Akáclevél-hólyagosmoly

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2018. július 6.

Az akáclevél-hólyagosmoly (Parectopa robiniella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.

Akáclevél-hólyagosmoly
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Tineoidea
Család: Keskenyszárnyú molylepkefélék (Gracillariidae)
Alcsalád: Keskenymolyok (Gracillariinae)
Nem: Parectopa
Faj: P. robiniella
Tudományos név
Parectopa robiniella
Clemens, 1863
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Akáclevél-hólyagosmoly témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelye

szerkesztés

Észak-amerikai faj, amit az 1970-es évek végén hurcoltak be Európába. Észak-Olaszországból terjedt észak és kelet felé. Hazánkban 1983-ban észlelték először, és mára az egész országban elterjedt. Eljutott Ausztriába és Romániába is. Egyes országrészeinkben a melegebb években valamennyi akácfán megjelenik.

Megjelenése

szerkesztés

A lepke fekete szárnyát fehér ékfoltok díszítik. A szárny fesztávolsága 6–8 mm.

Életmódja

szerkesztés

Évente két-három nemzedéke kel ki. Az őszi hernyó a földre hullott levél szélén fehér gubót sző, és ebben telel át, majd tavasszal alakul bábbá.

Egyetlen tápnövénye az akác, melynek leveleiben készítik a hernyók jellegzetes ujjas aknáikat – mindig a levél felszínén, a főéren. Ezeket aknákat könnyű megkülönböztetni a másik, ugyancsak behurcolt és ugyancsak az akácon élő aknázómoly, az akáclevél-sátorosmoly (Phyllonoricter robiniella) aknáitól. Az akáclevél-sátorosmoly mintegy tíz évvel az akáclevél-hólyagosmoly előtt érte el hazánkat, és jelenleg mindkét faj veszélyesnek látszik.

További információk

szerkesztés