Annie Besant
Annie Besant (1847. október 1. – 1933. szeptember 20.) brit teozófus, nőjogi aktivista, író. A Teozófiai Társaság egyik jelentős szószólója volt.
| Annie Besant | |
 | |
| Született |
Annie Wood 1847. október 1.[1][2][3][4][5][6] Clapham[7] |
| Elhunyt |
1933. szeptember 20. (85 évesen)[1][8][2][9][3][4][5][6] Adyar |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Mabel Besant-Scott |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Birkbeck, University of London |
| Kitüntetései | Silver Wolf Award |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Besant témájú médiaállományokat. | |
20 évesen, 1867-ben, egy anglikán pap felesége lett, akitől két gyermeke született. A növekvő vallásellenes nézetei miatt 1873-ban elváltak.[10] 1887-ben már jól ismert szabadgondolkodó. A fábiánus brit szocialista mozgalomban tevékenykedett, sztrájkokat szervezett. George Bernard Shaw jó barátja lett. Újságíróként ismerkedett meg Helena Blavatsky könyveivel, és nemsokára be is lépett a Teozófiai Társulatba. Blavatsky 1891-es halála után a Társulat egyik fő vezéralakja lett. Leadbeaterrel egy sor jógaalapú sziddhi gyakorlatba fogtak hogy látnoki erővel nézzenek bele a kémiai elemek atommagjaiba.[11]
Számos helyen tartott előadást, Budapesten is; 1905-ben egyedül, majd 1906-ban Rudolf Steinerrel.[12]
1907-ben a Teozófiai Társulat elnöke lett, aminek a nemzetközi központja akkoriban Adyarban, (Csennai) volt. Részt vett az indiai politikában, és csatlakozott az indiai nemzeti kongresszushoz. 1909-ben Indiában Krishnamurtiban találta meg az új Messiást, Jézus Krisztus és Buddha reinkarnációját. Krishnamurti akkor még 14 éves volt. A szárnyai alá vette és Krishnamurti angol és indiai elemeket ötvöző oktatásban részesült. 1911-ben létrehozták A Felkelő Nap Rendjét (wd) (későbbi Keleti Csillagrend-et), hogy ne csak a Társulat tagjai, hanem bárki csatlakozhasson a fiatal mester követőihez.[13]
Rudolf Steiner nem tudta elfogadni Krishnamurti istenségét, mire Besant kizárta őt és az egész német ágat a Társulatból. Steiner ezután megvetette az antropozófia mozgalom alapjait. [11]
Krisnamurti 1929-ben a spirituális élményei után visszadobta a krisztusi istenség szerepét, majd a Csillagrendet is feloszlatták, a Teozófiai Társulatban pedig zavar tört ki, amin később sem tudtak teljesen úrrá lenni.[11]
Besant számos teozófiai tárgyú könyvet és pamfletet is írt. Szanszkritból lefordította angolra a Bhagavad-gítát.[14] Ő szervezte az első Teozófiai Világkongresszust 1921-ben. Politizált is; Mahatmá Ghandi munkatársa volt egy időben.[14]
Az ő segítségével vettek 1930-ban a Magyar Teozófiai Társulatnak egy székházat.[14]
Besant élete végéig küzdött a teozófiáért és India függetlenségéért. 1933-ban Adyar-ban (Csennai) halt meg.
MűveiSzerkesztés
MagyarulSzerkesztés
- Dharma
- Az ősi bölcsesség
- Karma - az ok-okozat törvénye
- A vallás és az erkölcs egyetemes kézikönyve
- Ezoterikus kereszténység
- Spirituális élet a világi ember számára
- További művei magyarul
- Az élet rejtélye (teozófiai megvilágításban); ford. Ferenczy Izabella; Pfeifer F., Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
- A mesterek; ford. Szlemenics Mária; Pfeifer, Bp., 1913 (Teozófiai könyvtár)
- "Amíg Ő eljövend". Kivonatok A. Besant beszédeiből; ford. Szlemenics Mária; Kilián, Bp., 1914
- Az előcsarnokban. Annie Besant öt előadása; ford. Szlemenics Mária; Magyar Teozófiai Társulat–, Bp., 1916
- Miért hiszünk a Világtanító eljövetelében?; Keleti Csillag-Rend, Nagyszeben, 1916 (Keleti Csillag-Rend kiadványa)
- A benső kereszténység vagy a kisebb rejtélyek, 1-3.; ford. Ferenczy Izabella; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1917-1919
- Világunk átalakulása; ford. Ráthonyi Ákosné; Eggenberger, Bp., 1917
- Bhagavad-Gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford., bev. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit, Légrády, Bp., 1924
- A teozófus munkája; utószó C. W. Leadbeater; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
- Dharma. Előadás Annie Besant Dharma c. műve nyomán; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 193?
- Annie Besant–C. W. Leadbeater: Karma. Az igazság okkult törvénye; feldolg. Feketéné Szegedy-Maszák Leona, Nagyiványi Fekete Pál; Magyar Kiadó, Bp., 1930
- A sors törvénye. Annie Besant "Karma" című könyve; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1941; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
- Az újraszületés törvénye; ford. K. M.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942; reprint: Magyar Teozófiai Társulat, 1991
- Vegetárizmus teozófiai megvilágításban; ford. M. S.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1942
- Bevezetés a jógába; ford. Nagy G.-né Vadnay Emma; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1943
- Bhagavad-gitá. Az isteni ének; szanszkritból ford. Annie Besant, angolból ford. Gömöryné Maróthy Margit; Buddhista Misszió, Bp., 1984
- Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 1994
- Karma / Újraszületés / Dharma; ford. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2003
- Az ősi bölcsesség; ford. Vadnay Emma, kieg. Reicher László; 2. jav. kiad.; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2009
- Ezoterikus kereszténység. A kisebb misztériumok; ford. Hary Györgyné, átdolg. Szabari János; Magyar Teozófiai Társulat, Bp., 2010
AngolulSzerkesztés
- Művei az Online Books-n (angolul) [1]
- Művei az Open Library-n (angolul) [2]
- The Political Status of Women (1874)[15]
- Christianity: Its Evidences, Its Origin, Its Morality, Its History (1876)
- The Law of Population (1877)
- My Path to Atheism (1878, 3rd ed 1885)
- Marriage, As It Was, As It Is, And As It Should Be: A Plea for Reform (1878)
- The Atheistic Platform: 12 Lectures One by Besant (1884)
- Autobiographical Sketches (1885)
- Why I Am a Socialist (1886)
- Why I Became a Theosophist (1889)
- The Seven Principles of Man (1892)
- Bhagavad Gita (translated as The Lord's Song) (1895)
- Karma (1895)
- The Ancient Wisdom (1897)
- Dharma (1898)
- Thought Forms with C. W. Leadbeater (1901)
- The Religious Problem in India (1901)
- Thought Power: Its Control and Culture (1901)
- Esoteric Christianity (1905 2nd ed)
- A Study in Consciousness: A contribution to the science of psychology. (ca 1907, rpt 1918) [3]
- Occult Chemistry with C. W. Leadbeater (1908) [4]
- An Introduction to Yoga (1908) [5]
- Australian Lectures (1908)
- Annie Besant: An Autobiography (1908 2nd ed)
- The Religious Problem in India Lectures on Islam, Jainism, Sikhism, Theosophy (1909) [6]
- Man and His Bodies (1896, rpt 1911) [7]
- Elementary Lessons on Karma (1912)
- A Study in Karma (1912)
- Initiation: The Perfecting of Man (1912) [8]
- Man's Life in This and Other Worlds (1913) [9]
- Man: Whence, How and Whither with C. W. Leadbeater (1913) [10]
- The Doctrine of the Heart (1920) [11]
- The Future of Indian Politics 1922
- The Life and Teaching of Muhammad (1932) [12]
- Memory and Its Nature (1935) [13]
- Various writings regarding Helena Blavatsky (1889–1910) [14]
- Pamfletek: [15]
- "Sin and Crime" (1885)
- "God's Views on Marriage" (1890)
- "A World Without God" (1885)
- "Life, Death, and Immortality" (1886)
- "Theosophy" (1925?)
- "The World and Its God" (1886)
- "Atheism and Its Bearing on Morals" (1887)
- "On Eternal Torture" (n.d.)
- "The Fruits of Christianity" (n.d.)
- "The Jesus of the Gospels and the Influence of Christianity" (n.d.)
- "The Gospel of Christianity and the Gospel of Freethought" (1883)
- "Sins of the Church: Threatenings and Slaughters" (n.d.)
- "For the Crown and Against the Nation" (1886)
- "Christian Progress" (1890)
- "Why I Do Not Believe in God" (1887)
- "The Myth of the Resurrection" (1886)
- "The Teachings of Christianity" (1887)
HivatkozásokSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find A Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b FemBio. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 28.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Безант Анни, 2015. szeptember 27.
- ↑ née WOOD AnnieA.B. Besant
- ↑ "Annie Besant (1847–1933)" BBC UK Archive
- ↑ a b c David Douglas: Eltűnt kultuszok atlasza
- ↑ Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról
- ↑ Annie Besant megjegyzése Krishnamurti, J. (1927): The kingdom of happines. Star Publishing, 8. o. hozzáférhető: http://www.scribd.com/doc/15726335/Krishnamurti-The-Kingdom-of-Happiness-early-writings
- ↑ a b c [http://mek.oszk.hu/07400/07456/07456.pdf Dr. Minya Klára: A teozófia néhány tanítása a szellemi világokról]
- ↑ The Political Status of Women (1874) was Besant's first public lecture. Carol Hanbery MacKay, Creative Negativity: Four Victorian Exemplars of the Female Quest (Stanford University, 2001), 116–117.
FordításSzerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Annie Besant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.