Alsótatárlaka
Alsótatárlaka (románul: Tărtăria) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Alsócsóra községhez tartozik.
Alsótatárlaka (Tărtăria) | |
A tatárlakai lelet emlékműve | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Alsócsóra |
Rang | falu |
Irányítószám | 517658 |
SIRUTA-kód | 7080 |
Népesség | |
Népesség | 627 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 240 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 56′ 03″, k. h. 23° 24′ 51″45.934105°N 23.414085°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 03″, k. h. 23° 24′ 51″45.934105°N 23.414085°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésGyulafehérvártól 20 km-re délnyugatra található, a Maros folyó bal partján, az E68-as európai út mellett. Alsócsóra községhez tartozik.
Története
szerkesztésA település és környéke jelentős régészeti lelőhely. Itt került napvilágra több más lelettel együtt az úgynevezett tatárlakai lelet, mely a sumer agyagtáblákhoz hasonló piktografikus táblácska és korong (i. e. 5000).
A település nevét 1488-ban említette először oklevél Grebenchyn néven.
1733-ban Tartarija, 1913-ban Alsótatárlaka néven írták.
A település Szászvárosszékhez tartozott, később pedig az alvinci uradalom faluja volt.
A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Alvinci járásához tartozott.
1910-ben 893 lakosa volt, melyből 15 magyar, 878 román volt. Ebből 11 római katolikus, 876 görögkeleti ortodox volt.
Lakossága 745 fő (a 2002-es népszámlálás adatai alapján), 100%-ban román nemzetiségű, többségben ortodox vallású.
Nevezetességek
szerkesztés- Itt fedezték fel 1961-ben a tatárlakai leletet, amelyet egyesek a legkorábbi (több mint 6000 éves) írásos emléknek tartanak.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
szerkesztés- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.