Az albán márna (Barbus albanicus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Albán márna
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Barbinae
Nem: Barbus
Cuvier & Cloquet, 1816
Faj: B. albanicus
Tudományos név
Barbus albanicus
Steindachner, 1870
Szinonimák

  • Luciobarbus albanicus (Steindachner, 1870)
  • Messinobarbus albanicus (Steindachner, 1870)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Albán márna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Albán márna témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Az albán márna neve ellenére, nem fordul elő Albániában. Görögország endemikus hala. A Peloponnészosz-félszigeten, valamint a Trichonis, Amvrakia és Pamvotis nevű tavakban található meg.

Megjelenése szerkesztés

A hal testhossza 30-40 centiméter, maximum 45 centiméter. 49-52 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. A felső ajak peremén 4 bajuszszál ül. Az idősebb példányok tarkója felpúposodó.

Életmódja szerkesztés

Rajban élő fenékhal. Tápláléka apró gerinctelenek, különösen rovarlárvák, vízirovarok és puhatestűek. A fiatalok növényeket is esznek.

Szaporodása szerkesztés

Május-júniusban ívik. Íváskor egy-egy nőstényt akár 3-7 hím is követhet a homokpadokra.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés