Annie Besant (1847. október 1.1933. szeptember 20.) brit teozófus, nőjogi aktivista, indiai politikus, író. A Teozófiai Társaság egyik jelentős szószólója volt.

Annie Besant
Annie Besant, LoC.jpg
Született Annie Wood
1847. október 1.[1][2][3][4][5]
Clapham[6]
Elhunyt 1933. szeptember 20. (85 évesen)[1][6][2][3][4]
Adyar[7]
Állampolgársága
Gyermekei
Foglalkozása
  • író
  • szüfrazsett
  • teozófus
Iskolái Birkbeck, University of London
Kitüntetései Silver Wolf Award (1933)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Besant témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

20 évesen, 1867-ben, egy anglikán pap felesége lett, akitől két gyermeke született. A növekvő vallásellenes nézetei miatt 1873-ban elváltak.[9] 1887-ben már jól ismert szabadgondolkodó. A fábiánus brit szocialista mozgalomban tevékenykedett, sztrájkokat szervezett. George Bernard Shaw jó barátja lett. Újságíróként ismerkedett meg Helena Blavatsky könyveivel, és nemsokára be is lépett a Teozófiai Társulatba. Blavatsky 1891-es halála után a Társulat egyik fő vezéralakja lett. Leadbeaterrel egy sor jógaalapú sziddhi gyakorlatba fogtak hogy látnoki erővel nézzenek bele a kémiai elemek atommagjaiba.[10]

Számos helyen tartott előadást, Budapesten is; 1905-ben egyedül, majd 1906-ban Rudolf Steinerrel.[11]

1907-ben a Teozófiai Társulat elnöke lett, aminek a nemzetközi központja akkoriban Adyarban, (Csennai) volt. Részt vett az indiai politikában, és csatlakozott az indiai nemzeti kongresszushoz. 1909-ben Indiában Krishnamurtiban találta meg az új Messiást, Jézus Krisztus és Buddha reinkarnációját. Krishnamurti akkor még 14 éves volt. A szárnyai alá vette és Krishnamurti angol és indiai elemeket ötvöző oktatásban részesült. 1911-ben létrehozták A Felkelő Nap Rendjét (wd) (későbbi Keleti Csillagrend-et), hogy ne csak a Társulat tagjai, hanem bárki csatlakozhasson a fiatal mester követőihez.[12]

Rudolf Steiner nem tudta elfogadni Krishnamurti istenségét, mire Besant kizárta őt és az egész német ágat a Társulatból. Steiner ezután megvetette az antropozófia mozgalom alapjait. [10]

Krisnamurti 1929-ben a spirituális élményei után visszadobta a krisztusi istenség szerepét, majd a Csillagrendet is feloszlatták, a Teozófiai Társulatban pedig zavar tört ki, amin később sem tudtak teljesen úrrá lenni.[10]

Besant számos teozófiai tárgyú könyvet és pamfletet is írt. Szanszkritból lefordította angolra a Bhagavad-gítát.[13] Ő szervezte az első Teozófiai Világkongresszust 1921-ben. Politizált is; Mahatmá Ghandi munkatársa volt egy időben.[13]

Az ő segítségével vettek 1930-ban a Magyar Teozófiai Társulatnak egy székházat.[13]

Besant élete végéig küzdött a teozófiáért és India függetlenségéért. 1933-ban Adyar-ban (Csennai) halt meg.

MűveiSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Dharma Archiválva 2014. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Az ősi bölcsesség Archiválva 2018. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Karma – az ok-okozat törvénye Archiválva 2014. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • A vallás és az erkölcs egyetemes kézikönyve Archiválva 2020. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Ezoterikus kereszténység Archiválva 2019. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Spirituális élet a világi ember számára Archiválva 2012. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • További művei magyarul
  • Az élet rejtélye (teozófiai megvilágításban); ford. Ferenczy Izabella; Pfeifer F., Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
  • A mesterek; ford. Szlemenics Mária; Pfeifer, Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
  • "Amíg Ő eljövend". Kivonatok A. Besant beszédeiből; ford. Szlemenics Mária; Kilián, Bp., 1914
  • Az előcsarnokban. Annie Besant öt előadása; ford. Szlemenics Mária; Magyar Teozófiai Társulat–Kilián, Bp., 1916
  • Miért hiszünk a Világtanító eljövetelében?; Keleti Csillag-Rend, Nagyszeben, 1916 (Keleti Csillag-Rend kiadványa)
  • A benső kereszténység vagy a kisebb rejtélyek, 1-3.; ford. Ferenczy Izabella; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1917–1919
  • Világunk átalakulása; ford. Ráthonyi Ákosné; Eggenberger, Bp., 1917
  • Bhagavad-Gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford., bev. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit, Légrády, Bp., 1924
  • A teozófus munkája; utószó C. W. Leadbeater; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
  • Dharma. Előadás Annie Besant Dharma c. műve nyomán; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
  • Annie Besant–C. W. Leadbeater: Karma. Az igazság okkult törvénye; feldolg. Feketéné Szegedy-Maszák Leona, Nagyiványi Fekete Pál; Magyar Kiadó, Bp., 1930
  • A sors törvénye. Annie Besant "Karma" című könyve; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1941; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
  • Az újraszületés törvénye; ford. K. M.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
  • Vegetárizmus teozófiai megvilágításban; ford. M. S.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942
  • Bevezetés a jógába; ford. Nagy G.-né Vadnay Emma; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1943
  • Bhagavad-gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit; Buddhista Misszió, Bp., 1984
  • Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1994
  • Karma / Újraszületés / Dharma; ford. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2003
  • Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; 2. jav. kiad.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2009
  • Ezoterikus kereszténység. A kisebb misztériumok; ford. Hary Györgyné, átdolg. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2010

AngolulSzerkesztés

  • "Sin and Crime" (1885)
  • "God's Views on Marriage" (1890)
  • "A World Without God" (1885)
  • "Life, Death, and Immortality" (1886)
  • "Theosophy" (1925?)
  • "The World and Its God" (1886)
  • "Atheism and Its Bearing on Morals" (1887)
  • "On Eternal Torture" (n.d.)
  • "The Fruits of Christianity" (n.d.)
  • "The Jesus of the Gospels and the Influence of Christianity" (n.d.)
  • "The Gospel of Christianity and the Gospel of Freethought" (1883)
  • "Sins of the Church: Threatenings and Slaughters" (n.d.)
  • "For the Crown and Against the Nation" (1886)
  • "Christian Progress" (1890)
  • "Why I Do Not Believe in God" (1887)
  • "The Myth of the Resurrection" (1886)
  • "The Teachings of Christianity" (1887)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 28.
  7. a b WeChangEd
  8. De padvinderij in Britsch-indië, 1933. január 7.
  9. "Annie Besant (1847–1933)" BBC UK Archive
  10. a b c David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza
  11. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról
  12. Annie Besant megjegyzése Krishnamurti, J. (1927): The kingdom of happines. Star Publishing, 8. o. hozzáférhető: http://www.scribd.com/doc/15726335/Krishnamurti-The-Kingdom-of-Happiness-early-writings
  13. a b c [http://mek.oszk.hu/07400/07456/07456.pdf Dr. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról]
  14. The Political Status of Women (1874) was Besant's first public lecture. Carol Hanbery MacKay, Creative Negativity: Four Victorian Exemplars of the Female Quest (Stanford University, 2001), 116–117.

További információkSzerkesztés

  • Poliány Zoltánné: Az élet problémái teozofus megvilágításban. Dr. Annie Besant, C. Jinarajadása, C. W. Leadbeater, Dr. Arundale tanításaiból és azok nyomán; Scholtz, Bp., 1929

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Annie Besant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.