Dhammapada
A dhammapada (páli: धम्मपद Dhammapada;[1] szanszkrit: Dharmapada) a történelmi Buddha mondásaiból készített versek gyűjteménye, amely a théraváda páli kánon részét képező Szutta-pitaka ötödik kosarában, a Khuddaka-nikájában található. Ez az egyik legközismertebb buddhista szöveg.
A Khuddaka-nikája szuttái |
PTS rövidítés |
---|
Khp · Dhp · Ud · Iti · Sn · Vv Pv · Thag · Thig · Jat · Nm · Ps Ap · Bv · Cp · Nt · Pk · Miln |
A Szutta-pitaka nikájái |
DN · MN · SN · AN · KN |
Szutták listája |
DN · MN · SN · AN · KN |
A hagyomány szerint a kánont (Tipitaka) az első buddhista tanácskozás során rögzítették páli nyelven, azonban valószínűbb, hogy a ma ismert végső formáját valamikor a második és a Harmadik buddhista zsinat közötti időszakban nyerte el. A 423 időmértékes versből (anustubh és tristubh) álló mű sokféle forrásból származik, ezért stílusa olykor szárazabb, máskor pedig emelkedettebb.[2]
Címe
szerkesztésA "Dhammapada" két szóból tevődik össze: dhamma és pada. Mindkettőnek többféle meghatározása létezik. Általában a dhamma utalhat Buddha tanításaira, egy "örök igazságra", vagy "minden jelenség összességére".[3] A pada kifejezés jelentése "láb", azonban főleg ebben a szövegkörnyezetben jelenthet "ösvényt" vagy "verset" (például "versláb") vagy mindkettőt.[4] Magyar fordításai: Az erény útja (Fórizs László), A Tan ösvénye (Vekerdi József), A törvény útja (Oborny Beáta, Szendrő Csaba).
Története
szerkesztésA buddhista hagyományban a Dhammapadát Gautama Buddhának tulajdonítják.[5] A teljes szöveg a Khuddaka-nikája része, amely a Szutta-pitaka egyik könyve. Azonban a versek több mint fele a páli kánon egyéb szövegeiben is megtalálható.[6] Buddhagósza, 5. századi indiai tudós szövegei 305 történeten keresztül magyarázzák ezeket a költeményeket.
Annak ellenére, hogy a páli kiadás a legismertebb, léteznek egyéb változatok is:
- a "gandhárai Dharmapada" – valószínűleg a dharmaguptaka vagy a kásjapíja iskoláktól származik,[7] amelyet karosti írással jegyeztek le[8]
- "Patna Dharmapada" – buddhista hibrid szanszkrit verzió,[9] amelyet feltehetően a szammitíja szekta készített[10]
- "Udánavarga" – egy múlaszarvásztiváda vagy szarvásztiváda szöveg,[11][12] amelynek létezik 3 szanszkrit verziója és egy tibeti fordítása[13]
- "Mahávasztu" – egy lokottaraváda szöveg, amelyben a páli Dhammapada Sahassa Vagga (Ezer) és Bhikkhu Vagga (szerzetes) verseivel párhuzamos versek szerepelnek.[14]
- "Facsiu csing" – 4 kínai má, amely közül az egyik a páli verzió fordításának egy kibővített változata.
Felosztása
szerkesztésA páli Dhammapada 423 verse 26 fejezetre van felosztva (Vekerdi József fordítása):
- Iker-versek
- Törekvés
- Gondolat
- Virágok
- Balgák
- Bölcsek
- Szentek
- Ezer
- Gonoszság
- Ütés
- Öregség
- Önmaga
- Világ
- Megvilágosultak
- Boldogság
- Vonzódás
- Harag
- Szenny
- Törvényben járók
- Út
- Különfélék
- Pokol
- Elefánt
- Szomj
- Szerzetes
- Bráhmana
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lásd például a Gandhárai Dharmapada (GDhp) 301. és 302. versei: Brough (1962/2001), p. 166; és Ānandajoti (2007), 4. fejezet, "Pupphavagga" - "Ancient Buddhist Texts" - http://www.ancient-buddhist-texts.net/Buddhist-Texts/C3-Comparative-Dhammapada/CD-04-Puppha.htm).
- ↑ www.tarrdaniel.com - Dhammapada - olvasva: 2015.01.04.
- ↑ See, e.g., Rhys Davids & Stede (1921-25), pp. 335-39, entry "Dhamma," Hozzáférés ideje: 25 November 2008 from "U. Chicago" at http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.1:1:2654.pali Archiválva 2012. július 8-i dátummal az Archive.is-en.
- ↑ Lásd például: Rhys Davids és Stede (1921-25), p. 408, "Pada" bekezdés - olvasva: 2015.01.04. - "U. Chicago" - http://dsal.uchicago.edu/cgi-bin/philologic/getobject.pl?c.2:1:1516.pali Archiválva 2012. július 9-i dátummal az Archive.is-en.
- ↑ [Buddharakkhita & Bodhi, 1985, p. 4. és (Ñānamoli & Bodhi, 2001, pp. 1009-1010, 1339 n. 1187.]
- ↑ Geiger (2004), p. 19, para. 11.2, valamint Hinüber (2000), p. 45, para. 90.
- ↑ Brough (2001), pp. 44–45
- ↑ Brough (2001). - Az eredeti szöveget az 1-2. században írták.
- ↑ Lásd például: Cone (1989).
- ↑ Journal of the Pali Text Society, volume XXIII, 113. oldal
- ↑ Brough (2001), pp. 38-41, indicates that the Udanavarga is of Sarvastivadin origin.
- ↑ Hinüber (2000), p. 45, para. 89,
- ↑ Rockhill, William Woodville (ford.): Udānavarga. London: Trübner 1883 PDF
- ↑ Law (1930), p. iv; and, Ānandajoti (2007), "Introduction," "Sahassavagga" and "Bhikkhuvagga."
Források
szerkesztés- Ānandajoti, Bhikkhu (2007). A Comparative Edition of the Dhammapada. U. of Peradeniya. Ancient Buddhist Texts Hozzáférés ideje: 25 Nov 2008
- Brough, John (2001). The Gāndhārī Dharmapada. Delhi: Motilal Banarsidass Publishers Private Limited
- Buswell, Robert E. (szerk.) (2003). Encyclopedia of Buddhism. MacMillan Reference Books. ISBN 978-0-02-865718-9
- Cone, Margaret (átírta) (1989). "Patna Dharmapada" in the Journal of the Pali Text Society (Vol. XIII), pp. 101–217. Oxford: Pali Text Society. Ancient Buddhist Texts Hozzáférés ideje: 06-15-2008
- Easwaran, Eknath (2007) The Dhammapada. Nilgiri Press. ISBN 978-1-58638-020-5
- Fronsdal, Gil (2005). The Dhammapada. Boston: Shambhala. ISBN 1-59030-380-6
- Geiger, Wilhelm (ford. Batakrishna Ghosh) (1943, 2004). Pāli Literature and Language. New Delhi: Munshiram Manoharlal Publishers. ISBN 81-215-0716-2
- Harvey, Peter (1990, 2007). An Introduction to Buddhism: Teachings, History and Practices. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-31333-3
- Hinüber, Oskar von (2000). A Handbook of Pāli Literature. Berlin: Walter de Gruyter. ISBN 3-11-016738-7
- Law, Bimala Churn (1930). A Study of the Mahāvastu. Calcutta: Thacker, Spink & Co. "Archive.org". Hozzáférés ideje: 26 November 2008
- Müller, F. Max (1881). The Dhammapada (Sacred Books Of The East, Vol. X). Oxford University Press
- Ñāṇamoli, Bhikkhu (ford.) és Bhikkhu Bodhi (szerk.) (2001). The Middle Length Discourses of the Buddha: A Translation of the Majjhima Nikāya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-072-X
- Rhys Davids, T.W. és William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society. Search inside the Pali–English Dictionary, Chicago Egyetem
Fordítások
szerkesztés- Fórizs László fordítása, 1994
- www.terebess.hu – Vekerdi József fordítása – Terebess Kiadó, Budapest, 1999
- Vekerdi József fordítása – Terebess Kiadó, Budapest, 1999
- Dhammapada – Az erény útja – Páli nyelvből fordította Fórizs László, Aruna Ratanagiri Buddhist Monastery, Northumberland, 2012
- www.ujakropolisz.hu – Dhammapada – A törvény útja (ford.: Oborny Beáta, Szendrő Csaba)
- by Max Müller (1881) a Wikiforrás oldalán (angolul)
- www.accesstoinsight.org – ford: Thánisszaró (1997) (angolul)