A hínajána (हीनयान) szanszkrit és páli kifejezés, amelynek szó szerinti jelentése "kis szekér", "kis kocsi", vagy "szűk ösvény". A kifejezés az i. e. 1. vagy 2. század körül keletkezett.

A hínajána elnevezéssel illetik a mahájána buddhizmus hívei a korai buddhista iskolákat, amelyeket még fejletlennek, előkészítő jellegűnek tartanak. A hínajána „kis kocsit” vagy „kis járművet” jelent, ellentétben a magukat „nagy kocsinak” vagy „nagy járműnek” nevező mahájána buddhistákkal, akik ezt az elnevezést némileg pejoratív éllel használják a hínajána követőire. Az irányzatot théraváda buddhizmusnak („a vének tanítása”) is nevezik, de ez félrevezető, mivel a théraváda valójában a harmadik pátaliputtai zsinaton kialakult szthavira-csoport egyik iskoláját jelöli.[1]

Számos magyarázat létezik arra, hogy mire vonatkoznak a hínajána és mahájána szavak, és arra, hogy mi a különbség közöttük. Jidzsing kínai pap szerint, aki a 7. században elvándorolt Indiába, mindkettő ugyanazt a vinaját alkalmazza, és ugyanazt a négy nemes igazságot gyakorolja. Csupán a mahájána követői hódolnak bódhiszattváknak és a mahájána szútrákat olvassák, amit a hínajána követői nem csinálnak.[2]

Eredete szerkesztés

A hínajána szó a hína (हीन)[3] ("szegény", "elhagyatott", "hiányos", "elégtelen") és a jána (यान)[4] ("szekér") kifejezésekből ered. Itt a szekér a megvilágosodáshoz vezető eszközt jelenti.

Théraváda – a hínajána egyetlen jelenlegi iskolája szerkesztés

 
Templombelső Thaiföldön

A théraváda (az idősebbek útja) egyike a buddhizmus korai szakaszában, a Buddha halála utáni első században létrejött tizennyolc (más rendszerezések szerint húsz) úgynevezett nikája iskolának. Ezt a tizennyolc iskolát szokás összefoglalóan hínajána iskoláknak is nevezni. A théraváda a buddhizmus legkonzervatívabb irányzata, mely a Buddha eredeti tanításait próbálja megőrizni. A théraváda irányzat követői őseiket az első zsinatig vezetik vissza, amikor 500 megvilágosodott szent (arhat) úgy határozott, hogy a Gautama Buddha „kisebb és apró” szabályait is betartó ortodox álláspontot választja.

A théraváda a tizennyolc-húsz hínajána iskola utolsó túlélője, Srí Lanka, Kambodzsa, Laosz, Burma és Thaiföld fő vallása, megtalálható még Délnyugat-Kína területén, Vietnámban és Szingapúrban. Az irányzatnak jelentős számú kolostora és követője van az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland és az USA több városában.[5] A mahájána buddhizmus (mahāyāna, nagy hordozó, nagy szekér) ellentéteként hínajána (kis hordozó, kis szekér) néven is emlegetik, de ezt követői pontatlannak tartják. A théraváda név legrégibb írásos emléke egy i. sz. 7. századi iskola könyveiben található. Ma a világon körülbelül 100 milliónyi théraváda buddhista él, a tan az utóbbi évtizedekben nyugaton is gyökeret vert.[6]

Kialakulása szerkesztés

Jan Nattier szerint a hínajána kifejezés csupán a Mahájána után keletkezett a bodhiszattvák és srávakák közötti ellentét eredményeképpen. A vitát követően keletkezett először a bodhiszattvajána, amely megkapta a mahájána ("Nagy Szekér") jelzőt és csak sokkal később alkották meg a hínajána kifejezést, miután a bodhiszattvák és tanításaik megítélése már kritikusabbá vált.[7] A korai szövegekben gyakran szerepel a mahájána kifejezés, míg a hínajána meglehetősen ritka. Biztosra vehető tehát, hogy a két jelző nem egy időszakban alakult ki és nem jelent egymáshoz való viszonyulást sem.[8]

A hínajána és a mahájána különbségei szerkesztés

A Mantra Magyarországi Buddhista Egyház a következő szempontok szerint hasonlítja össze a mahájánát és a hínajánát:[9]

  • Eddig látens, nem-hangsúlyozott tanítások (bodhiszattva, buddhaiság, együttérzés, üresség) – részletes kifejtés, újraértelmezés
  • a változás okai – az ezidáig alapvetően szerzetesi/kolostori jellegű buddhizmus fokozatosan tömegvallássá nő – az erősen metafizikus tanok mitológiai rendszerrel egészülnek ki
  • a bizalom a bölcsességgel egyenértékű lesz
  • bhakti-mozgalom
A mahájána és a hínajána összehasonlítása
Hínajána Mahájána
1 hangsúly a személyes erőfeszítésen minden lény megszabadulását helyezi előtérbe
2 Cél: egyéni megszabadulás – kizárólagos eszköz: a kolostori élet kijelenti: a világi emberek is megszabadulhatnak (Vimalakírtinirdésa-szutta) – ebben világ-feletti lények segítségét kérheti
3 arahant: "az érdemes/méltó" – tökéletesen megértette az 1. nemes igazságot, felhagyott az okkal (2. nemes igazság), megvalósította a megszüntetést (3. nemes igazság), beteljesítette az ösvényt (4. nemes igazság); vagyis: saját maga számára érte el a nirvánát
+ prtatjékabuddha
+ bodhiszattva: a történeti Buddha, megvilágosodása előtt, ill. Maitréja
a bodhiszattva visszautasítja a végső megszabadulás, és az újraszületést keresi – valamint fogadalmat tesz, hogy:
-megszabadítja a lényeket
-véget vet a szennyeződéseknek
-uralja a dharmákat
-eléri a megvilágosodást
(mindenki, akit ez motivál: bodhiszattva)
4 A srávakák és a pratjékabuddhák megnyugszanak a nirvánában. apratisthita-nirvána (meg-nem-állapodott n.; szinonimák: avi-nivartana: visszatántoríthatatlan; advaja: nem-kettős; ásraja-parávritti: az alap átfordítása; advaya-dnyána: kettősség-nélküli tudás):
pradnyá: szanszára – nirvána
karuná: nirvána – szanszára

(a bodhiszattva a nirvánában sem nyugszik meg, mert a lelkében élő tökéletes jóság arra ösztönzi, hogy mindaddig visszaszülessen a földre, míg van megmentendő tökéletlen lélek a földön, akit taníthat, vagy a tökéletességre vezető útra irányíthat)

5 nirvána: a létezésen túli szféra, transzcendens entitás, amit a szabadulás során lehet elérni (nem-okozott, nem-létrehozott) – a szamszára és a nirvána kettőssége lételméletileg: szanszára=nirvána – a nirvána a szanszára benne rejlő jellegzetessége, amely alapos vizsgálódás után mutatkozik meg;

nem "odaát", hanem: tudatában lenni eme alapvető azonosságnak/nézőpontváltás
maradékos nirvána: az arhatnak vannak szkandhái, de nem teremt karmát
maradéktalan nirvána: parinirvána

6 buddhaiság: egy világkorszakban egy Buddha; Sákjamuni halálával vége szakadt a kinyilatkoztatásnak – lezárt kánon buddhaság:
• nem élőlény, hanem: mindig jelenlevő minőség, transzcendens princípium (vö. a mahászánghikák lókottaravádája), ami mindenhol megnyilvánul (emellett csökken az arhat tekintélye)
• a buddhák a Dharmakája megtestesülései (Sákjamuni: Nirmánakája)
• lehetőség van további kinyilatkoztatásra→nyitott kánon hitelesítési módszerek: (mikor buddha-vacsana valami?)
(1) Az igazságot fejezi ki;
(2) a Dharmáról szóljon;
(3) az erkölcsi szennyeződések feladására ösztönözzön;
(4) ne a szanszára, hanem a nirvána jellegzetességeit tükrözze
7 Abhidharma: a dharmáknak van önlétük Pradzsnyápáramitá-szutta: minden üres
8 A meglévő hínajána tételek fejlődése:
lókottaraváda (mahászánghika),
dharmasúnjatá (mahászánghika),
pudgalavádinok
szarvásztiváda Abhidharma
tíz páramí
A meglévő hínajána tételek fejlődése
a. a Buddha alakjának változása
b. a dharmasúnjatá hangsúlyossága
c. tathágatagarbha
d. a mérvadó Abhidharma
e. hat páramitá[10]
9 két buddha-test:
Dharmakája (a sztúpa jelképezi)
Rúpakája (az ereklyék jelképezik)
három buddha-test:
- Dharmakája
- Szambhógakája
- Nirmánakája
10 szemléletmódok:
- ahogy mi látunk
- ahogy a Buddha lát (jathá-bhúta: ahogy a dolgok vannak)
szemléletmódok:
- szamvriti-szatja
- paramártha-szatja

Hínajána buddhista iskolák szerkesztés

 
Korai
buddhizmus
Szövegek

Gandhárai szövegek
Ágamák
Páli kánon

Zsinatok

1. zsinat
2. zsinat
3. zsinat
4. zsinat

Iskolák

Első szangha
 Mahászánghika
 ├ Ekavjávahárika
 ├ Lokottaraváda
 ├ Bahusrutíja
 ├ Pradzsnaptiváda
 └ Csaitika
 Szthaviraváda
 ├ Mahísászaka
 ├ Dharmaguptaka
 ├ Kásjapíja
 ├ Szarvásztiváda
 └ Vibhadzsjaváda
  └ Théraváda

.

A harmadik zsinat után rendszeresített 18 iskolát nevezzük szarvásztiváda iskolának vagy későbbi megkülönböztető nevén hínajána iskolának. Ezek a következők:[11]

  • théravádinok

vátszíputríja = szammitíja = pudgalavádinok

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Hínajána szövegek magyarul szerkesztés

  • A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében. [A TKBF Jegyzete, (1994) {ford. és összeállította Tenigl-Takács László}]. Online: A buddhizmus alaptanításai a szentiratok tükrében [Megtekintve: 2012.08.19.]
  • Vekerdi József (ford. és komm.) – Buddha Beszédei, Helikon, 1989 Budapest. Online: Buddha beszédei [Megtekintve: 2011.03.06.]
  • Brahmajāla Sutta. Bhikkhu Bodhi: A nézetek mindent felölelő hálója. [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1994 Budapest {ford. Pressing Lajos}]. Online: DN 1. A nézetek mindent felölelő hálója [Megtekintve: 2012.08.19.]
  • Dhammapada. [Farkas Lőrinc Imre, 1994 Budapest {ford. Fórizs László}]. Online: Dhammapada [Megtekintve: 2011.04.25.]
  • Dzsátakák – Buddhista születésregék (ford. Velekerdi József) Online: Dzsátakák [Megtekintve: 2011.04.25.]
  • Mulapariyāya Sutta. Bhikkhu Bodhi: A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd. [Buddhista Misszió, Bp. & Orient Press, 1996 Budapest {ford. Pressing Lajos}]. Online: MN 1. A létesülés gyökeréről szóló tanítóbeszéd [Megtekintve: 2012.08.19.]
  • Patimokkha. A vallomás szavai [A TKBF Jegyzete (1994) {ford. Farkas László}].
  • Szatipatthána Szutta. Nyanaponika Thera: A buddhista meditáció szíve . [Orient Press, 1994 Budapest]. DN 22. A tudatosság útjáról szóló nagy tanítóbeszéd. [A TKBF Jegyzete, (1993) {ford. Horváth György}]. Online a szutta szövege: DN 22. Az éberség alapzatairól [Megtekintve: 2012.08.19.]

Jegyzetek szerkesztés

  1. szerk.: Görföl Tibor, Máté Tóth András: Világvallások – Akadémiai lexikon. Budapest: Akadémiai, 368. o. (2009). ISBN 978-963-05-8708-2 
  2. Williams, Paul (2008) Mahāyāna Buddhism: The Doctrinal Foundations: p. 5
  3. Sanskrit Dictionary for Spoken Sanskrit, 2010-12-17
  4. Sanskrit Dictionary for Spoken Sanskrit 2010-12-17
  5. Forest Sangha
  6. Modern théraváda (magyar és angol linkgyűjtemény). [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  7. Nattier, Jan (2003), A few good men: the Bodhisattva path according to the Inquiry of Ugra: p. 174
  8. Nattier, Jan (2003), A few good men: the Bodhisattva path according to the Inquiry of Ugra: p. 172
  9. www.buddhistaegyhaz.hu, Tanítások - jegyzetek - A mahájána és a hínajána összehasonlítása (PDF), olvasva: 2010.12.17.
  10. Vázlat a hat páramitáról
  11. KORAI BUDDHISTA SZANGHÁK. [2010. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 17.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Romila Thapar, Early India from the Origins to AD 1300 Penguin, 2001
  • Tsongkhapa, The great treatise on the stages of the path to enlightenment, Snowlion, 2000
  • Paul Williams, Mahayana Buddhism, Routledge, 1989
  • Andrew Skilton, Concise history of Buddhism. Windhorse, 1999
  • Donald Lopez, "The H Word", Tricycle: The Buddhist Review, Fall 1995, pp84–85
  • R. S. Cohen, "Discontented Categories: Hinayana and Mahayana in Indian History", Journal of the American Academy of Religion, 63(1):1-25, 1995
  • Ryukan Kimura, A Historical Study of the Terms Hinayana and Mahayana and the Origin of Mahayana Buddhism, Indological Book Corp., 1978