Artisjus

Az ARTISJUS, teljes nevén Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület egy országos egyesület, a megszűnt Szerzői Jogvédő Hivatal feladatkörébe tartozó közös jogkezelés tekintetében annak jogutódja.[4] „a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezeteMagyarországon.[1] Az egyesület tagjai lehetnek zeneszerzők, szövegírók, irodalmi szerzők és zeneműkiadók. Az egyesület alapította az Artisjus Zenei Alapítványt, ami azonban az Artisjustól függetlenül működik.[5]

Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
Egyéb nevekSociety ARTISJUS Hungarian Bureau for the Protection of Authors' Rights
Alapítva1996
Típusegyesület
Tevékenységszerzői jogvédelem
Székhely1016 Budapest, Mészáros u. 15-17.
Tagság11 000[1]
ElnökNémeth Alajos
KulcsemberekDr. Szinger András[2] (főigazgató)
Költségvetésbevétel: 9,5 milliárd forint (2011)[3]
Működési régióMagyarország
Dolgozók száma150

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület weboldala

Az Artisjus bevétele 2011-ben 9,5 milliárd forint volt, ebből 110 millió származott az internetes közlések utáni jogdíjbefizetésből.[3]

Jogdíjbevételei szerkesztés

Az Artisjus jogdíjakból befolyó bevételeit (a működési költségek levonása után) a szerzőknek és a zeneműkiadóknak fizetik ki.[6] A művek felhasználása után szerzői jogdíjat kell fizetni az Artisjusnak az alábbi esetekben:[7]

  • Nyilvános előadás (üzletek, vendéglátóhelyek, kereskedelmi szálláshelyek, koncertek és egyéb rendezvények)
  • Nyilvánossághoz közvetítés (rádiók, televíziók, simulcasting és webcasting, internetes felhasználás)
  • Hangfelvétel-kiadás
  • Üres hang- és képhordozók (audio- és videókazetta, CD, DVD, egyéb optikai lemezek, memóriakártyák, merevlemezek, pendrive-ok, beépített tárolóegységgel rendelkező felvevő-lejátszó készülékek)[8][9]

Története szerkesztés

Az Artisjus a jogelődjének tekintett Zeneszerzők Szövetkezete (teljes nevén: Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezete) 1907-es megalakulásáig vezeti vissza történetét.[10]

Elnökei:

Vitás ügyei szerkesztés

Az Artisjus 2013-ban emelte a jogdíjait, melyeknek mértékét kifogásolta például a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, indokolatlannak tartva az összeget, mivel 2008 óta 18%-kal emelkedtek a díjak, miközben a szállodák szobafoglalásai stagnálnak.[3]

Az Artisjus jogvitába keveredett a Cloud Casting-gal, hogy ez utóbbi a saját zenéit szolgáltathatja-e a közös jogkezelőnek fizetett jogdíj nélkül.[12]

Egy perzsa étterem is kénytelen fizetni az Artisjus-nak, annak ellenére, hogy csak iráni zenét játszanak.[12]

Az Artisjus díjai miatt Magyarország területén az üres adathordozók árai sokkal magasabbak a szomszéd országokéhoz képest, emiatt Alkotmánybírósági panaszt nyújtottak be magánszemélyek. Az Artisjus álláspontja erről : "ez a díj lehetővé teszi, hogy a vásárlók magáncélra szabadon készíthessenek művekről másolatokat. Vagy, ha úgy tetszik, a magánmásolási díj „legalizálja” a magáncélú másolatokat.

Az Alkotmánybíróság egy panasz folytán már foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üres hordozó díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sértik-e az Alkotmányba foglalt „ártatlanság vélelmének” elvét. A 124/B/2004. AB határozat szerint „(…) nem egy jogellenesen okozott kár kompenzálását célzó kártérítésről, hanem jogszerűen okozott vagyoni hátrány kiegyenlítéséről van szó, melynek eszköze az ’átalány-díjazás’. Így az üres-kazetta jogdíj semmiképp sem tekinthető szankciónak, kiváltképp nem az indítványozó által említett ’kollektív büntetés’-nek…”"[13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Egyesület. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  2. Választott testületek és tisztségviselők. ARTISJUS, 2011. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  3. a b c Sokallják az Artisjus jogdíjait. Világgazdaság, 2013. január 26. [2013. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  4. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 1996. október 26-án elfogadott Alapszabálya. ARTISJUS, 2011. december 12. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  5. Miért éppen Presser Gábor?. Quart.hu, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  6. Küldetés. ARTISJUS. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  7. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogdíjközleményei. ARTISJUS/Magyar Közlöny. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  8. Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról Ü13. ARTISJUS, 2012. december 7. [2013. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  9. A külső merevlemezekre is rákerül az Artisjus-matrica. HWSW, 2012. január 13. (Hozzáférés: 2013. március 4.)
  10. Géra Eleonóra Erzsébet: A Zeneszerzők Szövetkezetétől az Artisjus Egyesületig, 1907–2007: a zenei közös jogkezelés száz éve Magyarországon. Budapest: Artisjus, 2007.
  11. Németh Alajos, a Bikini alapítója lett az Artisjus elnöke (hvg.hu, 2022. február 4.)
  12. a b GSzD: Per lehet az Artisjus ellen (magyar nyelven), 2013. június 18.
  13. Gyakori kérdések. Artisjus, 2015. június 26. (Hozzáférés: 2019. január 10.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Géra Eleonóra Erzsébet–Csatári Bence: A Zeneszerzők Szövetkezetétől az Artisjus Egyesületig, 1907–2007. A zenei közös jogkezelés száz éve Magyarországon; Artisjus, Bp., 2007