Almalevél-törpemoly

rovarfaj
(Almalevél törpemoly szócikkből átirányítva)

Az almalevél-törpemoly (Stigmella malella) a valódi lepkék alrendjébe tartozó paránypillefélék (Nepticulidae) családjának egyik, hazánkban közönségesnek számító faja.

Almalevél-törpemoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Nepticuloidea
Család: Paránypillefélék (Nepticulidae)
Nem: Stigmella
Faj: S. malella
Tudományos név
Stigmella malella
Stainton, 1854
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Almalevél-törpemoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Almalevél-törpemoly témájú kategóriát.

Elterjedése, élőhelye szerkesztés

Egész Európában megtalálható, hazánkban is általánosan elterjedt. Az alma- és körtefákon élő aknázómolyok egyike, de a birsen is gyakran található. A fajt az aknák alapján sokkal könnyebb meghatározni, mint a lepkék szemügyre vételével. Régebben ritka fajnak tartották, de az utóbbi évtizedekben Európa almatermesztő vidékein (így nálunk is) jelentős kártevővé vált. Franciaországban a múlt század '50-es éveiben szaporodott fel, majd visszaszorult. Olaszország egyes részein szintén a század közepétől okoz gondokat az almásokban. Bulgáriában a '70-es évek óta a négy legkárosabb aknázómoly faj közé számítják, és Európa több más országában is ez idő tájt kezdett felszaporodni. Hazánkban a kötött talajú gyümölcsösök kártevője.

Megjelenése szerkesztés

Az imágó első szárnya barna, ibolyás bevonattal, és rajta széles, fehéres sáv fut keresztül. Szárnyának fesztávolsága 4–5 mm; a szárnyrojt fehéresszürke.

Életmódja szerkesztés

Egy-egy évben az időjárástól és a tápanyagbőségtől függő számú nemzedéke fejlődik ki – hazánkban 3-4 (ha hideg tavasz és hűvös nyár, akkor csak három, ha meleg a nyár és hosszú az ősz, akkor négy). Báb állapotban, a talaj felső rétegében telel. Az első generáció zömmel áprilisban rajzik, de a rajzás sokáig elhúzódik. A rövid életű imágók nem táplálkoznak. A nőstény egyesével rakja petéit a levelek fonákjára. A kis lárvák kígyó alakú aknát rágnak a levelekbe. Miután kifejlődtek, leereszkednek a talajra, és ott bábozódnak be. Az egyes nemzedékek lepkéinek rajzása összefolyik.

További információk szerkesztés