetkezetlenségekSzerkesztés

Néhány buddhista gyakorló szerint a buddhizmust érő bírálatok legtöbbször a buddhizmus kisebb hagyományaiból idéznek, amelyek nincsenek összhangban a buddhista elvekkel.[8] Ezek a meta-kritikák hasonlítanak más vallásos hagyományok gyakorlóitól származó kritikákra. A buddhizmus gyakorlói körein kívül nehéz fenntartani ezeket a kritikákat, mivel nincsenek bizonyítékok az eredeti tanításokról, ráadásul a buddhizmusban nem létezik egy a tanításokért felelős globális szerző.[9]

Vezetők és intézményekSzerkesztés

Néhányan bírálták egyes buddhista személyek és egyházi vezetők anyagias és korrupt viselkedését.[10] Hallani lehetett elhíresült szexuális botrányokról is a nyugaton terjedő buddhista csoportokban,[11] annak ellenére, hogy a buddhista vinaja (szabályzat) kifejezetten tiltja a szexuális aktust az egyházi személyek számára.[12]

Háború és erőszakSzerkesztés

A középkori Délkelet-Ázsiában léteztek buddhista államok - például a Szukhothai és a Polonnaruva pogány királyságok. Főleg Srí Lankán a modern szerzetesek gyakran belebonyolódnak a nacionalista politikába.[13]

Japánban a buddhizmust gyakran támogatja az állam. Brian Daizen Victoria Háborúban a zen (Zen at War) című könyvében arról ír, hogy a buddhista intézmények igazat adtak a japán katonai szellemnek és együttműködtek a Japán Császári Hadsereggel a csatamezőn. A könyv megjelenésére reagálva számos szekta kért elnézést, hogy a háború alatt támogatta a kormányt.[14]

Buddhistákról szóltak már passzív és aktív erőszakmentességet tanúsító történetek, amelyet gyakran tükröz a nemzeti kultúra is. A szerzetesek a 2007-es burmai kormányellenes tüntetésen például az erőszakmentesség politikáját alkalmazták. Nem régen a burmai buddhistákat a rohingya muzulmán kisebbség ellen elkövetett etnikai tisztogatással vádolták.[15][16]

A Buddhát a Dhammapada így idézi: "Az élet kedves mindenki számára. Valaki összehasonlítva magát másokkal nem szabad, hogy öljön vagy halált okozzon".[17]

Erőszakkal kapcsolatos vádakSzerkesztés

Az 1990-es években Bhután kiűzte a hindu lakosságot, hogy megőrizhesse a buddhista kultúráját és öntudatát.[18]

A 2008-as tibeti zavargások után a kínai kormány a 14. Dalai Lámát vádolta az erőszak és zavargások szításával. Egy kormányszóvivő elmondása szerint a tibeti kolostorok átkutatása során rengeteg fegyvert találtak, köztük 176 pisztolyt és 3500 kilogramm robbanóanyagot.[19]

A srí lankai Colombo Telegraph egyik cikke szerint a "helyi muszlim kisebbség továbbra is ki van téve az erőszaknak és az üldözésnek, amit gyakran harcos buddhisták okoznak, akiknek az egész famíliájuk nagyon aktív."[20]

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. http://www.buddhanet.net/e-learning/snapshot02.htm
  2. http://www.the-philosopher.co.uk/buddhism.htm
  3. http://www.bbc.co.uk/religion/religions/buddhism/beliefs/fournobletruths_1.shtml
  4. http://nichiren.info/buddhism/lotussutra/text/chap03.html
  5. Archivált másolat. [2013. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
    • Keyes, Charles F. "Mother or Mistress but Never a Monk: Buddhist Notions of Female Gender in Rural Thailand", American Ethnologist, Vol. 11, No. 2 (May, 1984), pp. 223-241.
    • Gutschow, Kim. Being a Buddhist nun: the struggle for enlightenment in the Himalayas. Harvard University Press, 207,225,240. o. (2004) 
    • Lucinda Joy Peach (2001), "Buddhism and Human Rights in the Thai Sex Trade", in Religious Fundamentalisms and the Human Rights of Women, Courtney W. Howland (Ed)., Palgrave Macmillan, p. 219.
    • Janell Mills (2000), "Militarisim, civil war and women's status: a Burma case study", in Women in Asia: tradition, modernity, and globalisation, Louise P. Edwards (Ed.), University of Michigan Press, p. 269.
    • Campbell, June. Traveller in Space: Gender, Identity and Tibetan Buddhism. Continuum International Publishing Group (2002). ISBN 0-8264-5719-3 
  6. Nők a buddhizmusban. [2009. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 16.)
  7. *Christine J. Nissen, (2008), "Buddhism and Corruption", in People of virtue: reconfiguring religion, power and moral order in Cambodia today, Alexandra Kent (Ed.), NIAS Press, p. 272-292.
  8. *Jerryson, Michael. Buddhist Warfare. Oxford University Press, 4–5. o. (2010) 
    • Laird, Thomas. The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama. Grove Press, 278. o. (2007) 
    • Kieschnick, John. The impact of Buddhism on Chinese material culture. Princeton University Press, 12–13. o. (2003) 
    • Tarling, Nicholas. The Cambridge History of Southeast Asia: From early times to c. 1800. Cambridge University Press, 245. o. (1992) 
    • Rinpoche, Samdhong. Samdhong Rinpoche: uncompromising truth for a compromised world : Tibetan Buddhism and today's world. World Wisdom, Inc, 139–140. o. (2006) 
    • Mabbett, Ian W.. Modern China: the mirage of modernity. Taylor & Francis, 112. o. (1985) 
  9. Michael Downing. Shoes Outside the Door: Desire, Devotion, and Excess at San Francisco Zen Center. Counterpoint, 2002.
  10. Bell, Sandra.szerk.: Charles S Prebish & Martin Baumann: Scandals in Emerging Western Buddhism, Westward Dharma: Buddhism Beyond Asia. University of California Press, 230–242. o. (2002). ISBN 0-520-22625-9 
  11. Ananda Abeysekara, "The Saffron Army, Violence, Terror(ism): Buddhism, Identity, and Difference in Sri Lanka". Numen 48.1 (2001).
  12. Zen at War (2nd ed.) by Brian Daizen Victoria / Rowman and Littlefield 2006, ISBN 0-7425-3926-1
  13. Rights Group: Myanmar Unrest Is 'Ethnic Cleansing'. ABC News. [2013. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
  14. Human Rights Watch (2013): "All You Can Do is Pray" Crimes Against Humanity and Ethnic Cleansing of Rohingya Muslims in Burma’s Arakan State, Report 2013, ISBN 978-1-62313-0053 PDF
  15. Buddhist Quotes. [2011. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
  16. "Refugees warn of Bhutan's new tide of ethnic expulsions". The Guardian . April 20, 2008
  17. China Steps Up Attacks, Brands Dalai Lama Supporters 'Scum of Buddhism'”, Fox News, 2008. április 2.. [2008. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. augusztus 11.) 
  18. Hate Incidents Report: Muslims Continue To Be Subjected To Violence And Persecution Often At The Hands Of Militant Buddhists – SFM. Colombo Telegraph, 2013. május 8.

Külső hivatkozásokSzerkesztés