Antalffy Mária

(1922–1989) magyar grafikus, keramikus, szobrász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. június 20.

Antalffy Mária [Antalfi] (Budapest, 1922. november 5. – Budapest, 1989. szeptember 15.) grafikus, keramikus, szobrász.

Édesanyjától, Antalffyné Fridrik Mária szobrászművésztől tanult legelőször, az Iparrajziskola elvégzését követően 1938-tól 1943-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán képezte magát tovább, ahol Orbán Antal tanítványa volt. Az 1940-es évek elején tűnt fel szobraival, melyekre jellemző az anyagszerűség, tömörség és a zártság. Kisplasztikái jellemzően a monumentális hatásra törekszenek. Ugyanebben az időszakban terrakotta karikatúraszobrokat is készlített (Weöres Sándor, Hamvas Béla, Szentkuthy Miklós). Később épületplasztikákkal foglalkozott, az 1950-es években pedig bábokat formált meg. Az 1960-as évek elején áttért a kerámiára, de emellett grafikával is foglalkozott. Az 1950-es évektől folyamatosan készített papírkivágat-kollázsokat. Az 1980-as években művei egyaránt díszítette színes papírokkal, kivágott alakokkal, valamint héber és magyar nyelvű vallásos szövegekkel.

Egyéni kiállítások

szerkesztés
  • 1943 • Alkotás Művészház [Czene Jánossal]
  • 1947 • Művész Galéria, Budapest [Csabai Rott Margittal]
  • 1981 • Fejér Megyei Művelődési Központ Galériája, Székesfehérvár
  • 1984 • Nagy Balogh János Terem, Budapest [Gádor Magdával].

Művek közgyűjteményekben

szerkesztés
  • Artportal
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeáll. Szegedi László. Bp., Alinea Kiadó, 2000.