Abonyi Iván

(1931–2022) plazmafizikus, fizikatanár, egyetemi docens, tankönyvíró, tudománytörténész

Abonyi Iván (Budapest, 1931. március 3.2022. augusztus 4.) plazmafizikus, fizikatanár, egyetemi docens, tankönyvíró, tudománytörténész.

Abonyi Iván
Staar Gyula felvétele (2017)
Staar Gyula felvétele (2017)
Született1931. március 3.
Budapest
Elhunyt2022. augusztus 4. (91 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • fizikatanár
  • tudománytörténész
  • tankönyvszerző
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1955)

A Wikimédia Commons tartalmaz Abonyi Iván témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

1955-ben fizikus oklevelet szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, ahol azután tudományos segédmunkatársként kezdte pályafutását az elméleti fizika tanszéken. 1961-ben doktori fokozatot szerzett, tézisének címe: A relativisztikus kinetikus gázelmélet egyes problémái (témavezető: Marx György), rá egy évre kandidátus lett. Az egyetemen elméleti fizikai, elektrodinamikai és fizikatörténeti tárgyakat oktatott. Dolgozott a párizsi Poincaré Intézetben (1964 és 1972 között) és a Miskolci Egyetemen (1983 ás 1986 között), 1960-tól az MTA Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoportjában is. Fényes Imre után ő lett a TIT Budapesti Szervezete Fizika Szakosztályának elnöke, 1972 és 1980 között pedig az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkárhelyettese volt. 1996-ban nyugdíjba vonult, de továbbra is tevékeny maradt.

Aktív szerzője volt a Természet Világa és a Fizikai Szemle folyóiratoknak, amelyekben száznál több írása jelent meg. 1969-ben tagja lett a Természet Világa szerkesztőbizottságának. Ezen kívül sikeres tankönyveket is írt, főleg elméleti fizikából. Társszerzője volt a következő lexikonoknak: Fizikai kislexikon, Magyar Larousse Enciklopédia, Magyar nagylexikon. A Gondolat Kiadónál szerkesztésében jelent meg 1975 és 1982 között a Fizika évkönyv sorozat.

Előadásai, cikkei, könyvei nagy gonddal, élvezetes stílusban készültek.

Kutatásai

szerkesztés

Szakterülete: plazmafizika, hidrodinamika, relativitáselmélet. Kutatási témái: a magyarországi fizika története, örvényes áramlások a magnetohidrodinamikában, relasztivisztikus hidrodinamika és magnetohidrodinamika.

Válogatás könyveiből

szerkesztés
  • Elméleti fizika, egyetemi tankönyv (Nagy Tiborral, Budapest, 1968)
  • Abonyi Iván–Bitó János: Rezgések és hullámok a plazmában; Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
  • A negyedik halmazállapot. Bevezető a plazmafizikába (Budapest, 1971)
  • Modern kozmológia. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályai Országos Választmányának közlönye; szerk. Abonyi Iván, Paál György, Tihanyi László; TIT, Budapest, 1987
  • A kozmikus dinamótól a reaktorok hűtéséig (Szombathely, 1997)
  • Szilárd Leó 1898–1964 (Szombathely, 2000)
  • Kiemelkedő fejezetek a 17-18. század fizikájából (Budapest, 2008)
  • Kiemelkedő fejezetek a 20. század fizikájából (Budapest, 2009)
 
A Természet Világa szerkesztőségében Einstein posztere előtt. Staar Gyula felvétele (2017)

További információk

szerkesztés