Alexamenosz-falfirka
Az Alexamenosz-falfirka vagy gúnyfeszület a palatinusi, római császári palotához csatlakozó, az udvari szolgafiúk tartózkodási helyéül szolgáló épületben talált, falra karcolt durva rajz és felirat (ma a Museo del Palatino őrzi).[1] A rajz T alakú feszületen szamárfejű alakot ábrázol, mellette egy másik alak áll imádó mozdulattal. Az utóbbit megnevezi a felirat: Αλεξαμενος σεβετε θεον, azaz „Alexamenosz imádja az istenét”. A rajz valószínűleg a korai keresztény vallás egyik követőjét gúnyolja, a kor pogány hiedelmei alapján, hiszen a rómaiak számára a világban csak az számított, csak az ért valamit, aki erős volt és hatalommal bírt, tehát a gyengeség jelét jelentő kereszten függő ember nem lehetett az imádatuk tárgya, nem lehetett az Isten. A történészek közül sokan Jézus keresztre feszítésének legkorábbi ábrázolásának tartják.[2][3][4][5]
Valószínűleg a 3. században keletkezett,[6][7][8] de több más lehetséges keletkezési dátum is felmerült, a legkorábbi a 85-ös év.[9]
A rajzot 1857-ben fedezték fel, amikor a Palatinus dombon feltártak egy domus Gelotiana nevű épületet.[10] A házat Caligula a császári palotához csatolta, halála után paedagogiumként, a császári palotában szolgáló inasok iskolájaként használták. Később az utcát, melyen a ház állt, fallal választották el, hogy támasztékot adjanak az épületek emeleteinek, így a rajz évszázadokon át el volt zárva.[5][11]
Értelmezése szerkesztés
A rajzot legtöbben egy keresztény hívőt gúnyoló rajznak tekintik. A korabeli rómaiak számára a szamárfej és a keresztre feszítés egyaránt sértő ábrázolásnak számított, hiszen ebben az időben elítélt bűnözőket végeztek ki kereszten, ezt a kivégzési módot csak a 4. században törölte el I. Konstantin. Az a hiedelem, hogy a keresztények onolátriát (szamarak imádatát) gyakorolták (a bor – amelyben az Oltáriszentség jelen van – görögül οἶνος, ami egy betűvel különbözik a szamár jelentésű ὄνος-tól), elterjedt lehetett ebben az időben, mint ahogy elterjedt nézet volt a pogányok között az is, hogy a keresztények istentiszteleteik után vérfertőző, orgiasztikus lakomákat rendeznek, ami előtt gyermekeket gyilkolnak le és a vérüket megisszák, a keresztény feleségek paráznák és vérfertőzők és a keresztények szamárfejet imádnak.[12] Tertullianus, aki a 2. század végén és a 3. század elején írt, említés tesz erről, valamint egy karthágói hitehagyott zsidóról, aki egy keresztény szamárfülű, patás karikatúráját mutogatta az embereknek, melyen a Deus Christianorum Onocoetes („a keresztények szamár nemzette istene”) felirat állt.[13]
Mások felvetették, hogy a rajz Anubisz[8] vagy Széth[14] imádatát ábrázolja, vagy hogy a fiatalember valójában egy gnosztikus szertartáson vesz részt, melyen egy tau-keresztre szögezett lófejű alak szerepel.[15]
Jelentősége szerkesztés
Vitatott, hogy a korai keresztények valóban imádták-e a feszületet. Egy érv szerint az, hogy a rajzon ágyékkötő látható, míg a bűnözőket ebben az időben teljesen meztelenül végezték ki, azt bizonyítja, hogy a rajzoló olyan cselekedetet ábrázolt, amelynek valóban tanúja volt Alexamenosz részéről.[16] Ellenérvként felhozták, hogy a keresztet a 4.-5. századig nem imádták.[17]
„Alexamenos fidelis” szerkesztés
A következő helyiségben más kézírással a következő felirat található latinul: Alexamenos fidelis (Alexamenosz hű).
Források szerkesztés
- ↑ Rodney J. Decker, The Alexamenos Graffito Archiválva 2008. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Walter Lowrie, Monuments of the Early Church, Macmillan, 1901, p. 238
- ↑ Dom Dunstan Adams, What is Prayer?, Gracewing Publishing, 1999, p. 48
- ↑ Father John J Pasquini, John J. Pasquini, True Christianity: The Catholic Way, iUniverse, 2003, p. 105
- ↑ a b Augustus John Cuthbert Hare, Walks in Rome, Volume 1, Adamant Media Corporation, 2005, p. 201
- ↑ Michael Green, Evangelism in the Early Church, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2004, p. 244
- ↑ David L. Balch, Carolyn Osiek, Early Christian Families in Context: An Interdisciplinary Dialogue, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2003, p. 103
- ↑ a b B. Hudson MacLean, An introduction to Greek epigraphy of the Hellenistic and Roman periods from Alexander the Great down to the reign of Constantine, University of Michigan Press, 2002, p. 208
- ↑ Hans Schwarz, Christology, Wm. B. Eerdmans Publishing, 1998, p. 207
- ↑ The Alexamenos Graffito. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
- ↑ Edward L Cutts, History of Early Christian Art, Kessinger Publishing, 2004, p. 200
- ↑ A keresztényüldözések története 4. - Caesar kontra Khrisztosz , szpa.hu
- ↑ Tertullian, Ad nationes, 1:11, 1:14
- ↑ Catholic Encyclopaedia, 1913, p. 527
- ↑ Harold Bayley, Archaic England,: An essay in deciphering prehistory from megalithic monuments, earthworks, customs, coins, place-names, and faerie superstitions, Chapman & Hall, 1920, p. 393-394
- ↑ "Archæology of the Cross and Crucifix", Catholic Encyclopedia (1917)
- ↑ David L. Balch, Carolyn Osiek, Early Christian Families in Context: An Interdisciplinary Dialogue, Wm. B. Eerdmans Publishing, 2003, p. 103, footnote 83
- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 308. o.
