Orbán Antal

(1887–1940) szobrász, főiskolai oktató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Orbán Antal (Pusztakalán, 1887. április 24.Budapest, 1940. december 27.[3]) szobrász, főiskolai oktató.

Orbán Antal
Született1887. április 24.[1]
Pusztakalán
Elhunyt1940. november 2. (53 évesen)
Budapest[2]
Foglalkozásaszobrász
SírhelyeFarkasréti temető (6/7-1-3/4)
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Orbán Antal szobrász sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/7-1-3/4.

Életpályája

szerkesztés

Szülei Orbán Zoltán és Kazacsai Terézia voltak.[4] Budapesten kezdte tanulmányait, majd a székelyudvarhelyi állami agyagipari szakiskolát végezte el. 1904–1906 között az Országos Iparművészeti Iskolába járt, majd Münchenben, Párizsban, Brüsszelben tanult tovább. Hazatérését követően Zala Györgynél dolgozott (1929–1934). 1914–1918 között ún. hadi szobrász volt. 1919–1924 között az Országos Iparművészeti Iskola keramikai szakosztályának megbízott tanára, 1924–1940 között rendes vezető tanára volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (6/7-1-3/4).

  • Bajtársak (1917)
  • veszprémi Óvári-szobor
  • szekszárdi, budafoki, dunaföldvári, nagyatádi és tolnai hősi emlékmű (1920-as évek)
  • gróf Zichy Nándor budapesti bronzszobra
  • a városmajori Kálvária domborművei
  • a budapesti Tisza István-szobor
  • Prohászka Ottokár márványszobra (a székesfehérvári Prohászka-templomban)
  • IV. Károly király és Auguszta főhercegnő mellszobra

További információk

szerkesztés