Abu Nuvász

középkori arab költő

Az Abu Nuvász vagy Abu Novász („Fürtös”; arabul أبو نواس – Abū Nuwās) néven ismert al-Haszan ibn Háni al-Hakami (arabul الحسن بن هانئ الحكمي – al-Ḥasan ibn Hāniʾ al-Ḥakamī; Ahváz, 747 és 762 között – Bagdad, 813 és 815 között) az egyik legjelentősebb középkori arab költő volt.[6]

Abu Nuvász
Abu Nuvász, Halíl Dzsibrán rajza
Abu Nuvász, Halíl Dzsibrán rajza
Született

Ahváz[2][3]
Elhunyt

Bagdad[2]
Állampolgársága Abbászida Kalifátus
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Abu Nuvász témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A húzisztáni Ahváz városában született, szegény sorsú családban. Ifjúságát Baszrában és Kúfában töltötte: Baszrában egy ideig egy illatszer-kereskedő segédjeként dolgozott, míg anyja gyapjútisztítással kereste a kenyerét. A források szerint első tanítója Váliba ibn al-Hubáb volt, akivel egyes korabeli források szerint homoszexuális kapcsolatban állt. Második mestere a kor híres költője és filológusa, Halaf al-Ahmar volt. A korban nem szokatlan módon hosszabb időt töltött a beduinok között, hogy minél tökéletesebben elsajátítsa az arab nyelvet.

Végül a birodalom központjába, Bagdadba utazott, ahol a híres zenész, Iszhák al-Mauszili beajánlotta Hárún ar-Rasíd kalifához. Költészete azonban nem nyerte el az uralkodó tetszését, így nem ő, hanem a befolyásos vezíri család, a horászáni Barmakidák vették pártfogásukba. Ezek véres bukása nyomán 803-ban Egyiptomba menekült, majd visszatért Bagdadba és al-Amín kalifa kegyeltje lett. Haláláról többféle történet is ismert: egyes vélekedések szerint börtönben halt meg egy istentagadó verse miatt, mások szerint egy kocsmárosnő házában, esetleg egy versben megsértett síita családban érte a halál.

A közismerten züllött, bohém költő az Ezeregyéjszaka több meséjében is szerepel: e történetek alapját az Abu Nuvászról és al-Amín kalifáról szóló anekdoták képezték, al-Amínt pedig később a jóval népszerűbb Hárún ar-Rasíd váltotta fel.

KöltészeteSzerkesztés

Az „iraki modernek” (arab terminológia szerint: muvalladún vagy muhdaszún) irányzatának egyik legfontosabb költője volt. Bár kaszídáit a klasszikus formákat követve kellett megírnia, tartalmi téren igyekezett megújítani a költészetet, és hevesen támadta a klasszicizáló verselés művelőit. Számos műfajban jeleskedett: veszélyes gúnyverseket írt (hidzsá), de elégiái is kiemelkedőek voltak. Ő tekinthető a vadászvers (tardijja) megteremtőjének.

Legkiemelkedőbb művei a bordalok (hamrijja), illetve a – főként fiúkhoz írt – szerelmes versek (gazal) közé tartoznak. Élete végén több aszketikus témájú, vallásos elmélkedéseket tartalmazó verset (zuhdijja) is írt. Költészetén – a korban nem egyedülálló módon – erős perzsa befolyás érzékelhető, ráadásul erős iszlámellenesség jellemzi, ezáltal Abu Nuvász a nem arab alattvalók körében jelentkező ellenállás, a suúbijja egyik fontos képviselőjének is tekinthető.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Bagdad, a Tigris-parti Abu Nuvasz sétány

Bagdad belvárosában nagy közterület viseli a nevét. Karadah városrészben, a Tigris folyó bal (keleti majd délire forduló) partján futó, klubokkal és éttermekkel szegélyezett forgalmas sétány és parti út neve Abu Nuvász út (Abū Nuwās Street, arabul: شارع ابو نؤاس ). [7] Az utat végig kísérő zöld parksáv neve Abu Nuvász park (Abū Nuwās Park, arabul: حدائق متنزه أبو نؤاس ). A parti út és a parksáv hossza mintegy 2,5 km, a Köztársaság (Dzsumhuríja) hídtól egészen az egyetemi negyedig, a Dzsadrija hídig.[8]

1976-ban egy, a Merkúr bolygó felszínén felfedezett krátert neveztek el róla (Abu Nuwas crater(wd)).[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b EB-11 / Abu Nuwas
  2. a b c Nouveau Dictionnaire des auteurs de tous les temps et de tous les pays, 8, 1
  3. EB-11 / Abu Nuwas, ... was born in al-Ahwāz, probably about 756.
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  5. Poetry Foundation. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Esat Ayyıldız. "Ebû Nuvâs’ın Şarap (Hamriyyât) Şiirleri". Bozok Üniversitesi İlahiyat Fakültesi Dergisi 18 / 18 (2020): 147-173.
  7. Abū Nuwās Street. Geography of Baghdad. britannica.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  8. DVIDS – News – A Walk in the Park. Dvidshub.net, 2004. október 8. (Hozzáférés: 2020. szeptember 8.)
  9. T.J. Mahoney. Mercury. New York: Springer, 49. o. (2013). ISBN 978-1461472070. Hozzáférés ideje: 2020. szeptember 8. 

ForrásokSzerkesztés

  • Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 34. o.  
  • Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212