Apor család (altorjai)

A altorjai báró és gróf Apor család egy Erdély történetében jelentős szerepet játszott magyar történelmi család. Altorjai gróf Apor István (16381704) Erdély kincstartója halálával kihalt a család grófi ága.

TörténeteSzerkesztés

A család eredete tisztázatlan, csak a 15. századtól igazolható a leszármazás oklevelekkel. Ősi lakhelyük Bálványosvár, a 16. század végétől azonban már Torján laktak. Innen vették előnevüket is. 1506-ban Apor István követet még bálványosi lakosként említik, később András telepedett át Torjára, ahol feleségével tíz gyermeket neveltek. Az egyik a gyerekei közül Lázár, aki Kézdiszék alkirálybírája volt, a másik István, többek között főkirálybíró, kincstárnok és hadvezér, aki Erdély leggazdagabb embere volt I. Apafi Mihály idejében. István 1693. május 1-jén bárói, 1696. február 23-án pedig grófi címet kapott, de vele egyszersmind ki is halt a család grófi ága. A jelenleg is élő bárói ág Apor Péter személyében nyerte főnemesi címét 1713. január 13-án.

Jelentősebb családtagokSzerkesztés

  • Apor Gábor (1851–1898) Nagy-Küküllő vármegye főispánja, külügyi államtitkár
  • Apor Károly (1815–1885) politikus, az erdélyi főtörvényszék elnöke
  • Apor Péter (1676–1752) háromszéki főkirálybíró, történetíró
  • Apor Vilmos (1892–1945) boldoggá avatott győri megyés püspök
  • Apor László borvízkereskedő, a kommunista rendszer alatt 1951-től Dobrudzsában politikai fogságba került.[1]
  • Apor Csaba (1921–) erdélyi agrármérnök, vagyona 90%-át visszaszerző egykori kitelepített[2]

KastélyokSzerkesztés

A családnak Erdélyben Altorján, Kovászna megyében (régen Háromszék vármegye) és Abosfalván, Maros megyében volt kastélya.

JegyzetekSzerkesztés

  1. www.dynaweb.ro: Székelyföld kulturális havilap - Hargita Kiadó. www.hargitakiado.ro. [2018. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 6.)
  2. Beszélgetés a százéves báró Apor Csabával. Suszterként vagy mérnökként, de itthon. Háromszék, 2021. október 8.

ForrásokSzerkesztés