Kristóf Ágota

Kristóf Ágota, Agota Kristof (Csikvánd, 1935. október 30. – Neuchâtel, Svájc, 2011. július 27.) Kossuth-díjas, magyar származású svájci író. Műveit francia nyelven írta.

Kristóf Ágota
Élete
Született	1935. október 30. Csikvánd
Elhunyt	2011. július 27. (75 évesen) Neuchâtel
Sírhely	Kőszeg
Nemzetiség	magyar
Szülei	Kristóf Kálmán Turchányi Antónia
Kitüntetései	Kossuth-díj (2011) Prix du Livre Inter (The Third Lie, 1992) Preis der SWR-Bestenliste (2006) Osztrák Állami Díj az európai irodalomért (2008) Gottfried Keller-díj (2001)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristóf Ágota témájú médiaállományokat.

Kanizsai Dorottya Gimnázium falán elhelyezett emléktábla (2014)

Élete

Gyermekkorát két testvérével, Attilával és Jenővel együtt Csikvándon töltötte. Édesapja, Kristóf Kálmán falusi tanító volt, aki fiatalon verseket is írt. Kilencéves, amikor Kőszegre költöztek. Édesapját 1948-ban többéves börtönbüntetésre ítélték, emiatt családja szétszakadt.

Kristóf Ágota Szombathelyen bentlakásos kollégistaként végezte el a Szombathelyi Állami Általános Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumot, mivel Kőszegen nem volt leánygimnázium. Első verseit 14 évesen diákévei alatt írta. 1954-ben, röviddel az érettségi után, férjhez ment korábbi történelemtanárához.

1956-ban férjével és néhány hónapos kislányával Svájcba emigrált, és Neuchâtelben telepedett le. Itt óragyárban dolgozott, később eladó lett, azután fogászati asszisztens. Új hazájában kezdetben magyarul írt, főként az asztalfióknak. Költeményeit a Párizsban megjelenő Irodalmi Újság és a Magyar Műhely közölte. Miután megtanult franciául, francia nyelven kezdett el írni , először hangjátékokat és színdarabokat, majd elbeszélő műveket. Időközben első férjétől elvált, majd ismét férjhez ment, második házasságából egy leánya és egy fia született.

1986-ban jelent meg első regénye, Le Grand Cahier, a A nagy füzet. A regény filmadaptációja nyerte el a 48. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Kristály Glóbuszt 2013 júliusában. A filmet Szász János rendezte. A nagy füzetet is magába foglaló Trilógia című kötetet 2013-ban, a filmbemutatóval összhangban újra kiadta a Cartaphilus Könyvkiadó. A kötet megjelenésétől fogva szerepel a Bookline sikerlistáján, több ezer példányban kelt el. A regényből Erick Aufderheyde készített színpadi adaptációt, amit 2013. február 15-én mutatott be a Forte Társulat Horváth Csaba (koreográfus) rendezésében a Szkéné Színházban. Ugyanebben az évben a színikritikusok három díjra is jelölték a fizikai színházi előadást: legjobb előadás, legjobb független előadás és a legjobb zene kategóriában.

Kristóf Ágota számára az igazi sikert ezek a franciául írt regények hozták el. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Drámái közül többet színre vittek. Magyarul megjelent prózai művei fordítások.

Ölbei Lívia visszaemlékezése alapján a Vas Népe című napilapban megjelent rá emlékező írásban a Kőszegi Városi Könyvtárban, még 1997-ben tartott találkozóján elhangzott vallomásaira így emlékszik a szerző: "Nem szeretek kimenni az utcára. Félek, hogy rám ismernek, ott a városomban. Szeretném, ha senki se tudná, hogy mit csinálok. Idegen országokban nem bánom, de a megszokott környezetemben zavar...",, majd így folytatta: "Azt is mondta, hogy ha nem lenne ennyire nehezen megközelíthető, visszaköltözne Kőszegre."

Hamvait a kőszegi temetőben helyezték örök nyugalomra. 2011 decemberében a városban az írónőről elnevezett irodalmi kutatóműhelyt hoztak létre.

Vallomások

Az út Csikvándtól Kínáig

Azt mondta valahol, hogy nem lett jobb az élete az által, hogy elment 56-ban.

Ez igaz, mindig ezt mondom.

Jobb lett volna itthon íróvá válni?

Igen.

Idézet "Az analfabéta" című műből

Több mint harminc éve beszélek, húsz éve írok is franciául, de még mindig nem ismerem. Nem beszélem hiba nélkül, és csak a szótár gyakori használatával tudok rajta helyesen írni. Ezért hívom a francia nyelvet is ellenséges nyelvnek. És van még egy oka, amiért így hívom, és ez az utóbbi súlyosabb. Ez a nyelv az, amelyik folyamatosan gyilkolja az anyanyelvemet.

Művei

Sírja a kőszegi temetőben

Korai magyar versei soha nem jelentek meg.

Művei idegen nyelven

• 1986: Le grand cahier / A nagy füzet
• 1988: La Preuve / A bizonyíték
• 1991: Le Troisième mensonge / A harmadik hazugság
• 1995: Hier / Tegnap
• 2004: L’analphabète / Az analfabéta
• 2005: C'est égal / Mindegy
• 2006: La trilogie des jumeaux / Trilógia
• Romans, nouvelles, théâtre complet; Seuil, Paris, 2011
• Clous. Poèmes hongrois et français / Szögek; ford. franciára Maria Maïlat; Zoé, Carouge-Genève, 2016

A francia irodalmi kritika Becketthez és Ionescóhoz hasonlítja, és a 20. század végének egyik legfontosabb alkotójának tekinti.

Művei magyarul

• A nagy füzet; ford. Bognár Róbert; Magvető, Bp., 1989 (Rakéta Regénytár)
• Trilógia; ford. Bognár Róbert; Magvető, Bp., 1996
• Tegnap; ford. Takács M. József; Magvető, Bp., 2000
• Az analfabéta. Önéletrajzi írások; ford., utószó Petőcz András; Palatinus, Bp., 2007
• Mindegy. Novellák és színművek; ford. Takács M. József; Cartaphilus, Bp., 2007

Díjai

• ADELF Európai Irodalmi Díj (1986)
• Alberto Moravia-díj (1998)
• Gottfried Keller-díj (2001)
• A Svájci Schiller Alapítvány Schiller-díja (2005)
• Az SWR Legjobb-díja (Preis der SWR-Bestenliste), 2005
• Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért, 2008 (Österreichischer Staatspreis für Europäische Literatur)
• Kossuth-díj (2011)

Emlékezete

• Kőszegi temetőben helyezték végső nyugalomba
• Kanizsai Dorottya Gimnázium (Szombathely) Aréna utca felőli falán 2014. március 27-én felavatott emléktábla
• Kristóf Ágota Irodalmi Kutató Műhely – Kőszeg

Irodalmi hagyatéka

Kristóf Ágota irodalmi hagyatékát 2003-ban vásárolta meg a Helvetica Archives (Svájci Nemzeti Könyvtár). Mérete 6 levéltári méter.

• Regények, versek kéz- és gépiratban: A nagy füzet, A bizonyíték, A harmadik hazugság, Tegnap, Mindegy, összes színműve, 60 magyarul írt, még kiadatlan verse, különböző szövegkönyvek, jegyzetek és versek
• Magánlevelezés, olvasói levelek, kiadói levelek
• Életrajzi dokumentumok: fényképek (gyermekkori képek is), két magyar iskolai bizonyítvány (1942/1950 és 1951/1954), anyai és apai családfa (2 db fólió), 1954-ben Kőszegen kiállított útlevele, a Neuchâteli Egyetemen 1963-ban francia nyelvből szerzett diplomája, írógépe
• Gyűjtemények: műveinek recenziója (újságcikkek, kivágások), videófelvételek, munkásságának és személyének szentelt írások)

Források

• Életrajz és művei: [1] www.culturactif.ch
• Életrajzi adatok és díjak: [2] www.buchstart.ch
• Meghalt Agota Kristof írónő Archiválva 2011. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, Origo.hu, 2011. július 27.
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
• Slavoj Žižek Kristóf Ágota Trilógiájának etikai vonatkozásairól (angol)

További információk

Családi háttér

• Családjának képei
• Apja, Kristóf Kálmán versei

Interjúk vele

• Interjú 2006-ból, hvg.hu
• Petőcz András beszélgetése Kristóf Ágotával
• Sosem tudjuk teljesen kifejezni, amit elgondoltunk (Szekeres Dóra interjúja, Litera, 2011. március 18.)

Könyvek, Cikkek, tanulmányok róla

• Czetter Ibolya: Kristóf Ágota (Híres szombathelyi nők) Szülőföld Könyvkiadó, Szombathely, 2016
• Elindultam szép hazámból... Kristóf Ágota-emlékkönyv, KDG Baráti Köre, B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2016
• Petőcz András tanulmánya Agota Kristof életművéről
• Mórocz Zsolt: Nyelv és száműzetés (Kristóf Ágotáról), Vasi Szemle, 2011.01.
• Kristóf Attila: A gyermekkor bilincsei. Kristóf Attila Kristóf Ágotáról. Magyar Nemzet Magazin. 2011. október 29., 36. oldal

Fényképek róla

• Bfm de Limoges