Jean-Louis Raduit de Souches

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 14.

Jean-Louis Raduit de Souches (La Rochelle, 1608. augusztus 16.Jaispitz (ma Jevišovice), 1682. augusztus 12.) francia nemzetiségű, a Habsburg Birodalom szolgálatában álló császári tábornok.

Jean-Louis Raduit de Souches
Született1608. augusztus 16.[1]
La Rochelle
Meghalt1682. augusztus 12. (73 évesen)[1]
Jaispitz
SírhelyChurch of St. James
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
OrszágSvédország
Habsburg Birodalom
Szolgálati ideje1629 – 1674
Rendfokozatatábornagy
Csatáiharmincéves háború
északi háború (1655–60)
zsarnócai csata (1664)
léva ostroma (1664)
seneffei csata (1674)
HázastársaAnna Dorothea Elisabeth, Freiin von Hofkirchen[2]
GyermekeiKarl Ludwig, Graf Ratuit de Souches
SzüleiMarguerite de Bourdigalle
Jean Baptiste de Souches, Seigneur de Barres
RokonaiFia: Charles-Louis de Souches tábornok († Szalánkemén, 1691.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Louis Raduit de Souches témájú médiaállományokat.

Életpályája

szerkesztés
 

Hugenotta családban született, a franciaországi protestánsok székhelyén. A vallásháborúk miatt 1629-ben elhagyta hazáját és beállt a svéd seregbe, amellyel a harmincéves háború németországi frontjain küzdött. A svédeket végül otthagyta, s a császári sereg szolgálatába szegődött. 1645-ben részt vett Brünn védelmében, amit svéd–erdélyi–francia csapatok tartottak ostrom alatt. 1657 és 1660 között ismét a svédek ellen harcolt ezúttal Lengyelországban és Dániában, az északi háborúban.

1663-ban Morvaországból vonult Magyarországra, ahol éppen háború tört ki a törökökkel, de Souches azonban nem azonnal ütközött meg az ellenséggel. Mialatt Zrínyi Miklós délen a Dráva mentén vezette a fő támadási irányt, de Souches a bányavárosok mellől kiindulva folytatott harcot a török ellen.

1664. május 3-án bevette Nyitrát. Május 16-án a felvidéki Zsarnóca mellett, a Garam folyó gázlójánál, a zsarnócai csatában legyőzte Kücsük Mehmed váradi pasa seregét, majd elfoglalta Lévát,[3] végül az esztergomi pasára mért vereséget Garamszentbenedeknél.

A Habsburg–török háború végeztével visszatért Németországba. Az udvar Morvaországban (Jaispitzben) és Csehországban adott neki nagy birtokokat. 1674-ben Hollandiában harcolt a franciák ellen, s részt vett a Spanyol-Németalföldön (a mai Belgium területén) vívott seneffei csatában. Ezután végleg elhagyta a hadsereget.[4]

A morvaországi Jaispitzben hunyt el 1682-ben (ma Jevišovice, Cseh Köztársaság, Znojmói járás). A brünni Szent Jakab-templomban temették el.

Egyik fia, Charles-Louis de Souches (németesen Karl-Ludwig) szintén a Habsburg-haderőben szolgált. Táborszernagyként esett el 1691-ben, a szalánkeméni csatában.[4]

1668-ban Jaispitzben harangot öntetett.

Emlékezete

szerkesztés
  • Mořic (Mauritz) Grimm által készített díszes síremléke a brünni Szent Jakab-templomban található

További információk

szerkesztés