Alsókajanel
Alsókajanel (románul: Căinelu de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Alsókajanel (Căinelu de Jos), Kainsdorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Marossolymos |
Rang | falu |
Községközpont | Marossolymos (Șoimuș) |
Irányítószám | 337456 |
SIRUTA-kód | 91394 |
Népesség | |
Népesség | 140 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 57′ 01″, k. h. 22° 49′ 54″45.950163°N 22.831588°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 01″, k. h. 22° 49′ 54″45.950163°N 22.831588°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésDévától északnyugatra fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésNevét a Kaján patakról vette. A Marosnémetivel szemben betorkolló patak ma is Kaján nevet visel (1910. tk: Caian); ezzel ma csak a Felsőkajanel (Căinelul de Sus) felől folyó főágát jelölik, régente azonban jobb oldali ágának mellékágát is így nevezték, amely Bezsán felett Alsókajanel területén torkollott a főágba (Györffy György 3: 295).
Története
szerkesztésAlsókajanel, Kaján, Kajántő nevét 1330-ban v. Kayanthw ~ Kayantho néven említette először oklevél, mint a Hermann nemzetség tagjainak birtokát.
1330-ban ville Kayanfw ... et Kayanthw, 1499-ben p. Kayanthew, 1554 után Requisitorie Petri More provisoris et castellani castri Gyalw super Kayan, 1733-ban Kis-Kaján, 1750-ben Kajanel, 1760–1762 között Also Kajanel, 1805-ben Kajanel, 1808-ban Kajanyel val., Kainsdorf g. [?], Kajna h. [?], 1861-ben Kajanel, 1888-ban és 1913-ban Alsó-Kajanel néven volt említve. 1330-ban a Hermán nembeliek osztozásakor Kajántő fele Bezsán felével együtt Dénes fia László mesternek, a Lackfiak ősének jutott, másik fele Máté fia László és Péter fia András birtoka lett. 1473-ban Kayan Nádasdi Ungor János birtoka, 1499-ben Kajántő Soklyósi Péter görgényi várnagy kezére került. 1533-ban a Galacziak kiegyeznek a Németiekkel több birtok, köztük Kayan, Kyskayan felől. 1536-ban Naghkayan, Kyskayan Németi Nemesek részbirtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott. 1910-ben 356 lakosából 10 magyar, 335 román volt. Ebből 7 római katolikus, 346 görög keleti ortodox volt.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.