Annie Besant

Annie Besant (1847. október 1. – 1933. szeptember 20.) brit teozófus, nőjogi aktivista, indiai politikus, író. A Teozófiai Társaság egyik jelentős szószólója volt.

Annie Besant
Született	Annie Wood 1847. október 1. 1847 Clapham London
Elhunyt	1933. szeptember 20. (85 évesen) 1933 (85-86 évesen) Adyar
Állampolgársága	brit ( – 1927. április 12.) brit
Gyermekei	Mabel Besant-Scott Jiddu Krishnamurti
Foglalkozása	esszéíró író szónok újságíró szerkesztő politikus feminista szüfrazsett teozófus
Iskolái	Birkbeck, University of London
Kitüntetései	Silver Wolf Award
A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Besant témájú médiaállományokat.

Élete

20 évesen, 1867-ben, egy anglikán pap felesége lett, akitől két gyermeke született. A növekvő vallásellenes nézetei miatt 1873-ban elváltak. 1887-ben már jól ismert szabadgondolkodó. A fábiánus brit szocialista mozgalomban tevékenykedett, sztrájkokat szervezett. George Bernard Shaw jó barátja lett. Újságíróként ismerkedett meg Helena Blavatsky könyveivel, és nemsokára be is lépett a Teozófiai Társulatba. Blavatsky 1891-es halála után a Társulat egyik fő vezéralakja lett. Leadbeaterrel egy sor jógaalapú sziddhi gyakorlatba fogtak hogy látnoki erővel nézzenek bele a kémiai elemek atommagjaiba.

Számos helyen tartott előadást, Budapesten is; 1905-ben egyedül, majd 1906-ban Rudolf Steinerrel.

1907-ben a Teozófiai Társulat elnöke lett, aminek a nemzetközi központja akkoriban Adyarban, (Csennai) volt. Részt vett az indiai politikában, és csatlakozott az indiai nemzeti kongresszushoz. 1909-ben Indiában Krishnamurtiban találta meg az új Messiást, Jézus Krisztus és Buddha reinkarnációját. Krishnamurti akkor még 14 éves volt. A szárnyai alá vette és Krishnamurti angol és indiai elemeket ötvöző oktatásban részesült. 1911-ben létrehozták A Felkelő Nap Rendjét (wd) (későbbi Keleti Csillagrend-et), hogy ne csak a Társulat tagjai, hanem bárki csatlakozhasson a fiatal mester követőihez.

Rudolf Steiner nem tudta elfogadni Krishnamurti istenségét, mire Besant kizárta őt és az egész német ágat a Társulatból. Steiner ezután megvetette az antropozófia mozgalom alapjait.

Krisnamurti 1929-ben a spirituális élményei után visszadobta a krisztusi istenség szerepét, majd a Csillagrendet is feloszlatták, a Teozófiai Társulatban pedig zavar tört ki, amin később sem tudtak teljesen úrrá lenni.

Besant számos teozófiai tárgyú könyvet és pamfletet is írt. Szanszkritból lefordította angolra a Bhagavad-gítát. Ő szervezte az első Teozófiai Világkongresszust 1921-ben. Politizált is; Mahatmá Ghandi munkatársa volt egy időben.

Az ő segítségével vettek 1930-ban a Magyar Teozófiai Társulatnak egy székházat.

Besant élete végéig küzdött a teozófiáért és India függetlenségéért. 1933-ban Adyar-ban (Csennai) halt meg.

Művei

Magyarul

• Dharma Archiválva 2014. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az ősi bölcsesség Archiválva 2018. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Karma - az ok-okozat törvénye Archiválva 2014. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A vallás és az erkölcs egyetemes kézikönyve Archiválva 2020. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Ezoterikus kereszténység Archiválva 2019. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Spirituális élet a világi ember számára Archiválva 2012. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
• További művei magyarul
• Az élet rejtélye (teozófiai megvilágításban); ford. Ferenczy Izabella; Pfeifer F., Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
• A mesterek; ford. Szlemenics Mária; Pfeifer, Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
• "Amíg Ő eljövend". Kivonatok A. Besant beszédeiből; ford. Szlemenics Mária; Kilián, Bp., 1914
• Az előcsarnokban. Annie Besant öt előadása; ford. Szlemenics Mária; Magyar Teozófiai Társulat–Kilián, Bp., 1916
• Miért hiszünk a Világtanító eljövetelében?; Keleti Csillag-Rend, Nagyszeben, 1916 (Keleti Csillag-Rend kiadványa)
• A benső kereszténység vagy a kisebb rejtélyek, 1-3.; ford. Ferenczy Izabella; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1917–1919
• Világunk átalakulása; ford. Ráthonyi Ákosné; Eggenberger, Bp., 1917
• Bhagavad-Gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford., bev. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit, Légrády, Bp., 1924
• A teozófus munkája; utószó C. W. Leadbeater; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
• Dharma. Előadás Annie Besant Dharma c. műve nyomán; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
• Annie Besant–C. W. Leadbeater: Karma. Az igazság okkult törvénye; feldolg. Feketéné Szegedy-Maszák Leona, Nagyiványi Fekete Pál; Magyar Kiadó, Bp., 1930
• A sors törvénye. Annie Besant "Karma" című könyve; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1941; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
• Az újraszületés törvénye; ford. K. M.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
• Vegetárizmus teozófiai megvilágításban; ford. M. S.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942
• Bevezetés a jógába; ford. Nagy G.-né Vadnay Emma; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1943
• Bhagavad-gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit; Buddhista Misszió, Bp., 1984
• Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1994
• Karma / Újraszületés / Dharma; ford. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2003
• Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; 2. jav. kiad.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2009
• Ezoterikus kereszténység. A kisebb misztériumok; ford. Hary Györgyné, átdolg. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2010

Angolul

• Művei az Online Books-n (angolul) [1]
• Művei az Open Library-n (angolul) [2]
• The Political Status of Women (1874)
• Christianity: Its Evidences, Its Origin, Its Morality, Its History (1876)
• The Law of Population (1877)
• My Path to Atheism (1878, 3rd ed 1885)
• Marriage, As It Was, As It Is, And As It Should Be: A Plea for Reform (1878)
• The Atheistic Platform: 12 Lectures One by Besant (1884)
• Autobiographical Sketches (1885)
• Why I Am a Socialist (1886)
• Why I Became a Theosophist (1889)
• The Seven Principles of Man (1892)
• Bhagavad Gita (translated as The Lord's Song) (1895)
• Karma (1895)
• The Ancient Wisdom (1897)
• Dharma (1898)
• Thought Forms with C. W. Leadbeater (1901)
• The Religious Problem in India (1901)
• Thought Power: Its Control and Culture (1901)
• Esoteric Christianity (1905 2nd ed)
• A Study in Consciousness: A contribution to the science of psychology. (ca 1907, rpt 1918) [3]
• Occult Chemistry with C. W. Leadbeater (1908) [4]
• An Introduction to Yoga (1908) [5]
• Australian Lectures (1908)
• Annie Besant: An Autobiography (1908 2nd ed)
• The Religious Problem in India Lectures on Islam, Jainism, Sikhism, Theosophy (1909) [6]
• Man and His Bodies (1896, rpt 1911) [7]
• Elementary Lessons on Karma (1912)
• A Study in Karma (1912)
• Initiation: The Perfecting of Man (1912) [8]
• Man's Life in This and Other Worlds (1913) [9]
• Man: Whence, How and Whither with C. W. Leadbeater (1913) [10]
• The Doctrine of the Heart (1920) [11]
• The Future of Indian Politics 1922
• The Life and Teaching of Muhammad (1932) [12]
• Memory and Its Nature (1935) [13]
• Various writings regarding Helena Blavatsky (1889–1910) [14]
• Pamfletek: [15]

• "Sin and Crime" (1885)
• "God's Views on Marriage" (1890)
• "A World Without God" (1885)
• "Life, Death, and Immortality" (1886)
• "Theosophy" (1925?)
• "The World and Its God" (1886)
• "Atheism and Its Bearing on Morals" (1887)
• "On Eternal Torture" (n.d.)
• "The Fruits of Christianity" (n.d.)
• "The Jesus of the Gospels and the Influence of Christianity" (n.d.)
• "The Gospel of Christianity and the Gospel of Freethought" (1883)
• "Sins of the Church: Threatenings and Slaughters" (n.d.)
• "For the Crown and Against the Nation" (1886)
• "Christian Progress" (1890)
• "Why I Do Not Believe in God" (1887)
• "The Myth of the Resurrection" (1886)
• "The Teachings of Christianity" (1887)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Annie Besant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.