Alain Tanner

Alain Tanner (Genf, 1929. december 6.) svájci filmrendező, forgatókönyvíró.

Alain Tanner
Alain Tanner (1993, Erling Mandelmann fotója)
Született	1929. december 6. (90 éves) Genf
Állampolgársága	svájci
Házastársa	Janine Giudici, 1964 óta
Foglalkozása	filmrendező, forgatókönyvíró
Iskolái	Genfi Egyetem
Kitüntetései	cannes-i Nagydíj (1981), César-díj (1984)
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Alain Tanner témájú médiaállományokat.

Életpályája

A patinás genfi Collège Calvinban tanult, majd a Genfi Egyetemen szerzett közgazdász végzettséget. Itt Claude Gorettával 1951-ben megalapította az egyetemi filmklubot. Végzését követően két évig a kereskedelmi hajózásban dolgozott, majd 1955 és 1958 között Londonban élt, ahol érdeklődni kezdett a filmkészítés iránt, és a Brit Filmintézetben helyezkedett el.

1957-ben készült el első filmje, a Szép idők (Nice Time, francia címe: Picadilly la nuit) Claude Gorettával. A film elnyerte a legjobb kísérleti film díját az 1957-es nizzai fesztiválon.

Hazatérve a Svájci Televízióban vállalt rendezői állást, ahol több rövidfilmet és dokumentumfilmet készített (mint például az Árvíz Firenzében 1966-ban). 1962-ben megalapította a Svájci Filmesek Szövetségét.

1968-ban Michel Soutter, Claude Goretta, Jean-Louis Roy, Jean-Jacques Lagrange és Alain Tanner megalakította a fiatal svájci filmművészet fejlesztésére az Ötök Csoportját (Groupe 5).

Az 1960-as évek végétől olyan filmekkel vált ismertté, mint a Charles élve vagy halva (1969), A szalamandra (Bulle Ogier, 1971), Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves (1976), Fényévek távolában (Cannes-i Nagydíj, 1981) vagy A fehér városban (César-díj, a legjobb francia nyelvű film díja, 1983).

Ezek közül három filmet John Berger angol íróval készített el (A szalamandra, A világ közepe, Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves).

A Lausanne-i Egyetem 2008-ban díszdoktori címet adományozott neki, majd ugyanebben az évben a Rencontres Cinéma Gindou díszvendége volt.

A zsűri tagja volt az 1972-es cannes-i, valamint az 1983-as velencei filmfesztiválon.

Filmjei

• Nice Time (Picadilly la nuit,, Szép idők, dokumentum-rövidfilm, Claude Gorettával), 1957
• Ramuz, passage d'un poète (rövidfilm), 1961
• L'école, 1962
• Les apprentis, 1964
• Une ville à Chandigarth, 1966
• Docteur B, médecin de campagne, 1968
• Charles mort ou vif (Charles élve vagy halva) – Arany Leopárd díj, Locarno, 1969

André S. Labarthe és Alain Tanner az „68 májusa filmen” című kerekasztal-beszélgetésen

• La Salamandre (A szalamandra), 1971
• Le Retour d'Afrique (Visszatérés Afrikából), 1973
• Le Milieu du monde (A világ közepe), 1974
• Jonas qui aura 25 ans en l'an 2000 (Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves), 1976
• Messidor, 1978
• Les Années lumière (Fényévek távolában) – cannes-i fesztivál Nagydíja, 1981
• Dans la ville blanche (A fehér városban) – César-díj, legjobb francia nyelvű film díja, 1983
• No Man's Land (Senkiföldje), 1985
• Une flamme dans mon cœur (Egy láng a szívemben), 1987
• La vallée fantôme (A fantomvölgy), 1987
• La femme de Rose Hill (A Rose Hill-i lány), 1989
• L'Homme qui a perdu son ombre (Az ember, aki elveszítette az árnyékát), 1991
• Le Journal de Lady M. (Lady M. naplója), 1993
• Les hommes du port (A kikötő emberei, dokumentumfilm), 1995
• Fourbi, 1995
• Requiem, 1998
• Jonas et Lila, à demain (Jónás és Lilla), 1999
• Fleur de sang, 2002
• Paul s'en va, 2004

Díjak, elismerések

• Nizzai fesztivál, a legjobb kísérleti film díja, 1957
• Arany Leopárd díj, Locarno, 1969
• Cannes-i Nagydíj, 1981
• César-díj a legjobb frankofón filmnek, 1984
• Lausanne-i Egyetem díszdoktora, 2008

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alain Tanner című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

• Alain Tanner az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Lausanne-i Egyetem