Anders Jonas Ångström

svéd fizikus

Anders Jonas Ångström (Lögdö, Svédország, 1814. augusztus 13.Uppsala, 1874. június 21.) svéd fizikus, a színképelemzés (spektroszkópia) egyik megalapítója, az ångström hosszúságegység névadója.

Anders Jonas Ångström
Anders Ångström painting.jpg
Életrajzi adatok
Született1814. augusztus 13.
Lögdö, Svédország
Elhunyt1874. június 21. (59 évesen)
Uppsala, Svédország
Sírhely Uppsalai régi temető
Ismeretes mint a színképelemzés egyik megalapítója
Nemzetiség svéd
Házastárs Augusta Carolina Bedoire
Gyermekek
  • Knut Ångström
  • Anna Augusta Ångström
Iskolái Uppsalai Egyetem
Pályafutása
Szakterület fizika
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz Anders Jonas Ångström témájú médiaállományokat.

Az uppsalai egyetemen végezte tanulmányait, 1839-ben egyetemi magántanár majd 1858-tól a fizikai tanszék vezetője lett, 1843-töl az uppsalai obszervatórium munkatársa. A hővezetés és a színképelemzéssel kapcsolatos kutatásokat végzett, a hő-vezetőképesség mérésére módszert dolgozott ki, és kimutatta hogy a hő-vezetőképesség és az elektromos vezetőképesség arányos. Leonhard Euler svájci fizikus rezonanciaelmélete alapján levezette a spektrumanalízis egyik elvét:

az izzásig hevített gáz ugyanolyan hullámhosszú sugarakat bocsát ki, mint amilyeneket képes elnyelni.

A Nap spektroszkópiai elemzésével felfedezte a hidrogén jelenlétét a Nap atmoszférájában. 1868-ban adta közre a normál napspektrumok nagyatlaszát, amely hosszú ideig volt alapmű. Kimutatta, hogy az elektromos szikrában két szuperponálódott spektrum jelenik meg, az egyik az elektród fémjéből, a másik abból a gázból ered, amelyen a szikra áthalad. Elsőként Ångström vizsgálta az északi fény spektrumát, észlelte és kimérte a sárga-zöld tartományban levő karakterisztikus fényes vonalat, de tévedett abban, hogy ugyanez a vonal látható az állatövi fényben is.

Angström fia, Knut Johan Angström (1857-1910) szintén fizikus volt az uppsalai egyetemen.

ForrásokSzerkesztés