Orbán Antal
szobrász, főiskolai oktató
Orbán Antal (Pusztakalán, 1887. április 24. – Budapest, 1940. december 27.[3]) szobrász, főiskolai oktató.
| Orbán Antal | |
 | |
| Született |
1887. április 24.[1] Pusztakalán |
| Elhunyt |
1940. november 2. (53 évesen) Budapest[2] |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/7-1-3/4) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Antal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Szülei: Orbán Zoltán és Kazacsai Terézia voltak.[4] Budapesten kezdte tanulmányait, majd a székelyudvarhelyi állami agyagipari szakiskolát végezte el. 1904–1906 között az Országos Iparművészeti Iskolába járt, majd Münchenben, Párizsban, Brüsszelben tanult tovább. Hazatérését követően Zala Györgynél dolgozott (1929–1934). 1914–1918 között ún. hadi szobrász volt. 1919–1924 között az Országos Iparművészeti Iskola keramikai szakosztályának megbízott tanára, 1924–1940 között r. vezető tanára volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található (6/7-1-3/4).
MűveiSzerkesztés
- Bajtársak (1917)
- veszprémi Óvári szobor
- szekszárdi, budafoki, dunaföldvári, nagyatádi és tolnai hősi emlékmű (1920-as évek)
- gróf Zichy Nándor budapesti bronz szobra
- a városmajori Kálvária domborművei
- a budapesti Tisza István-szobor
- Prohászka Ottokár márványszobra (a székesfehérvári Prohászka-templomban)
- IV. Károly király és Auguszta főhercegnő mellszobra
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Antal Orban, https://doi.org/10.1093/benz/9780199773787.article.B00133338
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
- ↑ GYászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1091/1940. folyószám alatt
ForrásokSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
