Főmenü megnyitása

Annie Besant (1847. október 1.1933. szeptember 20.) brit teozófus, nőjogi aktivista, író. A Teozófiai Társaság egyik jelentős szószólója volt.

Annie Besant
Annie Besant, LoC.jpg
Született Annie Wood
1847. október 1.[1][2][3][4][5][6]
Clapham[7]
Elhunyt 1933. szeptember 20. (85 évesen)[1][8][2][9][3][4][5][6]
Adyar
Állampolgársága
Gyermekei Mabel Besant-Scott
Foglalkozása
  • esszéíró
  • író
  • szónok
  • újságíró
  • szerkesztő
  • politikus
  • feminista
  • suffragist
Iskolái Birkbeck, University of London
Kitüntetései Silver Wolf Award
A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Besant témájú médiaállományokat.

20 évesen, 1867-ben, egy anglikán pap felesége lett, akitől két gyermeke született. A növekvő vallásellenes nézetei miatt 1873-ban elváltak.[10] 1887-ben már jól ismert szabadgondolkodó. A fábiánus brit szocialista mozgalomban tevékenykedett, sztrájkokat szervezett. George Bernard Shaw jó barátja lett. Újságíróként ismerkedett meg Helena Blavatsky könyveivel, és nemsokára be is lépett a Teozófiai Társulatba. Blavatsky 1891-es halála után a Társulat egyik fő vezéralakja lett. Leadbeaterrel egy sor jógaalapú sziddhi gyakorlatba fogtak hogy látnoki erővel nézzenek bele a kémiai elemek atommagjaiba.[11]

Számos helyen tartott előadást, Budapesten is; 1905-ben egyedül, majd 1906-ban Rudolf Steinerrel.[12]

1907-ben a Teozófiai Társulat elnöke lett, aminek a nemzetközi központja akkoriban Adyarban, (Csennai) volt. Részt vett az indiai politikában, és csatlakozott az indiai nemzeti kongresszushoz. 1909-ben Indiában Krishnamurtiban találta meg az új Messiást, Jézus Krisztus és Buddha reinkarnációját. Krishnamurti akkor még 14 éves volt. A szárnyai alá vette és Krishnamurti angol és indiai elemeket ötvöző oktatásban részesült. 1911-ben létrehozták A Felkelő Nap Rendjét (wd) (későbbi Keleti Csillagrend-et), hogy ne csak a Társulat tagjai, hanem bárki csatlakozhasson a fiatal mester követőihez.[13]

Rudolf Steiner nem tudta elfogadni Krishnamurti istenségét, mire Besant kizárta őt és az egész német ágat a Társulatból. Steiner ezután megvetette az antropozófia mozgalom alapjait. [11]

Krisnamurti 1929-ben a spirituális élményei után visszadobta a krisztusi istenség szerepét, majd a Csillagrendet is feloszlatták, a Teozófiai Társulatban pedig zavar tört ki, amin később sem tudtak teljesen úrrá lenni.[11]

Besant számos teozófiai tárgyú könyvet és pamfletet is írt. Szanszkritból lefordította angolra a Bhagavad-gítát.[14] Ő szervezte az első Teozófiai Világkongresszust 1921-ben. Politizált is; Mahatmá Ghandi munkatársa volt egy időben.[14]

Az ő segítségével vettek 1930-ban a Magyar Teozófiai Társulatnak egy székházat.[14]

Besant élete végéig küzdött a teozófiáért és India függetlenségéért. 1933-ban Adyar-ban (Csennai) halt meg.

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Dharma
  • Az ősi bölcsesség
  • Karma - az ok-okozat törvénye
  • A vallás és az erkölcs egyetemes kézikönyve
  • Ezoterikus kereszténység
  • Spirituális élet a világi ember számára
  • További művei magyarul
  • Az élet rejtélye (teozófiai megvilágításban); ford. Ferenczy Izabella; Pfeifer F., Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
  • A mesterek; ford. Szlemenics Mária; Pfeifer, Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
  • "Amíg Ő eljövend". Kivonatok A. Besant beszédeiből; ford. Szlemenics Mária; Kilián, Bp., 1914
  • Az előcsarnokban. Annie Besant öt előadása; ford. Szlemenics Mária; Magyar Teozófiai Társulat–, Bp., 1916
  • Miért hiszünk a Világtanító eljövetelében?; Keleti Csillag-Rend, Nagyszeben, 1916 (Keleti Csillag-Rend kiadványa)
  • A benső kereszténység vagy a kisebb rejtélyek, 1-3.; ford. Ferenczy Izabella; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1917-1919
  • Világunk átalakulása; ford. Ráthonyi Ákosné; Eggenberger, Bp., 1917
  • Bhagavad-Gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford., bev. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit, Légrády, Bp., 1924
  • A teozófus munkája; utószó C. W. Leadbeater; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
  • Dharma. Előadás Annie Besant Dharma c. műve nyomán; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
  • Annie Besant–C. W. Leadbeater: Karma. Az igazság okkult törvénye; feldolg. Feketéné Szegedy-Maszák Leona, Nagyiványi Fekete Pál; Magyar Kiadó, Bp., 1930
  • A sors törvénye. Annie Besant "Karma" című könyve; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1941; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
  • Az újraszületés törvénye; ford. K. M.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
  • Vegetárizmus teozófiai megvilágításban; ford. M. S.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942
  • Bevezetés a jógába; ford. Nagy G.-né Vadnay Emma; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1943
  • Bhagavad-gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit; Buddhista Misszió, Bp., 1984
  • Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1994
  • Karma / Újraszületés / Dharma; ford. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2003
  • Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; 2. jav. kiad.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2009
  • Ezoterikus kereszténység. A kisebb misztériumok; ford. Hary Györgyné, átdolg. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2010

AngolulSzerkesztés

  • "Sin and Crime" (1885)
  • "God's Views on Marriage" (1890)
  • "A World Without God" (1885)
  • "Life, Death, and Immortality" (1886)
  • "Theosophy" (1925?)
  • "The World and Its God" (1886)
  • "Atheism and Its Bearing on Morals" (1887)
  • "On Eternal Torture" (n.d.)
  • "The Fruits of Christianity" (n.d.)
  • "The Jesus of the Gospels and the Influence of Christianity" (n.d.)
  • "The Gospel of Christianity and the Gospel of Freethought" (1883)
  • "Sins of the Church: Threatenings and Slaughters" (n.d.)
  • "For the Crown and Against the Nation" (1886)
  • "Christian Progress" (1890)
  • "Why I Do Not Believe in God" (1887)
  • "The Myth of the Resurrection" (1886)
  • "The Teachings of Christianity" (1887)

HivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find A Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 28.
  8. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 27.
  9. née WOOD AnnieA.B. Besant
  10. "Annie Besant (1847–1933)" BBC UK Archive
  11. a b c David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza
  12. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról
  13. Annie Besant megjegyzése Krishnamurti, J. (1927): The kingdom of happines. Star Publishing, 8. o. hozzáférhető: http://www.scribd.com/doc/15726335/Krishnamurti-The-Kingdom-of-Happiness-early-writings
  14. a b c [http://mek.oszk.hu/07400/07456/07456.pdf Dr. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról]
  15. The Political Status of Women (1874) was Besant's first public lecture. Carol Hanbery MacKay, Creative Negativity: Four Victorian Exemplars of the Female Quest (Stanford University, 2001), 116–117.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Annie Besant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.