Akos Verboczy (Budapest, 1975 –) québeci író és esszéista. Leginkább a 2016-ban megjelent Rhapsodie québécoise : itinéraire d'un enfant de la loi 101 című önéletrajzi esszéjéről ismert, amely nagy sikert aratott a közönség és a kritikusok körében egyaránt. Első regénye, a La Maison de mon père 2023-ban jelent meg Québecben és 2024-ben Franciaországban.

Akos Verboczy
SzületettVerbőczy Ákos
1975 (49 éves)
Budapest, Magyarország
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Verbőczy Ákos Budapesten nőtt fel, zsidó származású családban. 1986-ban, 11 éves korában édesanyjával és idősebb nővérével a kanadai Québecbe, Montréalba emigrált. A Mont-Royal Középiskolában, a Collège de Rosemontban(wd) és az UQAM-ban(wd) tanult politológia szakon.[1]

Rendszeresen megjelenik a médiában a bevándorlás, az oktatás, a kultúra és a francia nyelv védelmének kérdéseivel kapcsolatban Québecben. 2001 és 2005 között Marie-France Bazzo(wd) rendszeres vendége volt a Radio-Canada(wd) Indicatif présent című műsorának.[2] Kolumnistaként 2011 és 2012 között a Journal Métro(wd), 2017-ben és 2018-ban pedig a La Presse(wd) számára írt társadalmi és politikai cikkeket.[3][4][5]

2008-ban a Claude Godbout(wd) által rendezett Génération 101 című dokumentumfilm egyik főszereplője volt Ruba Ghazal(wd), Farouk Karim és Daniel Russo Garrido (ismert nevén Boogat(wd)) mellett.[6] Emellett számos más dokumentumfilmben is részt vett, például a Les enfants de la loi 101 (Radio-Canada, 2017)[7], az Identité dans la diversité Bernard Derome-mal(wd) (Télé-Québec(wd), 2016)[8], a Le vrai nouveau monde Gregory Charles-szal(wd) (ICI ARTV-Radio-Canada, 2020)[9] és az Une histoire sur le goût de la langue (Savoir Médias(wd), 2022)[10] című filmekben.

2019-ben hosszú interjút adott Michel Lacombe-nak(wd) a Radio-Canada Première chaîne 21e című műsorában.

Irodalom szerkesztés

2016-ban kiadta első könyvét, a Rhapsodie québécoise : l'itinéraire d'un enfant de la loi 101-t, az Éditions du Boréal kiadásában. Ezt az önéletrajzi esszét, amely humorosan idézi fel bevándorlói útját, mind a közvélemény, mind a szellemi és irodalmi körök nagyon meleg fogadtatásban részesítették. Serge Bouchard(wd) antropológus számára ez egy „lenyűgöző és csodálatos történet, kötelező olvasmány, mielőtt az együttélésen gondolkodnátok." A Le Devoir(wd) irodalmi rovatvezetője, Louis Cornellier a művet „finom önarcképként írja le, tele humorral, finomsággal és élességgel."[11]

2023-ban kiadta első regényét, a La Maison de mon père-t. Ebben a műben a főszereplő, a szerző alteregója visszatér szülőhazájába, gyökereit és szeretteit keresve. Marie-France Bornais, a Journal de Québec(wd) irodalomkritikusa „egy csodálatos, megindító első regényről beszél, tele emlékekkel, bizonyos nosztalgiával, örömteli találkozásokkal és fájdalmasabb pillanatokkal."[12], Christian Desmeules pedig a Le Devoirban(wd) úgy mutatja be a könyvet, mint „nosztalgikus első regény, amelyet az ittmaradottaknak szenteltek, a szülőföldre való diadal nélküli visszatérés jegyzetfüzete, amelyben az elbeszélő cikk-cakkban járja végig azokat a helyeket, amelyek boldog gyermekkorát jellemezték."[13] Több más kritikus is bemutatta ezt a regényt.[14][15][16] 2024 januárjában a regény Franciaországban jelent meg a Le bruit du monde kiadónál.

Művei szerkesztés

  • Rhapsodie québécoise : Itinéraire d'un enfant de la loi 101, Boréal, 2016 ISBN 9782764624210 coll. Boréal Compact (2017)ISBN 9782764624883
  • Canons : Onze déclaration d'amour littéraire, ouvrage collectif, Éditions VLB, 2023
  • La Maison de mon père, Boréal, 2023 (pour le Québec) et les Éditions Le Bruit du monde, 2024 ISBN 9782493206954 (pour la France, la Suisse, la Belgique)

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Akos Verboczy című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés