Főmenü megnyitása

Alois Blumauer (Steyr, 1755. december 21.Bécs, 1798. március 16.) osztrák író.

Alois Blumauer
Aloys Blumauer, egy névtelen metsző alkotásán
Aloys Blumauer, egy névtelen metsző alkotásán
Élete
Született 1755. december 21.
Steyr
Elhunyt 1798. március 16. (42 évesen)
Bécs
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) líra, dráma
A Wikimédia Commons tartalmaz Alois Blumauer témájú médiaállományokat.
Travesztált Aeneis (II. kötet)

PályafutásaSzerkesztés

Az osztrák felvilágosodás és rokokó irodalmának jellegzetes alakja a jezsuita rend tagja volt, a rend feloszlatása után pedig tanár. 1781 és 1793 között udvari cenzorként élt, majd haláláig a bécsi Gräffer könyvkiadó és könyvkereskedés vezetőjeként. Az ő szerkesztésében jelent meg a Wiener Musenalmanach (Bécsi Múzsaalmanach). Írói tevékenységével a jozefinizmus eszméit szolgálta. Írásai a német felvilágosodás, kivált Christoph Martin Wieland hatását tükrözik. Elsősorban mint lírikus és balladaköltő jelentős, de írt drámákat is, és kiváló mestere volt a travesztálásnak (szatirikus hatás kedvéért anakronisztikus módon átkölt). Cinizmusra hajló hangvételével és mindent népi gúnnyal bíráló írói attitűdjével népszerű írója volt a jozefinista Bécsnek. Népszerűségét Csokonai Vitéz Mihályra és más magyar kortárs költőkre gyakorolt hatása is bizonyítja. Arany János is példaképének tekintette. A nagyidai cigányok irodalmi előzményének nevezte Alois Blumauer: Travesztált Aeneis (1783–86) című művét. A kor jellegzetes Voltaire-iánus bécsi íróinak sorába tartozott, akik közül a leghíresebbek Eybel és Rautenstrauch voltak.

MagyarulSzerkesztés

  • Virgilius Éneássa, kit Blumauer travestált; átdolg. Szalkay Antal; Alberti Ny., Bécs, 1792
  • Blumauer áltöltöztetett Aeneise, 1-3. köt.; ford. s Virgil végső három könyvének áltöltöztetésével megtoldotta WXYZ; Aillaud, Párizs, 1833
  • Békaegérharc; általöltöztette Blumauer módja szerént Csokonai Vitéz Mihály; Franklin, Bp., 1881 (Olcsó könyvtár)
  • Virgilius Éneássa 2-3. r.; átdolg. Szalkay Antal, sajtó alá rend. közli Bánki-Horváth Sándorné Borbély Mária; Szegedi Ny., Szeged, 1967 (Acta Universitatis de Attila József nominatae. Acta antiqua et archaeologica. Kisebb dolgozatok a klasszika-filológia és a régészet köréből)

ForrásokSzerkesztés

  • Domokos Mátyás: Klasszikus német költők; Európa. (Bp., 1977)