Főmenü megnyitása

Az araszolók (Geometridae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjében a kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) osztag egyik különösen forma- és fajgazdag családja. Nevüket hernyóik jellegzetes mozgásáról kapták.

Infobox info icon.svg
Araszolók
Zöldes törpearaszoló (Chloroclystis v-ata)
Zöldes törpearaszoló (Chloroclystis v-ata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Öregcsalád: Araszolószerűek (Geometroidea)
Család: Araszolók (Geometridae)
Leach, 1815
Típusnem
Geometra
L., 1758
Alcsaládok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Araszolók témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Araszolók témájú kategóriát.

Araszoló hernyója araszol
Araszoló hernyójának jellegzetes testtartása

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Két szárnypárjuk (mind azok színe, mind rajzolatuk) meglehetősen hasonló. Testük általában karcsú, fejük kicsi, pödörnyelvük gyengén fejlett.

Hernyóikról a tolólábak és az utolsó előtti lábpár kivételével az összes potrohláb hiányzik(torlábaik megvannak).

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

Többnyire alkonyatkor aktívak; éjjel is és nappal is csak ritkán repülnek. Pihenéskor szárnyaikat lelapítva tartják.

A hernyók mozgása (miről nevüket kapták) egészen sajátságos: torlábaikkal megkapaszkodnak, majd testüket Ω alakban felgörbítve tolólábaikat a torlábak mögé teszik, és két potrohlábukkal kapaszkodnak meg. Torlábaikkal elengedik a fogást, és testüket kinyújtva torlábaikat elöl teszik le, és ismét megkapaszkodnak velük stb. Ha a hernyót nyugtalanítja valami, hátsó lábaival kapaszkodik meg erősen, és teste részét merev tartással, ferdén előrenyújtja a levegőben. Ebben az állapotában igen könnyű szem elől téveszteni, mert nagyon hasonlít egy száraz ágacskára. A mimikrinek ez a fajtája (védő hasonlóság mozdulatlan tárgyakhoz) a mimezia.

Fajaik leginkább mezőgazdasági és erdészeti kártételeikről ismertek.

Ismertebb európai fajokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Alfred Brehm: Az állatok világa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1960. p. 292–294.
  • Paul Sterry, Andrew Mackay: Lepkék – Északnyugat- és Közép-Európa lepkéinek képes határozókönyve. Ford. Ács Eszter. Budapest: Panomex Kft. 2005. = Határozó Zsebkönyvek, ISBN 963 9491 357