Anatolij Olekszijovics Sztasz

ukrán író, műfordító

Anatolij Olekszijovics Sztasz (ukránul: Анато́лій Олексі́йович Стась) (Susvalivka, Poltavai terület, 1927. május 5. –) ukrán (szovjet) író, műfordító.

Anatolij Olekszijovics Sztasz
Született1927. május 5. (97 éves)
Susvalivka
Nemzetiségeukrán
Foglalkozásaíró, műfordító
SablonWikidataSegítség

Szegényparaszti családban született Shushvalovkában. 1941-ben egy hétéves iskolát végzett. A második világháborúban 1944–45-ben a haditengerészetnél szolgált, a helytállásáért kitüntetéseket és emlékérmeket kapott. A háború után Komszomol-aktivistaként dolgozott a Poltavai területen, Lvovban a Komszomol kerületi bizottság titkára. Ezt követően hosszú ideig több újság tudósítójaként dolgozott. 1950 óta esszéket, novellákat, irodalmi és kritikai cikkeket publikált. Elsősorban sci-fi- és kalandművek szerzője. 1963 óta a Szovjetunió Írószövetségének tagja. Az ukrán Újságírók Uniójának kijevi szervezetének titkára volt. 1973-tól 1987-ig a Szovjet Békealap ukrán fiókját vezette.

Munkássága

szerkesztés

Írásaiban fontos szerepet kapott a második világháború idejében történtek megörökítése, különös tekintettel a partizánmozgalom vezetőire. Jelentősek még tudományos-fantasztikus művei, amelyek közül többet más nyelvre is lefordítottak. Ukrán nyelvre fordította Alekszandr Mirer orosz író egyik regényét (Головний полудень-t) is.

Művei (válogatás)

szerkesztés
  • Підземний факел (1960) Földalatti fáklya
  • Зелена пастка (1972) Zöld útvesztő
  • Сріблясте марево (1974) Az ezüst szellem
  • Вулиця Червоних Троянд (1977) Vörös Rózsa utca
  • Комісари вмирають першими (1977) Először a komisszárok halnak meg
  • Földalatti fáklya; ford. Ferencz Győző; Határőrség, Bp., 1966 (Határőrök kiskönyvtára)
  • Zöld útvesztő; ford. Radó György; Móra, Bp., 1974 (Delfin könyvek)[1]
  • Füstjelek a dzsungel felett (20 részes folytatásos képregény, Népszabadság, 1974–1975)[2]

További információk

szerkesztés