Amidok

Az amidok karbonsavakból és az aminokból (illetve ammóniából) vízelvonással levezethető vegyületek, vagyis az ammónia illetve a primer és szekunder aminok acilezett származékai.

Észter, illetve savanhidrid és amin, illetve ammónia reakciójával állítják elő: Megfelelő oldószerekben a primer és szekunder amidok káliummal és nátriummal hidrogénfejlődés közben reagálnak, mivel a nitrogénhez kötődő hidrogén disszociábilis, tehát a −CO−NH₂ vagy a −CO−NH− csoportot tartalmazó amidok igen gyenge savnak tekinthetők.

Az amidcsoport összetett funkciós csoport, karbonil- és aminocsoportból áll össze. Hidrogénkötés kialakítására is képesek. Az amidkötés poláris.

Fizikai tulajdonságai:

• Színtelen, szagtalan anyag
• A kisebb molekulák jól oldódnak vízben
• A primer és szekunder (−CO−NH− vagy −CO−NH₂ csoportot tartalmazó) amidok olvadás- és forráspontja a többi (hasonló méretű) szerves vegyületéhez képest magas a hidrogénkötések miatt.

Előfordulása:

• Fehérjékben
• A karbamid a fehérje anyagcsere végterméke, a vizelettel távozik.

Felhasználása:

• Gyógyszerekben
• Műtrágya gyártásban
• Műanyagiparban (poliamidok gyártására)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Amide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.