Ali Kösze törökül: Köse Ali (? – 1664) török pasa [1].

Kösze ("Kopasz") Ali pasa török hadvezér - állítólag - albán származású volt, ezért is bírta mind Köprülü Mehmed, mind Köprülü Ahmed nagyvezírek bizalmát.

IV. Mehmed szultán 1660. április 6-án őt nevezte ki az Erdély ellen indított hadjárat szerdárjává, azaz vezérévé. A serege egyesült Szejdi Ahmed budai pasa csapataival, a fővezérség azonban Kösze Alit illette meg. Július 14-én megkezdte Várad ostromát, amit az őrség augusztus 27-én feladott, majd visszavonult a hódoltságba. A Porta azonban nem fogadta el azt, hogy az erdélyi országgyűlés - 1661. január 1-én - a lemondott Barcsay Ákos helyett Kemény Jánost választotta fejdelemnek, ezért Köse Ali pasa a seregével, 1661. június 28-án, benyomult Erdélybe, és az országgyűléssel szeptember 14-én I. Apafi Mihályt fejedelemmé választatta, majd december végén elhagyta Erdélyt. Közvetlenül az erdélyi hadjárat kezdete előtt (június 17-én), Köprülü Mehmed nagyvezír utasítására (formálisan a szultán parancsára), kivégeztette Szejdi Ahmed volt budai pasát, akit hiába próbált megvédeni, a nagyvezír szándékával szemben. [2]

1662-ben ő szervezte meg a váradi vilajet felállítását, Váradon dzsámit is alapított.

1663-ban Köprülü Ahmed seregében harcolt, Érsekújvár elfoglalásakor, majd a nagyvezír a hadtestével Buda védelmére rendelte, itt hunyt el, 1664. februárban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kösze Ali pasa és Csengizade Ali pasa két különböző személy, akiket a régebbi forrásmunkákban gyakran összetévesztettek, azért is, mert mind a ketten 1664-ben haltak meg, de Csengizade Ali pasát kivégezték, míg Kösze Ali pasa természetes halállal hunyt el.
  2. Miért határozott így a nagyvezír, azt nem tudjuk pontosan, de tény az, hogy 1656. végén, Köprülü Mehmed ellenében, nagyon sokan, Szejdi Ahmedet szerették volna nagyvezírnek; lehet, hogy Köprülü Mehmed úgy gondolta, most leszámol Szejdi Ahmeddel.

ForrásokSzerkesztés

  • B.Szabó János: Erdély tragédiája, 1657 - 1662, Corvina, Budapest, 2019.
  • Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526 - 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.
  • Magyarország hadtörténete II., Az oszmán hódítás kora, 1526 - 1718. Szerkesztette: Mészáros Kálmán. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020.
  • Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657 - 1665). [1] - 2021. május 16.