A lantán izotópjai
Wikimédia-listaszócikk
A természetes lantán (La) egy stabil (139La) és egy radioaktív (138La) izotóp keveréke, a stabil izotóp gyakorisága 99,91%. 38 radioizotópját írták le, ezek közül a legstabilabbak a 138La (felezési ideje 1,02·1011 év), a 137La (60 000 év) és a 140La (1,6781 nap). A többi radioaktív izotóp felezési ideje egy napnál rövidebb, többségüké az 1 percet sem éri el. A lantánnak 12 magizomerje is létezik, ezek közül a leghosszabb élettartammal a 24,3 perces felezési idejű 132mLa rendelkezik.
A lantán izotópjainak (117La–155La) atomtömege a 116,95–154,96 u tartományba esik.
Standard atomtömeg: 138,90547(7) u.
Táblázat szerkesztés
| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(k)[1][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 117La | 57 | 60 | 116,95007(43)# | 23,5(26) ms | β+ | 117Ba | (3/2+,3/2−) | ||
| p | 116Ba | ||||||||
| 117mLa | 151(12) keV | 10(5) ms | (9/2+) | ||||||
| 118La | 57 | 61 | 117,94673(32)# | 200# ms | β+ | 118Ba | |||
| 119La | 57 | 62 | 118,94099(43)# | 1# s | β+ | 119Ba | 11/2−# | ||
| 120La | 57 | 63 | 119,93807(54)# | 2,8(2) s | β+ | 120Ba | |||
| β+, p | 119Cs | ||||||||
| 121La | 57 | 64 | 120,93301(54)# | 5,3(2) s | β+ | 121Ba | 11/2−# | ||
| β+, p | 120Cs | ||||||||
| 122La | 57 | 65 | 121,93071(32)# | 8,6(5) s | β+ | 122Ba | |||
| β+, p | 121Cs | ||||||||
| 123La | 57 | 66 | 122,92624(21)# | 17(3) s | β+ | 123Ba | 11/2−# | ||
| 124La | 57 | 67 | 123,92457(6) | 29,21(17) s | β+ | 124Ba | (7−,8−) | ||
| 124mLa | 100(100)# keV | 21(4) s | alacsony(+#) | ||||||
| 125La | 57 | 68 | 124,920816(28) | 64,8(12) s | β+ | 125Ba | (11/2−) | ||
| 125mLa | 107,0(10) keV | 390(40) ms | (3/2+) | ||||||
| 126La | 57 | 69 | 125,91951(10) | 54(2) s | β+ | 126Ba | (5)(+#) | ||
| 126mLa | 210(410) keV | 20(20) s | (0−,1−,2−) | ||||||
| 127La | 57 | 70 | 126,916375(28) | 5,1(1) perc | β+ | 127Ba | (11/2−) | ||
| 127mLa | 14,8(12) keV | 3,7(4) perc | β+ | 127Ba | (3/2+) | ||||
| IT | 127La | ||||||||
| 128La | 57 | 71 | 127,91559(6) | 5,18(14) perc | β+ | 128Ba | (5+) | ||
| 128mLa | 100(100)# keV | <1,4 perc | IT | 128La | (1+,2−) | ||||
| 129La | 57 | 72 | 128,912693(22) | 11,6(2) perc | β+ | 129Ba | 3/2+ | ||
| 129mLa | 172,1(4) keV | 560(50) ms | IT | 129La | 11/2− | ||||
| 130La | 57 | 73 | 129,912369(28) | 8,7(1) perc | β+ | 130Ba | 3(+) | ||
| 131La | 57 | 74 | 130,91007(3) | 59(2) perc | β+ | 131Ba | 3/2+ | ||
| 131mLa | 304,52(24) keV | 170(10) µs | 11/2− | ||||||
| 132La | 57 | 75 | 131,91010(4) | 4,8(2) óra | β+ | 132Ba | 2− | ||
| 132mLa | 188,18(11) keV | 24,3(5) perc | IT (76%) | 132La | 6− | ||||
| β+ (24%) | 132Ba | ||||||||
| 133La | 57 | 76 | 132,90822(3) | 3,912(8) óra | β+ | 133Ba | 5/2+ | ||
| 134La | 57 | 77 | 133,908514(21) | 6,45(16) perc | β+ | 134Ba | 1+ | ||
| 135La | 57 | 78 | 134,906977(11) | 19,5(2) óra | β+ | 135Ba | 5/2+ | ||
| 136La | 57 | 79 | 135,90764(6) | 9,87(3) perc | β+ | 136Ba | 1+ | ||
| 136mLa | 255(9) keV | 114(3) ms | IT | 136La | (8)(−#) | ||||
| 137La | 57 | 80 | 136,906494(14) | 6(2)·104 év | EC | 137Ba | 7/2+ | ||
| 138La[m 4] | 57 | 81 | 137,907112(4) | 1,02(1)·1011 év | β+ (66,4%) | 138Ba | 5+ | 9,0(1)·10−4 | |
| β− (33,6%) | 138Ce | ||||||||
| 138mLa | 72,57(3) keV | 116(5) ns | (3)+ | ||||||
| 139La[m 5] | 57 | 82 | 138,9063533(26) | Stabil[m 6] | 7/2+ | 0,99910(1) | |||
| 140La[m 5] | 57 | 83 | 139,9094776(26) | 1,6781(3) nap | β− | 140Ce | 3− | ||
| 141La | 57 | 84 | 140,910962(5) | 3,92(3) óra | β− | 141Ce | (7/2+) | ||
| 142La | 57 | 85 | 141,914079(6) | 91,1(5) perc | β− | 142Ce | 2− | ||
| 143La | 57 | 86 | 142,916063(17) | 14,2(1) perc | β− | 143Ce | (7/2)+ | ||
| 144La | 57 | 87 | 143,91960(5) | 40,8(4) s | β− | 144Ce | (3−) | ||
| 145La | 57 | 88 | 144,92165(10) | 24,8(20) s | β− | 145Ce | (5/2+) | ||
| 146La | 57 | 89 | 145,92579(8) | 6,27(10) s | β− (99,99%) | 146Ce | 2− | ||
| β−, n (0,007%) | 145Ce | ||||||||
| 146mLa | 130(130) keV | 10,0(1) s | β− | 146Ce | (6−) | ||||
| 147La | 57 | 90 | 146,92824(5) | 4,015(8) s | β− (99,96%) | 147Ce | (5/2+) | ||
| β−, n (0,04%) | 146Ce | ||||||||
| 148La | 57 | 91 | 147,93223(6) | 1,26(8) s | β− (99,85%) | 148Ce | (2−) | ||
| β−, n (0,15%) | 147Ce | ||||||||
| 149La | 57 | 92 | 148,93473(34)# | 1,05(3) s | β− (98,6%) | 149Ce | 5/2+# | ||
| β−, n (1,4%) | 148Ce | ||||||||
| 150La | 57 | 93 | 149,93877(43)# | 510(30) ms | β− (97,3%) | 150Ce | (3+) | ||
| β−, n (2,7%) | 149Ce | ||||||||
| 151La | 57 | 94 | 150,94172(43)# | 300# ms [>300 ns] | β− | 151Ce | 5/2+# | ||
| 152La | 57 | 95 | 151,94625(43)# | 200# ms [>300 ns] | β− | 152Ce | |||
| 153La | 57 | 96 | 152,94962(64)# | 150# ms [>300 ns] | β− | 153Ce | 5/2+# | ||
| 154La | 57 | 97 | 153,95450(64)# | 100# ms | β− | 154Ce | |||
| 155La | 57 | 98 | 154,95835(86)# | 60# ms | β− | 155Ce | 5/2+# | ||
- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű (csaknem stabil) izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
- ↑ Primordiális radionuklid
- ↑ a b Hasadási termék
- ↑ Elméletileg spontán maghasadásra képes
Megjegyzések szerkesztés
- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások szerkesztés
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of lanthanum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A bárium izotópjai | A lantán izotópjai | A cérium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
