Apácavirág
növénynemzetség
Az apácavirág (Nonea) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó, kevés fajt számláló nemzetség. Népies elnevezései apácafű, édesvirág, szipóka, piszifüle, gyászoska, gyászolka, gyászoló nyakó.[1]
Apácavirág | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Kárpát-medencei fajok: | ||||||||||||||
További fajok:
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Apácavirág témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Apácavirág témájú médiaállományokat és Apácavirág témájú kategóriát. |
Magyarországon egyetlen faj, a Nonea pulla fordul elő. Mirigyes szőröktől szürkés színű, 20–40 cm magas, kissé terebélyes egyéves vagy évelő növény. Nem védett.
Élőhely
szerkesztésLöszpuszták, szárazabb legelők viszonylag gyakori növénye. Homoktalajon is megtelepszik.
Jellemzők
szerkesztés- Virágai kicsik, nagyon sötét (már-már feketés) bíbor színűek, erről könnyen felismerhető. Áprilistól júliusig virágzik. (A ritka f. ochroleuca az alapfaj sárgás színű virágú változata)
- A levelek hosszúkás lándzsásak, szélük és levéllemezük ép, a felsők félig szárölelők, az alsók tőrózsát alkotnak. A száron a levelek elszórtan helyezkednek el. Finom tapintású, selymes, fehér színű szőrök borítják, mint a hengeres szárát is.
- Termése horgas felületű makkocska. A magokon található kis kampók az állatok bundájába ragadnak, így tud terjedni a növény.[2]
A nemzetség további fajai
szerkesztés- N. lutea (Desv.) DC
- N. rosea (Bieb.) Link
- N. vesicaria (L.) Riechenb.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Rácz János: Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezés eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2013, 91. oldal. ISBN 978-963-9902-40-4
- ↑ Apácavirág. novenyhatarozo.info. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 3.)
Források
szerkesztésSimon Tibor (szerk.): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000