Ante Starčević

Dr. Ante Starčević, magyarosan: Dr. Starcsevics Antal (Veliki Žitnik (Gospić közelében), 1823. május 23. – Zágráb, 1896. február 28.) horvát politikus és publicista. Kezdetben az illír mozgalom híve. Eugen Kvaternikkel a Jogpárt egyik megalapítója és programjának megfogalmazója. Jelmondata: „se Bécsnek, sem Pestnek”, azaz a horvátság egyik felé se igazodjon. A horvátok a "Nemzet Atyjaként" tisztelik. Karrierje folyamán egyre élesebb retorikát használt.

Dr. Ante Starčević
Született	1823. május 23. Veliki Žitnik (Gospić közelében)
Elhunyt	1896. február 28. (72 évesen) Zágráb
Álneve	A. V. Rastevčić
Állampolgársága	Horvát–Szlavónország
Nemzetisége	horvát
Foglalkozása	politikus, publicista
Tisztsége	országgyűlési képviselő (1861–)
Iskolái	Zágrábi Egyetem (1843–1845)
Sírhelye	Šestine Cemetery (Division RKT, site 2, #13)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Ante Starčević témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Tanult Klanjacban és Zágrábban. Mint növendékpapot Ožegović zenggi püspök a pesti központi papnevelőbe küldötte. A papi pályát otthagyván, 1848-ban Pesten bölcsészetdoktorrá avatták. A zágrábi jogakadémián a bölcsészet és történelem tanszékére pályázott és noha a vizsgálatot fényes sikerrel megállotta, Strossmayer püspök befolyására mellőzték, ami mély és maradandó elkeseredéssel töltötte el Strossmayer és a bécsi udvari párt ellenében, melynek az előbbi szóvivője volt. Ekkor, noha nem volt jogász, Schramm Lipót ügyvédi irodájába lépett és szabad idejét tanulással és politikai röpiratok irásával töltötte, melyben Ausztria, a szerbség és pánszlávizmus ellen és a nagy-horvát eszme mellett elkeseredett harcot folytatott. 1861-ben Fiume vármegye főjegyzője lett és lapidáris irályban, nyers modorban írt politikai színezetű előterjesztései rendkívüli feltűnést keltettek. Mint a grobniki kerület országos képviselője Eugen Kvaternikhez a horvát jogi párt vezéréhez csatlakozott és csakhamar ezen párt vezére és lelke lett. 1861. június 26-án tartott nagyszabású beszédében e párt programjául azt hirdette: Horvátországot Magyarországgal csak a perszonálunió köti, másban mindenben szabad; Ausztriához semmi köze, azzal még a perszonálunió sem kapcsolja össze. Az országgyűlés befejeztével fiumei jelentései miatt izgatással vádolták és a zágrábi törvényszék főjegyzői hivatala elvesztésére és három havi fogságra itélte, melyet a szeptemvirális tábla egy hóra leszállított és ő a fogságot 1863-ban le is ülte. 1865-ben a zágrábi III. kerületet képviselte az országgyűlésen. 1878-ban fordulat állott be politikájában, mely a jogpárt irányára is befolyással volt: Oroszország és a pánszlávizmus mellett nyilatkozott, ami a jogi pártot a Strossmayer-párttal közelebb hozta, de a régi ellenszenv, amely a két férfiú rohicsi találkozása után sem szűnt meg, az egyesülést meggátolta. 1878-ban a ludbregi kerületet képviselte; emlékezetes ezen országgyűlés David Starčevićnak Héderváry bánnal való afférja miatt.

Emlékezete

Az 1993-ban kiadott 1000 kunás bankjegyen az ő képe található.

Gyulai Pál 1889-ben írt Napirend című versében is megemlékezik a politikusról:

"Szakítunk a mult világgal,/ Széchenyivel és Deákkal/ S eszményképünk Starcsevics!"

Források

• Bokor József (szerk.). Starcević, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Enciklopedijski Rečnik – Mozaik Znanja, Istorija. 642 o.
• Gyulai Pál: Napirend 1889, Gyulai Pál Összes költeménye