Acsai Roland

magyar író, költő, műfordító, drámaíró

Acsai Roland (Cegléd, 1975. június 16. –) Radnóti-díjas, Zelk Zoltán-díjas, Bárka-díjas és Res Artis-díjas író, költő, műfordító, drámaíró.

Acsai Roland
Acsai Roland 2016-ban
Acsai Roland 2016-ban
Született 1975. június 16. (45 éves)
Cegléd
Állampolgársága magyar
Házastársa Kása Tímea
Gyermekei

két gyermek:
Acsai Zsófia

Acsai Johanna
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (bölcsészettudomány)
Kitüntetései
Írói pályafutása
Alkotói évei 2001-napjainkig
Első műve Milyen évszak (2001)

A Wikimédia Commons tartalmaz Acsai Roland témájú médiaállományokat.

A www.uveghegy.com gyerekirodalmi magazin szerkesztője, az Artisjus Felügyelő Bizottsági tagja volt az Irodalmi Szakosztály képviseletében nyolc évig. Tizenhét könyve jelent meg eddig, és nyolcvan (többnyire ifjúsági) regény látott napvilágot a fordításában.[1] Verseit és prózáit rendszeresen műsorra tűzi a magyar tévé és a rádió. Újabban az irodalmi igényű fantasyt ötvözi a disztópiával. Jellemzőek rá az állat- és természetversek, valamint a minimalizmus. Az apaság élményét is sokszor művekbe önti.

„Háborítatlanul” című drámája a budapesti Sanyi és Aranka színházban került bemutatásra 2015-ben. A darabot Formanek Csaba rendezte.

A 2016-os DESZKA-fesztiválon mutatták be a fordításából készült „Camille” című mozgásszínházon alapuló drámát Katona Gábor koreográfiájával.

Az Esumi és Asao című nó-drámájából készült darabot a Ziggurat Project mutatta be az Artusban, Kalmár Ákos rendezésében. A darab az RS9 Színház Off Fesztiválján elnyerte a fesztivál fődíját.

A Holnap Kiadó "Mesék az operából" című sorozatának egyik szerzője.

ÉletútjaSzerkesztés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 1996 óta publikál. Tagságok: Szépírók Társasága, Magyar Pen Club.

Felesége volt Acsai-Varga Vera festőművész,[2] közös gyermekük Zsófia. Ezután J. Kovács Judittal élt együtt, a Kerekítő mondókáskönyv-sorozat és foglalkozás-hálózat megalkotójával.[3] Felesége Kása Tímea színésznő, akivel együtt készülnek közös darabjukra. Gyermekük: Acsai Johanna.

MűveiSzerkesztés

Eddig megjelent könyveiSzerkesztés

  • Milyen évszak, 2001, Liget
  • Természetes ellenség, 2003, JAK-Kijárat
  • Alagútnapok, 2005, Palatinus
  • Két ég satujában, 2008, Palatinus Kiadó
  • Hajnali kút, 2011, L'Harmattan Kiadó
  • Jin és Jang – különleges történet az összetartozásról, 2016, Főnix Könyvműhely (lírai fantasy)
  • Szívhajítók, 2016 (Könyvhét), Holnap Kiadó, kisregény
  • Kerekítő manó és az évszakok, 2016, Móra Kiadó (J. Kovács Judittal közösen)
  • Szellemkócsagok, 2017, L'Harmattan Kiadó
  • A betondzsungel könyve, 2017, Holnap Kiadó (gyerekregény, illusztrált)
  • Kerekítő Manó utazásai, 2017, Móra Kiadó (J.Kovács Judittal közösen)
  • Csipkerózsika; Pjotr Iljics Csajkovszkij balettműve alapján; ill. Pásztohy Panka; Holnap, Bp., 2018 + CD
  • Csonthavazás (regény), Napkút Kiadó, 2018
  • Pillangókisasszony (Puccini operája alapján), Illusztrálta Szimonidesz Hajnalka, Holnap Kiadó, 2019, CD-melléklettel
  • A süniverzum (mese), illusztrálta Forrás Károly, 2019 (megjelent az illusztrátor magánkiadásában)
  • Hunyadi László (Erkel Ferenc operájának meseváltozata), illusztrálta: Sajdik Ferenc, Holnap Kiadó, 2019, CD-melléklettel
  • Tili és Tiló (meseregény), Moldován Mária illusztrációival, Koinónia Kiadó, 2019

Publikációi antológiákbanSzerkesztés

  • Szép versek: 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2011, 2013
  • Az év versei, 2003
  • Aranysityak (új gyerekversek)
  • A hit nyelvtana (esszéantológia)
  • Születik vagy csinálják (esszék a versírásról)
  • Családi kör – versek hajdani és mai családokról
  • Verstörténés
  • Verslavina, Athenaeum, 2016 (versek a negyvenéves korról)
  • Jelen!, Móra Kiadó, 2016 (ifjúsági novellák antológiája)
  • Ajtók és Átjárók, Főnix Könyvműhely, 2016 (fantasyantológia)
  • Szívlapát, Pagony-Tilos az Á, 2017 (ifjúsági versantológia)
  • Kortárs költőverseny, 2017
  • A századelő költészete, 2018
  • Önlexikon, 2017
  • Emlék egy állapotról – Bárka-díjasok antológiája, 2018
  • Szülőföldem (szerkesztette: Pécsi Györgyi), Kortárs Folyóirat Kiadói Kft., 2019
  • Mondani-valók (gyerekversek ünnepekre, szerkesztette: Lovász Andrea), Bárka Kiadó, 2019
  • Erdőszelfi, Móra Kiadó, 2020

DrámáiSzerkesztés

  • Háborítatlanul
  • Camille (fordító)
  • Esumi és Asao (A Kalmár Ákos rendezésében bemutatott darab elnyerte az RS9 Színház Off Fesztiváljának fődíját)
  • Kerekítő manó és a hókatonák szíve (a J. Kovács Judittal írt meséjéből a Manócska-társulat tart bábszínházi előadásokat a Hatszín Teátrumban)
  • Farkasok (Bárka folyóirat, 2018/2)
  • Névtelenül (Szolnoki Szigligeti Színház, rendezte és előadja: Molnár Nikolett írta: Alma H. Bond fordította: Acsai Roland)
  • Farkasok (a Gyulai Várszínház produkciója), írta: Acsai Roland, rendezte: Formanek Csaba, szereplők: Kása Tímea, Bodor Géza, zene: Kettős Tamás és Nagy Lajos, bemutató: 2020. 07. 03.

Megzenésített versek, dalszövegekSzerkesztés

  • Pátkai Rozina/Minka: Hát így
  • Hangraforgó: Elaludtál a vonaton
  • Hangraforgó: Játszótér

Publikációi lapokban, rádióbanSzerkesztés

  • Alföld; Bárka; Élet és Irodalom; Forrás; Holmi; Kortárs; Irodalmi Jelen; Jelenkor; Kalligram; Könyvpiac; Kritika; Liget; Litera; Magyar Narancs, Magyar Televízió "Verssor utcazajban" című műsora, Magyar Rádió „Első közlés” című műsora; Kossuth Rádió; Karc Fm; Magyar Katolikus Rádió; Mozgó Világ; Műhely; Népszabadság; Parnasszus; Székelyföld; Tiszatáj; Új Forrás; Várucca etc.

FordításaiSzerkesztés

Igen jelentős műfordítói tevékenységet folytat. Több könyvsiker fordítója. Regényfordításai itt találhatók. (A lista nem teljes.) https://moly.hu/alkotok/acsai-roland/forditasok

DiafilmSzerkesztés

J. Kovács Judit-Acsai Roland (Kállai Nagy Krisztina illusztrációival): Kerekítő manó mini meséi

Díjai, ösztöndíjaiSzerkesztés

  • Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2003
  • MAOE Alkotói Ösztöndíja, 2004
  • Zelk Zoltán-díj, 2006
  • Res Artis-díj, 2006. október
  • Az NKA alkotói ösztöndíja, 2007
  • Radnóti-díj, 2012
  • Bárka-díj, 2016
  • Az RS9 Színház Off-fesztiváljának fődíja, 2017
  • Az év írója díj ifjúsági könyv kategóriában a "Jelen" című antológiában megjelent írásáért, 2017

ÍrásairólSzerkesztés

Boldog Daniella írása az Égigérőn a Tili és Tilóról:

"Annyi sok kaland fért ebbe a kis kötetbe, annyi sok minden történik még Tilivel, Ródlival és Szimorral, mint egy vaskos nagy meseregényben, és ami igazán fontos: annyi sok minden történik bennünk is. Ez a történet is azok közé tartozik, amik képesek elérni azt a gyermeknél, hogy mindenestül átadja magát az eseményeknek, a fejében pörögni kezdjen a mozi...A kalandos történet, a műfaj még önmagában nem elég ahhoz, hogy elérje ezt a hatást olvasónál és hallgatóságnál, kell az az atmoszférateremtő erő, ami ebben a történetben megvan..."

A Könyvutca írása:

"Az a véleményem, hogy Acsai Roland az operamesék írásának nagy mestere, nagyon jó érzékkel dolgozza át ezeket a komor, tragédiákkal tűzdelt operákat úgy, hogy a gyerekek megértsék, sőt, élvezzék is a történetet. Az pedig, ahogy a humort is beleviszi a mesébe, egyszerűen zseniális."

Részlet dtk8 www.moly.hu-s értékeléséből:

"Acsai Roland olyan jól ír! Vicces, és közben lírai, nagyon jó olvasni."

A Hunbooks a Szellemkócsagokról:

"Ez a kötet egy sámán erejével bír.

Kivételes címével és tartalmával fogott meg igazán. A Szellemkócsagok egyértelműen a kortárs költészet különleges megnyilvánulása. Teljesen egyedi, mégis végtelenül elemi; a természet dicsőítésének egyik eszköze. Végre nem csak a délibáb szerepel egy kötetben; ezekben a versekben a bábos is teljes lényével jelen van. 

Család, szerelem, természet. A bábmester Szentháromsága. A Szellemkócsagok egy harmadik időszámítás,- az egymás és az élet szerelmeseinek korában játszódik. Elmesél mindent, ami már létezik és mi mégsem vettük észre. Úgy érzem, mintha egy különleges kis bolygó egyedüli lakosa lennék, és egy teljesen új világra nyílna a szemem, ahol az állatok mindig többet tudnak, mint az emberek. 

Gyönyörű természeti képek fognak kezet egymással, hogy aztán a vers űrhajójával elmenekülve kikössenek a szívemben. Ez az űrhajó megmenti az érzelmeket a koszos mancsú Világ kezéből. Kitelepíti őket, mint Noé bárkájával az állatokat. A Világ özönvize nem venné figyelembe a szellemkócsagokat; nem látná meg a sólyomfiókákat dicsőségük hajnalán; nem sajnálná meg a bálnákat nagy szívük miatt. 

Acsai Roland egy új Noé; érzelemmegmentős szuperhős, és legyünk büszkék rá, hogy a természet Bibliáját írta meg nekünk."

Szabó T. Anna írja a Szívhajítók című kisregényről:

„Acsai Roland metafizikus kalandregénye olyan lebegő álomtérben, olyan időtlen, egyszerre ősi és jövőbeli, de nagyon is reálisnak érzékelt, intenzív és felejthetetlen világban játszódik, ahol otthon érezhetjük magunkat, mégsem tudjuk soha kiszámítani, mi fog történni. Egyetlen dologban lehetünk csak biztosak: hogy aki igazán szerelmes, az mindenre képes.”

Mészöly Ágnes írja a Jin és Jang című lírai fantasyről:

„A Jin és Jang pontosan azt az érzést idézi fel az olvasóban, amit egy jó japán rajzfilm nézése közben érezhetünk. Ugyanazt a boldog szomorúságot hagyja az olvasóban, mint mondjuk a Nauszika című rajzfilm nézőjében: az elveszett harmónia, az aranykor iránti sóvárgást, a tudatot, hogy érdemes ezt a harmóniát keresnünk, és a félelmet, hogy talán nem vagyunk méltók a megtalálására.”

Tandori Dezső írta az első kötetéről:

>>Egy nagyon jó indulás, pár helyen máris szinte megérkezés. (…) Föld és ember egy vers címe. Egyénien folytatódik: „Magam kiásni magamból...” Természetlíra? (…) A „fényes-fekete föld, amitől függünk...” Nagyon szép. „Holtbirtok” egy vers címe. Ez is nagyon erős. A titkos alagutak a gyökereknél. Hát persze, persze, természetlíra. „Békarágás feketült az epren”. Több, mint természetlíra ilyenkor. (…) Egymásba fognak épülni a művek, úgy érzem, körkörösen, mint... lásd elfűrészelt fatörzsek mintázata. A fojtogató idő-por: költőnknek ihlető. „Költőnk” — ezt az ócska frázist azért merem használni, mert nagyon jól szólít meg minket a kötet, lehet vele élni. (… ) Acsai, ha nem utálnám irodalomra a futball-hasonlatokat, amolyan 16-oson belül fapofával kavaró csatár. Pedig dehogy fapofa. Mélyhegedű-fájdalom az egész. (…) Szeretem ezeket a szavakat. Képeket (…) Nem költői toposzok, vagy hogyan mondják, hanem az élet képei. Egy valódi életéi. Nincsenek csináltságok. (…) Nem is olyan sokára azt mondogathatjuk majd, Acsai olvasói: hú, de jó kis indulás volt... már az indulás is milyen jóra sikeredett. Mert megtörtént a kimódolhatatlan: a versek együttese összeállt. Teszi ezt a tehetség s az igazmondás „természete”. <<

Megjelent: Alföld folyóirat, 2002/3

Tandori Dezső írta a költészetéről:

„Acsai előszeretettel emlegeti magával kapcsolatban Seamus Heaneyt, tehát a táj-lét-rétegek mélyfúróját, tőzegvágóját. És az ő költészete is – első remek kötete után – további tőzegfejtés. A múltakat, élete legközelebbi múltjait térképezi; plasztikusan és takarékosan adagolva képeit. (…) Acsai verse – struktúraközpontú. (…) Ahogy szerkeszt. Ahogy elemeit „visszahozza”. Ahogy megdöbbent minket, lét-elemien, hogy mi van még a főnevek, jelzők mögött. (…)Teljesen öntörvényű, öntémájú, a témáját a végsőkig föld–döngölően, föld–falón kimeríteni akaró (és tudó!) költészet (…) És önálló hangja van, semmi Heaney. Acsainak megvan önmaga rendkívül komolyan vett (és vehető) költői lehetősége. Költészete. Valamije, amivel ő így, kategóriájában, szerintem a legjobb.”[4]

Jász Attila laudációja a Radnóti-díj átadásának alkalmából:

„Hiába próbálom elmondani, amit róla gondolok, legfeljebb túldicsérő mondatoknak tűnnek. És nem tudom kellően hangsúlyozni, amit szerkesztőként a legelső pillanattól, és ez már több mint ötkötetnyi távolságra van, amit legelső pillanatban is tudtam. És azóta is, ha Acsai Roland újabb verseit olvasom, folyamatosan megbizonyosodhatok róla, hogy ilyen fiatalon is mennyire megérdemli a figyelmet, nem kevésbé a Radnóti szellemiségét és nevét is idéző díjat. Amit a kuratórium egyértelműen ítélt neki. A magam részéről több emberként is szívből örülök a díjának. Rokon lelkű költőtársként, régóta támogató szerkesztőként és a díj egyik kurátoraként – büszke vagyok rá. És szeretettel gratulálok.”

JegyzetekSzerkesztés

  1. Interjú tücsökzenével. www.gyermekirodalom.hu (2017. jún. 9.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 2.)
  2. A fjord másik oldalán - Acsai Roland könyvbemutatója a Zsivágó Kávéházban, prae.hu, 2011. 10. 26.
  3. Elengedés és ragaszkodás kényes egyensúlyát kell naponta megtalálnuk
  4. Tandori Dezső (2002). „Tandori Dezső: Készülőben – Három költő -”. Palócföld 48, 597-602. o, Kiadó: epa.oszk.hu. (Hozzáférés ideje: 2018. május 26.)  

ForrásokSzerkesztés