Wikipédia

Bokorlakó méh

rovarfaj
(Apis andreniformis szócikkből átirányítva)

A bokorlakó méh (Apis andreniformis) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a méhfélék (Apidae) családjába tartozó faj.

Bokorlakó méh
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Méhek (Apoidea)
Család: Méhfélék (Apidae)
Alcsalád: Mézelőméhek (Apinae)
Nemzetség: Apini
Nem: Apis
Alnem: Micrapis
Faj: A. andreniformis
Tudományos név
Apis andreniformis
F. Smith, 1858
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bokorlakó méh témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bokorlakó méh témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Elterjedési területe Thaiföld, Malajzia, Szumátra, Jáva, Borneó, Vietnám, Észak-India, Kína, ahol 1000 méteres magasságban is megtalálható.

Rendszertani besorolása szerkesztés

Korábban a törpe méh (Apis florea) alfajaként írták le.

Megjelenése szerkesztés

A potroh színe alapvetően sötét, világos vagy enyhén barnás csíkokkal - ami a törpe méhnél ragyogó narancssárga illetve téglavörös. Még kisebb termetű mint a törpe méh. A szárnyindexe viszont nagyobb mint 6, így kétszer akkora mint a törpe méhé és még az indiai méhnél is nagyobb.

Életmódja szerkesztés

Fészkét szabadon a fák és a bokrok ágaira építi. A fészek alakja és a fiasítás nevelése hasonlít a törpe méhéhez. Jelentős különbség a mézes sejtek helyzetében van. A bokorlakó méh mézes sejtjei vízszintesek vagy aláhajolnak, ezért vastagabb viaszfallal és sejtfedéllel készülnek, s nem hizlaltak, azaz nem magasítottak.

A zavarásra agresszív, tömegesen támad és a lépet is könnyen elhagyhatja. Februárban a fészek a talajtól 1-3 méterre található, júliusban 6-10 méter magasan a fákon épül. A méhanyák peterakása kevéssé ismert, de tudható, hogy magtarisznyája körülbelül 1 millió hímivarsejtet tartalmazhat, amiből nagyszámú párzásra következtethetünk. A herék csak, körülbelül 100 000 spermiumot termelnek (ami igen kevésnek számít).

Források szerkesztés

  • Arias, Maria C. & Sheppard, Walter S. (2005): Phylogenetic relationships of honey bees (Hymenoptera:Apinae:Apini) inferred from nuclear and mitochondrial DNA sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 37(1): 25–35. doi:10.1016/j.ympev.2005.02.017. Erratum in Molecular Phylogenetics and Evolution 40(1): 315. doi:10.1016/j.ympev.2006.02.002
  • Koeniger G., Koeniger N., Mardan M., Otis G.W., Wongsiri S. Comparative anatomy of male genital organs in the genus Apis. Apidologie 23 (1991) 539–552.
  • Oldroyd B.P., Rinderer T.E., Wongsiri S. Pollen resource partitioning by Apis dorsata, Apis cerana, Apis andreniformis, and Apis florea in Thailand. J. Apic. Res. 31 (1992) 3–7.
  • Rinderer T.E., Oldroyd B.P., Wongsiri S., Sylvester H.A., de Guzman L.I., Potichot S., Sheppard W.S., Buchmann S.L. Time of drone flight in four honey bee species in south-eastern. Thailand. J. Apic. Res. 32 (1993) 28–33.
  • Rinderer T.E., Oldroyd B.P., Wongsiri S., Kuang B., Sylvester H.A., de Guzman L.I., Kuang H., Dong X., Zhai W., Comparative nest architecture of the dwarf honey bees. J. Apic Res. 35 (1996): 19–27.
  • Wongsiri S., Limbipichai K., Tangkanasing P., Mardan M., Rinderer T.E., Sylvester H.A., Koeniger G., Otis G. Evidence of reproductive isolation confirms that Apis andreniformis (Smith 1858) is a separate species from sympatric Apis florea (Fabricius 1787). Apidologie 22 (1990) 47–52.
  • Wongsiri S., Lekprayoon C., Thapa R., Thirakupt K., Rinderer T.E., Sylvester H.A., Oldroyd B.P., Booncham U. Comparative biology of Apis andreniformis and Apis florea in Thailand. Bee World 77 (1996) 24–35.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bokorlakó_méh&oldid=20107295”