Zsarnóca (szlovákul Žarnovica, latinul Zarnovia) város Szlovákiában. A Besztercebányai kerület Zsarnócai járásának központja. Revistyeváralja és Zsarnócakohó tartozik hozzá.

Zsarnóca (Žarnovica)
01 Hrad Revište - 27. 4. 2008.JPG
Zsarnóca címere
Zsarnóca címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rang város
Első írásos említés 1332
Polgármester Kamil Danko
Irányítószám 966 81
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZC
Népesség
Teljes népesség6284 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség213 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület30,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsarnóca (Szlovákia)
Zsarnóca
Zsarnóca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 15″, k. h. 18° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 15″, k. h. 18° 42′ 30″
Zsarnóca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsarnóca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Selmecbányától 17 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település, valamint Frigyes nevű papjának és Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt templomának első említése az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben történt, mely szerint papja 6 garast fizetett. Ebben Zsarnóca "Zanog", "Zirnog" alakban szerepel. Az első jelentős esemény a település életében a garamrévi vám lévai várkapitány által történt ideköltöztetése volt. Ebben az időben Zsarnóca a revistyei uradalomhoz tartozott. 1389-ben "Sarnocha", 1424-ben "Sarnocza", "Sarnowcza" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1479-ben a Revistye várát és uradalmát királyi adományként a Dóczy család kapta.

Sziklás dombon álló, három emeletes, késő gótikus várkastélyát is a Dóczyak építették 1480 és 1485 között. 1563-ban városi rangot, 1681-ben vásártartási jogot kapott. A 17. században itt tartották Bars vármegye nemesi közgyűléseit. 1644-ben falai alatt szenvedett vereséget egy török sereg. 1647-ben fiágon kihalt a Dóczy család és a birtok a kincstár tulajdona lett, a selmeci bányakamara igazgatása alatt. Még ebben az évben feldúlta a török. 1662-ben az uradalommal együtt a besztercebányai bányakamara igazgatása alá került. 1664. május 16-án itt aratott győzelmet a de Souches tábornok vezette császári sereg a váradi pasa serege felett. A csata során a város is elpusztult. 1677-ben császári helyőrsége harc nélkül adta át Revistye várát a kurucoknak, akik ezt követően feldúlták az uradalom területét. 1696-ban megalakult az első céh a városban: a szűcsök céhe. 1828-ban 140 házában 986 lakos élt. A 19. század végén gőzfűrész telep és téglagyár létesült itt. Faipari szakiskola kezdte meg működését. 1896-ban a város bekapcsolódott a vasúti forgalomba, az első vonat november 30-án érkezett Zsarnócára.

Vályi András szerint "ZSARNÓCZ. Zarnovia, Zernovicza. Mezőváros Bars Várm. földes Ura a’ Selmetzi Kamara, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Garam vizének szomszédságában, Sz. Kereszthez 2 mértföldnyire; a’ Városon keresztűl folyó pataknak áradása káros a’ Lakosoknak. Nevezetesítette 1664-dikben az Ozmanoknak, Zúza Tsászári Vezérnek igazgatása alatt történtt meg verettetések. Tágas olvasztó háza van itt az Uraságnak; kenyér sütő Aszszonyai nevezetesek, kivált a’ Selmetzieknél; sert is jót főznek benne; határja jól termő, vagyonnyaikat könnyen eladhattyák."[2]

Fényes Elek szerint "Zsarnócza (Zsarnovicz), Bars m. tót m. v. a Garan jobb partján, ut. p. Selmeczhez 2 órányira: 984 kath., 2 evang. lak. Van egy kath. paroch. temploma; urasági kastélya, 1/4 mfdnyire a helységtől egy nézést érdemlő olvasztóháza, hová Selmeczről küldik a nyers érczeket, hires söre és kenyere, melly utolsót Selmeczre hordja. Hegyes de sikeres rozsot termő határját a városon keresztül folyó patak gyakran elönti. – Ezen helytt verte meg Zuza cs k. hadvezér 1664-ben a törököket. F. u. a kamara."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint "Zsarnócza, a Garamvölgyben fekvő, vásárjoggal bíró tót kisközség, 1600 róm. kath. vallású lakossal. E község 1226-ban már a vámszedő helyek között szerepel. 1388-ban Sarnoizza, 1424-ben villa Zarnocha néven találjuk említve. A XV. században már a Dóczyak voltak az urai, a kik itt erős várfalakkal körülvett várkastélyt építtettek, melynek egy része maig is fennáll és az erdőkincstár hivatalos helyiségeit foglalja magában. 1647-ben a törökök Dóczy Zsigmondot megölték és nejét rabságba hurczolták. 1664-ben a törökök Zsarnócza alatt vereséget szenvedtek, 1605-ben Bocskay seregei is itt táboroztak. A XVII. század vége felé a vármegye itt is tartotta gyűléseit. Mária Terézia kincstári sörházat építtetett itt, hogy az erdei és a bányamunkások olcsó italhoz jussanak. Ez időben Zsarnovitz néven van a község említve. A község hajdan Hont vármegyéhez is tartozott és ez időben mint a selmeczi uradalom egyik községének, Zermevicze és Zernovicza alakban találjuk a nevét. Bél Mátyás Zarnócznak nevezi a községet, míg a Dóczyak idejében Senocza alakban is találjuk említve. A község határában a m. kir. erdőkincstárnak nagyszabású gőzfürésztelepe, téglagyára, fenyőmagpergetője és faiskolája van. A község forgalmáról és élénkségéről tanúságot tesz, hogy itt két pénzintézet, kaszinó-egylet, önsegélyző szövetkezet és polgári kör van. Kath. temploma 1400-ban már fennállott, de 1773-ban teljesen átalakították, legutóbb pedig 1869-ben restaurálták. A vasút felé, a Garamon, érdekes és különleges szerkezetű, sodronyon függő gyaloghíd vezet a túlsó partra. Ide tartoznak, a fűrésztelepen kivül, Proszno, Tyehelna, Okrut és Lukavicza telepek is, mely utóbbinak a mult század elején még 156 lakosa volt. A községnek van postája, távirója és vasúti állomása."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

  • 1880-ban Zsarnóca 1440 lakosából 1226 szlovák, 82 német, 37 magyar, 18 egyéb anyanyelvű és 77 csecsemő; ebből 1366 római katolikus, 52 zsidó, 21 evangélikus és 1 református.
    • Revistyeváralja 191 lakosából 179 szlovák, 8 német anyanyelvű és 4 csecsemő volt; ebből 189 római katolikus és 2 zsidó.
    • Zsarnócakohó 286 lakosából 257 szlovák, 15 német, 7 magyar anyanyelvű, 2 idegen és 5 csecsemő volt; ebből 282 római katolikus, 2 evangélikus, 1 református és 1 zsidó.
  • 1910-ben Zsarnóca 1998 lakosából 1618 szlovák, 300 magyar, 63 német, 1 román és 16 egyéb nemzetiségű; ebből 1826 római katolikus, 94 zsidó, 52 evangélikus, 20 református, 2-2 görögkatolikus, pravoszláv és unitárius.
    • Revistyeváralja 242 lakosából 228 szlovák, 12 magyar, 1 német és 1 más nemzetiségű; ebből 232 római katolikus, 8 református és 2 zsidó volt.
    • Zsarnócakohó 281 lakosából 246 szlovák, 30 magyar és 5 német, ebből 275 római katolikus, 4 református és 2 zsidó.
  • 2011-ben 6490 lakosából 5724 szlovák, 52 roma, 29 lengyel és 25 cseh.

NevezetességeiSzerkesztés

 
A Dóczy-várkastély.
  • A Dóczy-várkastély 1480 és 1485 között épült, a 20. században felújították és átépítették.
  • Római katolikus templomát a 14. század végén építették, a 15. században átépítették, majd a 17. század végén barokk stílusban megújították.
  • Az egykori sörgyár épülete a 18. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették.
  • Barokk kápolna a 18. századból.
  • Neogótikus kápolna 1895-ből.

JegyzetekSzerkesztés

  • Martin Bóna 2017: Stavebné aktivity Dóczyovcov a Lipcheyovcov na hradoch Revište, Šášov a Ľupča. In: Wenzel Gusztáv: Boje dolnouhorských banských miest s Dóczyovcami z Veľkej Lúče 1494 – 1548. Modra, 75–103.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Bars vármegye.

Külső hivatkozásokSzerkesztés