Sándor Jenő

magyar zeneszerző, miniszteri tanácsos

Farczádi Sándor Jenő, dr. (Székelykeresztúr, 1891. június 30.Budapest, 1978. december 30.) magyar zeneszerző, jogász, miniszteri tanácsos.

Sándor Jenő
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
Született1891. június 30.[1][2]
Székelykeresztúr
Elhunyt1978. december 30. (87 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásazeneszerző

SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Gyermekkorában tanult meg hegedülni. Tizenöt éves korában diákzenekart alakított. Gimnáziumi tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban folytatta, majd 1913-ban Kolozsváron jogi doktorrá avatták.

1918 decemberében családjával Erdélyből menekülni kényszerült. Az 1920-as évek elején keletkeztek első dalai, Halványsárga rózsát bokrétába szedtem című nótájával országos ismertséget szerzett. Több egy- és kétfelvonásos gyermek-operettje került színre Budapesten a Terézkörúti Színpadon, és több mint száz önálló hegedű-koncertet adott a fővárosban.

Szenes Andor szövegével 1930-ban a budapesti Városi (ma Erkel) Színházban mutatták be Halványsárga rózsa, később Weekend című operettjét. Szenes Andor szövegeire műdalokat szerzett. Kellér Dezső verseire több nótát is írt, melyekkel sikert aratott. 1920-tól hegedült, népi zenekarokat alakított. Zeneszerzői munkásságában a nóta játszotta a főszerepet, de írt tangót, foxtrottot, valcert és egyéb, a korban divatos (tánc)zenéket.

1944 júniusában, Huszka Jenő lemondása után a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetének igazgatósága elnökéül választotta.[4] Az 1940-es évek elejétől miniszteri tanácsosi tisztséget viselt. 1945-ben letartóztatták és azzal gyanúsították, hogy a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) vezetőjeként emberek tízezreit vitette Felvidékről és Máramarosszigetről az akkori országhatárokon kívül a kormány tudta nélkül, azon a jogcímen, hogy nem volt rendben az illetők állampolgársága.[5] 1947-ben a Népbíróság első fokú ítéletével hat évi börtönre, állásvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte.[6] 1947-ben másodfokon hét évre emelte büntetését.[7]

Művei szerkesztés

IPI névazonosító 00143136995

Operettek

  • Halvány sárga rózsák (1930. Városi Színház)
  • Weekend (1932. Budai Színkör, librettó: Szenes Andor)
  • Aki mer az nyer (1935. Budai Színkör, librettó: Rejtő Jenő)
  • Nincs szebb, mint a szerelem (1937. szegedi Városi Színház, librettó: Dénes Gyula)
  • Mezei pacsirta (1937. szegedi Városi Színház, librettó: Dénes Gyula)
  • Tisztességes Anna (1939. Városi Színház, librettó: Rejtő Jenő)
  • Bécsi gyors (1940. Fővárosi Operettszínház, rendezi és az összekötő szöveget írta Kiszely Gyula)

Nóták szerkesztés

  • Halványsárga rózsa
  • Imádság már az is (szöveg: Jávor László)
  • Van egy szőke asszony (szöveg: Jávor László)

Filmjei szerkesztés

  • Csókolj meg, édes! (1932)
  • Mámi (1937)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Sportszerelem (1938)
  • Borcsa Amerikában (1938)
  • Péntek Rézi (1938)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Házasság (1942)
  • Dankó Pista (1940)
  • Fráter Lóránd (1942)
  • Egy bolond százat csinál (1942)
  • Négylovas hintó (1942)
  • Külvárosi őrszoba (1942)
  • Kerek Ferkó (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Menekülő ember (1944)
  • Szováthy Éva (1944)

Egyéb műve szerkesztés

  • Szakíts, ha tudsz (zenés vígjáték)

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13376.htm, Sándor Jenő, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
  4. A zeneszerzők szövetkezete megválasztotta új tisztikarát (1944. június 28.), Új Magyarság, 144. szám, 8. oldal
  5. Letartóztatták Sándor Jenőt, a KEOK vezetőjét (1944. május 2.), 87. szám, 4. oldal
  6. A KEOK hírhedt vezetői szerdán állnak a NOT elé (1947. június 2.), A Reggel, 22. szám, 2. oldal
  7. A NOT az elsőfokú bíróság megváltoztatta... [és] Sándor Jenő büntetését hétévi.. fegyházra emelte fel (1947. december 24.), Magyar Nemzet, 293. szám, 2. oldal

Források szerkesztés