Alfréd-szarvas

emlősfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 10.

Az Alfréd-szarvas (Rusa alfredi, korábban Cervus alfredi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Alfréd-szarvas
Fiatal állatkerti példány
Fiatal állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Cervoidea
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Szarvasformák (Cervinae)
Nemzetség: Cervini
Nem: Számbárszarvasok (Rusa)
C. H. Smith, 1827
Faj: R. alfredi
Tudományos név
Rusa alfredi
(Sclater, 1870)
Szinonimák
  • Cervus alfredi Sclater, 1870
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Alfréd-szarvas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alfréd-szarvas témájú médiaállományokat és Alfréd-szarvas témájú kategóriát.

Korábban ezt a szarvasfajt a Cervus nembe helyezték, a Rusa alnem tagjaként, de manapság az alnemet nem rangra emelték.

Előfordulása

szerkesztés

A Fülöp-szigeteken honos.

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 125 centiméter. A szőre sötétbarna színű. Mint a legtöbb szarvasfélénél, az Alfréd-szarvasnál is csak a bikának van agancsa.

 
A bika
 
és a tehén

Életmódja

szerkesztés

Többnyire magányos életmódot folytat.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

A faj a Fülöp-szigetek törvényei alapján teljes védelmet élvez. A faj állományának hatalmas csökkenéséért (egy 1991-es felmérés szerint a szarvas már csak eredeti élőhelyének 5%-án található meg) a vadászatot, a fakitermelés következtében előálló erdőirtást, élőhelyének mezőgazdasági termőhellyé alakítását teszik felelőssé. Mindezen veszélyek ellenére az Alfréd-szarvas távoli, félreeső területeken még mindig létezik, különösképpen a Mt. Canlaon Nemzeti Park, a North Negros erdei rezervátum, a Mount Talinis/Lake Balinsasayao rezervátum és a Nyugati-Panay hegység (várhatóan nemzeti park lesz) védett területein. 1990-ben létrehozták a Philippine Spotted Deer Conservation Programot a faj természetvédelmére. Néhány szarvast Panayban, a Mari-it Conservation Centre-ben tartanak fogságban, két tenyésztő központ található Negrosban, és több európai állatkert is tart néhány példányt.[1]

1987 óta a Silliman University emlősvédelmi programja foglalkozik a faj fogságban történő szaporításával. A sikeres program eredményeképpen több, fogságban született egyedet sikerül visszaengedni a déli Negros belső erdeibe.[2]

Veszélyek

szerkesztés

Az erdőirtás jelentősen hozzájárult a faj egyedszámának csökkenéséhez. A helyi és sportvadászok által űzött vadászat szintén hatással volt rá. Hasonlóképpen veszélyt jelentett az élelmezési célú vadászat, csapdaállítás, és az élő állatok befogása házi kedvencek céljára. Az elszigeteltség és a populációk létszámának csökkenése valószínűsíthetően hozzájárult egyes csordák kihalásához. Bár fogságban megfigyelték a fajnak a R. mariannus fajjal való kereszteződését, a közös élőhely hiánya miatt a természetben ez nem jelenthet problémát.[3]

A fajra leselkedő veszélyek miatt az IUCN kétszer is a veszélyeztetett fajok közé sorolta: először 1994-ben (de egy évvel később lekerült a listáról) majd 1996-ban. A vadon élő állatok korlátozott száma (300 körül, a korábbi 1600-ról) arra enged következtetni, hogy a faj túlélésének esélye halvány.[3]

  1. Visayan spotted deer - Rusa alfredi - Information. ARKive. [2013. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 29.)
  2. Spotting the spotted deer - Leonor Magtolis Briones. ABS-CBN News. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  3. a b A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 8.) Oliver, W., MacKinnon, J., Heaney, L. & Lastica, E. (2008)