Főmenü megnyitása

Matunák Mihály

római katolikus pap, tanár, történész

Matunák Mihály (Nagysurány, 1866. július 17.Körmöcbánya, 1932. december 5.) római katolikus pap, tanár, történész, turkológus, levéltáros. Mind a magyar, mind a szlovák tudományos élet a magáénak vallja. A Matica slovenská és a Muzeálna slovenská spoločnosť történeti részlegeinek tagja.

Matunák Mihály
Matunák Mihály.jpg
Született 1866. július 17.
Nagysurány
Elhunyt 1932. december 5. (66 évesen)
Körmöcbánya
Foglalkozása pap, történész, turkológus, levéltáros, tanár

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Apja Matunák Imre, anyja Augustín Katalin. Gimnáziumi tanulmányait 1879-1883 közt Érsekújvárott, 1883-1885 közt Selmecbányán, 1885-1887 közt pedig Egerben végezte. Teológiát a budapesti egyetemen hallgatott 1887-1891 között. Anyanyelvi szinten beszélt magyar, szlovák, latin és német nyelven.

1891-ben szentelték pappá Besztercebányán, 1894-től lett káplán Körmöcbányán. 1897 végéig az ottani magyar egyesület választmányi tagja és a katolikus legényegylet elnöke volt. A német és szlovák polgárság között a magyar nyelvet és hazafiasságot terjesztette. A városi levéltárban több évig történelmi kutatásokat végzett. 1898-ban nevezte ki Rimely Károly besztercebányai püspök a korponai állami s községi felső népiskola igazgatói posztjára. Korponán a városi levéltárt is rendezte s az általa alapított városi múzeumot numizmatikai gyűjteménnyel és más régiségekkel gyarapította. Az 1605-ös korponai országgyűlésről is értékes cikket közöl. 1898-ban a Hont megyei történelmi kiállítás diplomatikai részét rendezte és az ez után megalakult honti múzeum-társulat titkárává választották.

1902-1922 között Breznóbányán dékán, majd 1922-től Körmöcbánya város levéltárnoka. Numizmatikai gyűjtésen kívül botanikával is foglalkozott, több herbáriumot állított össze. Gyűjteményeit a Breznóbányai iskolának ajándékozta. 1919-ben a Matica slovenská breznóbányai részlegének alapító tagja.

Több szlovákiai községben és városban is (Göd, Nagyszalatna, Szucsány) tevékenykedett mint hitoktató, nevelő, népiskola-igazgató és levéltáros. Mindenekelőtt azonban jó tollú, pontos, szorgalmas, fegyelmezett történetíró és helytörténész volt, aki a Csehszlovák Köztársaság megalakulása (1918) után tagja lett a Matica slovenskának, később a Szlovák Történelmi Társulatnak is.

Az ő nevéhez fűződik Érsekújvár kettős-alapítási évének a feltárása. Nagy szorgalommal kutatta, gyűjtötte és rögzítette a szlovák hazafias történeti énekeket. Több munkájában foglalkozott a szlovák nemzet eredetével, történetével, néprajzával továbbá Cirill és Metód életével és munkásságával.

Matunák legfőbb eredménye az, hogy sokrétű, gazdag munkásságával, a szlovák történetírásban új és folytatható fejezetet nyitott, hiszen (forrásértékű kutatásaival párhuzamosan) tanulmányaiban a szlovák hazafiasság, a nemzeti öntudat- és önismeret kérdéseivel, tágabb értelmezésével is találkozhatunk. Elsősorban a 16-18. század történetével foglalkozott, ám alapos tudományos felkészültségéről tanúskodó tanulmányait és eredményeit, az 1945 után színre lépő történész nemzedék nem vette figyelembe, vagy elhallgatta.

Írásai az Érsekújvár és Vidéke, az Érsekújvári Lapok, a Nyitramegyei Szemle, a Nyitramegyei Közlöny, a Századok, a Hadtörténeti Közlemények, a Felvidéki Híradó, a Besztercebányai Híradó, valamint a Slovenské pohľady című lapokban jelentek meg. A Korpona és Vidéke című lapnak 1898 decemberében egyik alapítója és 1900 októberéig társszerkesztője volt.

MűveiSzerkesztés

KézirataiSzerkesztés

  • Adatok az 1565–1566-iki tisza-vidéki hadjárat történetéhez
  • Cirkevné dejiny slobodného a hlavného banského mesta a okolia Kremnice

HagyatékaiSzerkesztés

  • Körmöcbányai Városi Levéltár
  • Matica slovenská könyvtára
  • Országos Széchényi Könyvtár
  • Slovenská Národná Knižnica - korešpondencia Pavla Floreka

EmlékezeteSzerkesztés

  • Szülői háza helyén álló épület falán emléktábla áll
  • Mestská knižnica Michala Matunáka v Šuranoch - nagysurányi Matunák Mihály Városi Könyvtár
  • Néhány jegyzete az érsekújvári Thain János Múzeum állandó kiállításán látható

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés