Albert mainzi érsek
Brandenburgi Albert (Cölln, ma Berlin része, 1491. június 28. Mainz, 1545. szeptember 24.) 1514-től választófejedelem, Mainz érseke és a birodalom főkancellárja (Archicancellarius per Germaniam), 1518-tól bíboros. III. Vilmos türingiai tartománygróf és Habsburg Anna magyar hercegnő unokájaként Albert magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné dédunokája, valamint Zsigmond magyar király és Cillei Borbála ükunokája.
Brandenburgi Albert bíboros | |
Albrecht Kardinal von Brandenburg | |
brandenburgi (társ-)őrgróf | |
IV. Albert | |
Uralkodási ideje | |
1499 – 1513 | |
Elődje | János Cicero |
Utódja | I. „Nesztór” Joachim |
Magdeburgi érsek | |
IV. Albert | |
Uralkodási ideje | |
1513 – 1545 | |
Elődje | Ernő |
Utódja | János Albert |
Mainzi érsek | |
Albrecht | |
Uralkodási ideje | |
1514 – 1545 | |
Elődje | Uriel |
Utódja | Sebestyén |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Hohenzollern |
Született | 1490. június 28.[1][2][3] Cölln |
Elhunyt | 1545. szeptember 24. (55 évesen)[1][2][3] Martinsburg |
Nyughelye | Szent Márton és Szent István-dóm |
Édesapja | I. János brandenburgi választófejedelem |
Édesanyja | Szász Margit brandenburgi választófejedelemné |
Testvére(i) |
|
Gyermekei | Anna |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brandenburgi Albert bíboros témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztés1516–17-ben Albert búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez.[4][5][6][7] 1517. október 31-én Albertnak levelet írt Luther Márton, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen.[8] A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté.
1518 folyamán – csakúgy, mint a domonkos szerzetesrend – feljelentette Luther Mártont X. Leó pápánál, aki azonban – az Ágoston-rendiek és a domonkosok civódásának tartva – nem akart komolyan foglalkozni az üggyel.[9]
Irodalom
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Schaff, Philip. History of the Christian Church (angol nyelven). Oak Harbor: WA: Logos Research Systems, Inc. (1997). Hozzáférés ideje: 2009. február 7.
- ↑ Martin Luther (angol nyelven). Catholic Encyclopedia. (Hozzáférés: 2009. március 7.)
- ↑ Virág, Jenő dr.. Dr. Luther Márton önmagáról. Ordass Lajos Baráti Kör (1991). ISBN 963-00-1491-2. Hozzáférés ideje: 2009. március 7.
- ↑ Tomlin, G. i. m. 66-67. oldal
- ↑ Tomlin, G. i. m. 71. oldal
- ↑ Birkás-Sztrókay Edit: Luther Márton. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 613. oldal, ISSN 0865-6347