Arjamani

kusita király
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. április 5.

Arjamani (uralkodói nevén Menmaatré Szetepenamon) Meroé kusita uralkodója volt az i. e. 4. vagy 3. században.

Arjamani
előd
Núbia
kusita uralkodója
utód
Gatiszen
Kash(…)

Arjamani sztéléje Kawából (British Museum, no. 1777)
Arjamani sztéléje Kawából (British Museum, no. 1777)

Nomen
<
imn
N36
iA2rwii
>

Arjamani
SírjaBarkal 11 vagy 14
A Wikimédia Commons tartalmaz Arjamani témájú médiaállományokat.

Említései

szerkesztés

Egy Kawában talált sztélé említi; ez ma Koppenhágában található (Ny Carlsberg Glyptotek, AEIN 1708) A sztélén található szöveg hibás egyiptomi nyelven íródott, és nem teljesen érthető, de említi a király 9. uralkodási évét. Kawából egy második sztélé is előkerült (ma Londonban, British Museum, 1777), ez a 24. uralkodási évet említi, de a király neve nem olvasható rajta. A sztélét stilisztikai alapokon datálták Arjamani uralkodási idejére, így a királyról tudni, hogy legalább 23 évig uralkodott.

A koppenhágai sztélé Ámon-, Mut és Honszu előtt ábrázolja a királyt, alatta a szöveg részben elpusztult, és hibás nyelvezetű, így nehezen olvasható. A szöveg a 3. uralkodási évvel és a király részben elpusztult titulatúrájával kezdődik. Ezt egy Ámon-Réhez intézett ima követi, az ezt követő sorok pedig az uralkodótól az isten részére juttatott adományokat sorolják. Az évkönyv jellegű szövegben a 8. és a 9. uralkodási év is fennmaradt, ezen túlmenően megemlít egy 21. évet, de kétséges, hogy ez is Arjamanira vonatkozik. A második sztélé szintén adományokat listáz, egy ismeretlen uralkodó 9. és 23. éve között. A 24. év említése szintén rekonstruáltható rajta, de jelentése és kontextusa elveszett. A szöveg talán az első sztélén olvasható szöveg folytatása.[1]

Arjamanit valószínűleg Dzsebel Barkalban temették el, a 11. vagy 14. piramisba.[2]

Datálása

szerkesztés

Arjamani datálása erősen problematikus. Sztéléjének stílusa, trónja és Hórusz-neve ramesszida hatást mutat, ennek alapján az i. e. 3. század elejére helyezhető, amikor a ptolemaida Egyiptomra is jellemző volt a ramesszida kor hatása (I. Ptolemaiosz például a Szetepenré-Meriamon uralkodói nevet használta), és amikor más núbiai uralkodók, például Gatiszen is a ramesszidákat utánozták. Az egyiptomi nyelv hibás használata Nasztaszen korára vagy annál későbbre datálja.[3] Török László szerint „Arjamani és más, hasonló nevet viselő uralkodók (Aktiszanész, Irike-Pije-qo, Szabrakamani) ramesszida stílusú nevei és emlékművei az i. e. 4. század végére és a 3. század első felére datálandóak”.[4] Mások, köztük Robert Morkot a ramesszida stílust annak tudják be, hogy a király nem sokkal a ramesszida kor után uralkodott; Morkot Alarával tartja azonosnak Arjamanit.[5]

A núbiai uralkodók az egyiptomi fáraókhoz hasonló ötelemű titulatúrát vettek fel.

  • Hórusz-név: Kanaht Meriré („A hatalmas bika, kedveltje”)
  • Prenomen: Uszermaatré Szetepenré („Ré igazsága erős; Ré választottja”)
  • Nomen: Sziamon Iriamon (Arjamani) Meriamon („Ámon fia, Arjamani, Ámon kedveltje”)[2]
  1. Török László, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II, Bergen, 1996, 522-532 ISBN 82-91626-01-4
  2. a b Török László, The kingdom of Kush: handbook of the Napatan-Meroitic Civilization
  3. Török, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. II, 521-22
  4. Török László, The Image of the Ordered World in Ancient Nubian Art: The Construction of the Kushite Mind (800 BC – 300 AD), Brill, 2001. p.142 ISBN 90-04-12306-7
  5. R. Morkot: The Black Pharaohs, Egypt's Nubian Rulers, London 2000, 147-49 ISBN 0-948695-24-2

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aryamani című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.