Annie Besant

Annie Besant (1847. október 1. – 1933. szeptember 20.) brit teozófus, nőjogi aktivista, indiai politikus, író. A Teozófiai Társaság egyik jelentős szószólója volt.

Annie Besant
Annie Besant, LoC.jpg
Született Annie Wood
1847. október 1.[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11]
Elhunyt 1933. szeptember 20. (85 évesen)[1][13][2][14][3][4][5][6][7][9]
Adyar[9]
Állampolgársága
Gyermekei
Foglalkozása
  • esszéíró
  • író
  • szónok
  • újságíró
  • szerkesztő
  • politikus
  • feminista
  • szüfrazsett
  • teozófus
Iskolái Birkbeck, University of London
Kitüntetései Silver Wolf Award
A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Besant témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

20 évesen, 1867-ben, egy anglikán pap felesége lett, akitől két gyermeke született. A növekvő vallásellenes nézetei miatt 1873-ban elváltak.[15] 1887-ben már jól ismert szabadgondolkodó. A fábiánus brit szocialista mozgalomban tevékenykedett, sztrájkokat szervezett. George Bernard Shaw jó barátja lett. Újságíróként ismerkedett meg Helena Blavatsky könyveivel, és nemsokára be is lépett a Teozófiai Társulatba. Blavatsky 1891-es halála után a Társulat egyik fő vezéralakja lett. Leadbeaterrel egy sor jógaalapú sziddhi gyakorlatba fogtak hogy látnoki erővel nézzenek bele a kémiai elemek atommagjaiba.[16]

Számos helyen tartott előadást, Budapesten is; 1905-ben egyedül, majd 1906-ban Rudolf Steinerrel.[17]

1907-ben a Teozófiai Társulat elnöke lett, aminek a nemzetközi központja akkoriban Adyarban, (Csennai) volt. Részt vett az indiai politikában, és csatlakozott az indiai nemzeti kongresszushoz. 1909-ben Indiában Krishnamurtiban találta meg az új Messiást, Jézus Krisztus és Buddha reinkarnációját. Krishnamurti akkor még 14 éves volt. A szárnyai alá vette és Krishnamurti angol és indiai elemeket ötvöző oktatásban részesült. 1911-ben létrehozták A Felkelő Nap Rendjét (wd) (későbbi Keleti Csillagrend-et), hogy ne csak a Társulat tagjai, hanem bárki csatlakozhasson a fiatal mester követőihez.[18]

Rudolf Steiner nem tudta elfogadni Krishnamurti istenségét, mire Besant kizárta őt és az egész német ágat a Társulatból. Steiner ezután megvetette az antropozófia mozgalom alapjait. [16]

Krisnamurti 1929-ben a spirituális élményei után visszadobta a krisztusi istenség szerepét, majd a Csillagrendet is feloszlatták, a Teozófiai Társulatban pedig zavar tört ki, amin később sem tudtak teljesen úrrá lenni.[16]

Besant számos teozófiai tárgyú könyvet és pamfletet is írt. Szanszkritból lefordította angolra a Bhagavad-gítát.[19] Ő szervezte az első Teozófiai Világkongresszust 1921-ben. Politizált is; Mahatmá Ghandi munkatársa volt egy időben.[19]

Az ő segítségével vettek 1930-ban a Magyar Teozófiai Társulatnak egy székházat.[19]

Besant élete végéig küzdött a teozófiáért és India függetlenségéért. 1933-ban Adyar-ban (Csennai) halt meg.

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Dharma
  • Az ősi bölcsesség
  • Karma - az ok-okozat törvénye
  • A vallás és az erkölcs egyetemes kézikönyve
  • Ezoterikus kereszténység
  • Spirituális élet a világi ember számára
  • További művei magyarul
  • Az élet rejtélye (teozófiai megvilágításban); ford. Ferenczy Izabella; Pfeifer F., Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
  • A mesterek; ford. Szlemenics Mária; Pfeifer, Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
  • "Amíg Ő eljövend". Kivonatok A. Besant beszédeiből; ford. Szlemenics Mária; Kilián, Bp., 1914
  • Az előcsarnokban. Annie Besant öt előadása; ford. Szlemenics Mária; Magyar Teozófiai Társulat–Kilián, Bp., 1916
  • Miért hiszünk a Világtanító eljövetelében?; Keleti Csillag-Rend, Nagyszeben, 1916 (Keleti Csillag-Rend kiadványa)
  • A benső kereszténység vagy a kisebb rejtélyek, 1-3.; ford. Ferenczy Izabella; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1917–1919
  • Világunk átalakulása; ford. Ráthonyi Ákosné; Eggenberger, Bp., 1917
  • Bhagavad-Gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford., bev. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit, Légrády, Bp., 1924
  • A teozófus munkája; utószó C. W. Leadbeater; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
  • Dharma. Előadás Annie Besant Dharma c. műve nyomán; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
  • Annie Besant–C. W. Leadbeater: Karma. Az igazság okkult törvénye; feldolg. Feketéné Szegedy-Maszák Leona, Nagyiványi Fekete Pál; Magyar Kiadó, Bp., 1930
  • A sors törvénye. Annie Besant "Karma" című könyve; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1941; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
  • Az újraszületés törvénye; ford. K. M.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
  • Vegetárizmus teozófiai megvilágításban; ford. M. S.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942
  • Bevezetés a jógába; ford. Nagy G.-né Vadnay Emma; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1943
  • Bhagavad-gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit; Buddhista Misszió, Bp., 1984
  • Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1994
  • Karma / Újraszületés / Dharma; ford. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2003
  • Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; 2. jav. kiad.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2009
  • Ezoterikus kereszténység. A kisebb misztériumok; ford. Hary Györgyné, átdolg. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2010

AngolulSzerkesztés

  • "Sin and Crime" (1885)
  • "God's Views on Marriage" (1890)
  • "A World Without God" (1885)
  • "Life, Death, and Immortality" (1886)
  • "Theosophy" (1925?)
  • "The World and Its God" (1886)
  • "Atheism and Its Bearing on Morals" (1887)
  • "On Eternal Torture" (n.d.)
  • "The Fruits of Christianity" (n.d.)
  • "The Jesus of the Gospels and the Influence of Christianity" (n.d.)
  • "The Gospel of Christianity and the Gospel of Freethought" (1883)
  • "Sins of the Church: Threatenings and Slaughters" (n.d.)
  • "For the Crown and Against the Nation" (1886)
  • "Christian Progress" (1890)
  • "Why I Do Not Believe in God" (1887)
  • "The Myth of the Resurrection" (1886)
  • "The Teachings of Christianity" (1887)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  8. ↑ Comité des travaux historiques et scientifiques, 118798, née WOOD AnnieA.B. Besant
  9. ↑ a b c d e WeChangEd
  10. ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  11. ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven), 1999
  12. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 28.
  13. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 27.
  14. ↑ née WOOD AnnieA.B. Besant
  15. ↑ "Annie Besant (1847–1933)" BBC UK Archive
  16. ↑ a b c David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza
  17. ↑ Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról
  18. ↑ Annie Besant megjegyzése Krishnamurti, J. (1927): The kingdom of happines. Star Publishing, 8. o. hozzáférhető: http://www.scribd.com/doc/15726335/Krishnamurti-The-Kingdom-of-Happiness-early-writings
  19. ↑ a b c [http://mek.oszk.hu/07400/07456/07456.pdf Dr. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról]
  20. ↑ The Political Status of Women (1874) was Besant's first public lecture. Carol Hanbery MacKay, Creative Negativity: Four Victorian Exemplars of the Female Quest (Stanford University, 2001), 116–117.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Annie Besant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  Ez az életrajzi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Annie_Besant&oldid=22418782”