Kücsük Mehmed pasa

az Oszmán Birodalom hadvezére
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 2.

Kücsük Mehmed (törökül: Küçük Mehmed) (? – ?), török pasa, az Oszmán Birodalom hadvezére volt, a "Kücsük" név az alacsony termetére utalt.

Kücsük Mehmed pasa
Született17. század
Elhunyt17. század
Állampolgárságaoszmán
Foglalkozásahadvezér
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Nem ismert, hogy Kücsük Mehmed pontosan mikor került Magyarországra.

Az azonban biztos, hogy 1661. júniustól, 1663-ig, temesvári pasa, azaz, a Temesvári Vilajet beglerbégje (kormányzója) volt. Ezt megelőzően, kanizsai beglerbégnek nevezték ki, de ezt a tisztséget, ténylegesen, nem töltötte be.

IV. Mehmed oszmán szultán rendelkezése értelmében, az erdélyi ügyek közelebbi településről való megfigyelése végett; a temesvári beglerbégnek, ideiglenesen, Jenő vára volt a székhelye. Kücsük Mehmedet ezért, több műben, tévesen, „jenői bégként (avagy pasaként)” említik.[1]

Kösze Ali pasa (az 1660. évi és 1661. évi erdélyi hadjáratok szerdárja), 1662-ben, Kücsük Mehmedet küldte Erdélybe, I. Apafi Mihály fejedelem védelmére, és ő, 1662. január 23-án, Nagyszőlősnél, döntő győzelmet aratott Kemény János felett, Apafi ellenfele elesett a csatában. Apafi védelmében, Erdélyben is maradt, azt – a garázdálkodó seregével – csak 1663. augusztusban hagyta el.

1664. elejétől váradi beglerbég, de a székhelyétől távol harcolt: 1664. május 16-án, a zsarnócai csatában, ő volt a vesztes török sereg parancsnoka, a győztes Habsburg császári-királyi csapatokat vezérlő, Jean-Louis Raduit de Souches tábornok ellenében; a csata után, egy ideig, Kücsük Mehmedet halottnak hitték.

Kücsük Mehmed – és az oszmánok szerencséjére – távollétében (1664), a Habsburg császári-királyi csapatok, bár a város előtt lezajlott ütközetben (váradi csata) győztek, Váradot azonban nem tudták visszafoglalni.[2]

Később (1665-1666) érsekújvári beglerbég, majd újra temesvári beglerbég (1667-1668), aztán másodszor érsekújvári beglerbég (1669-1670), végül, szintén másodszor, váradi beglerbég (1671-1672); életének további alakulásáról, nincs adatunk.[3]

  1. Köprülü Mehmed pasának, a nagyvezírnek, az Erdélyi Fejedelemség elleni, 1658. évi hadjáratában elfoglalt Jenő városa, a Temesvári Vilajetnek lett a része.
  2. Az ütközetben hősi halált halt Rákóczi László, Sáros vármegye főispánja.
  3. Matunák Mihály szerint, Kücsük Mehmedet, az új érsekújvári beglerbég, 1669. júliusában, a város főterén agyonlövette, a bőrét lenyúzatta, és ezeket Budára küldte (Érsekújvár a török uralom alatt, 1663-1685. Nyitra, 1901, [1] - hozzáférés: 2023. február 9.). Sudár Balázsnak, és Tóth Sándor Lászlónak, források között hivatkozott tanulmányaiban, a Matunák Mihály közölte adatok nem szerepelnek, e szerzők szerint, Kücsük Mehmed 1672-ben még élt, de ezt követően, már nincs adatunk róla. – Török forrás (Budin ve Tımışvar Eyaletlerinin Paşaları: Karşılaştırmalı Bir Analiz [2] - hozzáférés: 2023. február 9.) szerint, Kücsük Mehmed csak egyszer (1661-1663) volt temesvári beglerbég. Azonban, e forrás adataival kapcsolatban, kétely merülhet fel, például, a következők miatt: Az 1661. június 17-én kivégzett Szejdi Ahmed pasát, 1661. július – szeptember időszakban, temesvári beglerbégként jelöli.
  • B. Szabó János: Erdély tragédiája, 1657 - 1662, Corvina, Budapest, 2019
  • Magyarország hadtörténete II., Az oszmán hódítás kora, 1526 - 1718, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020
  • Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526 - 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982
  • Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657 - 1665). [3] - 2023. február 9.
  • Tóth Sándor László: Kücsük Mehmed magyarországi tevékenységéhez, [4] - 2023. február 9.
  • Budin ve Tımışvar Eyaletlerinin Paşaları: Karşılaştırmalı Bir Analiz [5] - hozzáférés: 2023. február 9.