Aktinolit

Az aktinolit (magyar névváltozata: sugárkő) a szilikátok osztálya amfibolok csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: aktis = sugár; lithos = kő (görög); kristályainak gyakori sugaras halmazokban való megjelenéséből. A tremolit-aktinolit izomorf elegysor közepes Fe-tartalmú változata.

Aktinolit
Általános adatok
Képlet	Ca2(Mg,Fe2)5[(Si4O11)2(OH,F)2]
Kristályrendszer	monoklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Inoszilikátok
Csoport	amfibol
Azonosítás
Megjelenés	sugaras halmazokban való megjelenés
Szín	különböző árnyalatú zöld (a Mg helyére beépülő Fe mennyiségétől függően egyre sötétebb)
Fény	hasadási lapjain üvegfényű; sugaras-rostos halmazai selyemfényűek
Átlátszóság	áttetsző, ritkán átlátszó
Törésmutató	1,61-től 1,66-ig
Pleokroizmus	gyenge
Keménység	5-6
Hasadás	kiváló
Törés	szemcsés
Oldhatóság	vízben oldódik
Sűrűség	3,03-3,24 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Aktinolit témájú médiaállományokat.

Kémiai összetétele

• • Kalcium: (Ca) = 9,2%
  • Magnézium:(Mg) = 8,2%
  • Vas: (Fe) =12,8%
  • Szilícium: (Si) =25,7%
  • Hidrogén: (H) = 0,2%
  • Oxigén: (O) =43,9%

Szerkezete

Kristályrácsa végtelen, két SiO₄-tetraéder lánc összekapcsolódásából kialakuló "szalagokat" tartalmaz, melyeknek alapegysége az Si₄O₁₁^6-csoport. Az inoszilikátok alosztályába tartozó ásvány.

Megjelenési formái, genetikája

Vékony oszlopos, vagy tűs-szálas megjelenésű. Gyakran alkot sugaras halmazokat.

Jellegzetes metamorf ásvány, különösen az alacsonyabb átalakulási fokú kristályos palákban (talkpalában, aktinolitpalában, zöldpalában) fordul elő. A zöldpala kifejlődés típusos, leggyakoribb ásványa. A metamorf keletkezésű kőzetek színes elegyrésze. Másodlagosan a bázikus jellegű kőzetek piroxén átalakulásából keletkezik. Ezt a folyamatot uralitosodásnak nevezik.

• Hasonló ásványok: turmalin, epidot, egirin, jadeit.
• Kísérő ásványai: klorit, szerpentinásványok, talk.

Változatai

• prazinit = az aktinolit és a riebeckit közötti átmeneti tag
• smaragdit = króm-tartalmú aktinolit, bázisos metamorfitokban fordul elő
• uralit = főleg a bázisos magmás kőzetekben előforduló piroxének szegélyének szálas-rostos átalakulási terméke
• amfibolazbeszt = hajszálfinom, szálas-rostos szerkezetű anyag, néha gyapotszerű; hegyibőrnek vagy hegyiparafának is nevezik; kevésbé hajlékonyabb szálú, illetve kevésbé tűzálló, mint a krizotilazbeszt (ld szerpentinásványok); savállósága azonban kiváló
• nefrit = finom, rövdszálas, de nemezszerűen tömött aktinolit; megjelenése a jadeit-hez hasonlít; faragható, ezért keresett díszítőkő, különösen keleten

Rokon ásványfajok

• tremolit
• amfibolok

Előfordulásai

Ausztria területén Zillertal közelében. Svájcban Zermatt mellett fordul elő. Olaszország területén Torino és Sondrio közelében. Lengyelország és Németország területén. Jelentős előfordulások vannak Közép-Ázsiában, Oroszország szibériai körzeteiben és Új Zélandon. Megtalálható az Egyesült Államok Wyoming szövetségi államában, Kanadában Brit Columbia tartományban.

Hazai előfordulása

Magyaregregy közelében szubvulkáni képződésú, szkarn-jellegű ércesedés található. Az ércesedéssel összenőtt szkarnban ecsetszerű kifejlődése található.

Képek

• 

  Egy aktinolit mintadarab

• 

  Aktinolit kristály, 6.1 x 4.1 x 3.9 cm Namíbiából

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1985.
• Simon and Schusters: Roch and minerals. New York. 1978.
• http://webmineral.com