Főmenü megnyitása

Aszfodélosz

növénynemzetség
(Asphodelus szócikkből átirányítva)

Az aszfodélosz (Asphodelus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjében a fűfafélék (Xanthorrhoeaceae) családjának egy nemzetsége.

Infobox info icon.svg
Aszfodélosz
0 Asphodelus albus - Samoëns (2).JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Fűfafélék (Xanthorrhoeaceae)
Alcsalád: Aszfodéloszformák (Asphodeloideae)
Nemzetség: Aszfodélosz (Asphodelus)
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aszfodélosz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aszfodélosz témájú médiaállományokat és Aszfodélosz témájú kategóriát.

Asphodelus albus

Kevéssé ismert és ritkán használt neve genyőte, amelyet néha tévesen Kitaibel Pálnak tulajdonítanak.[1]

ElterjedéseSzerkesztés

Főképp a Mediterráneumban nő; Magyarországon csak néhány, reliktum jellegű faja honos.

MegjelenéseSzerkesztés

100–120 cm magasra növő, koloncos gyökerű, levélrózsás növény. Sötétzöld levelei háromszögletűek, sötétzöldek. Gyertyára emlékeztető szárán vannak fehér virágai. Termése rekeszekre hasadó, tojásdad tok.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

A mészkerülő lomberdőket kedveli.

FelhasználásaSzerkesztés

Gyökérgumóját az ókortól ették; a középkorban királyi eledelnek nevezték. A Balkán-félszigeten sírokra ültetik.

A kultúrábanSzerkesztés

A görög mitológiában az emberek lelke haláluk után aszfodéloszba költözik. A görögök halotti virága ezért az Asphodelus ramosus volt. Homérosz azt írta, hogy a holtak birodalmában, az alvilági Sztüx folyó partján aszfodélosz nő, és a halottak aszfodéloszmezőkön vándorolnak.

J. K. Rowling Harry Potter-regényeiben az aszfodélosz a bűbájos növények egyike. Az üröm és az aszfodélosz keveréke altató hatású, olyannyira, hogy az élő halál eszenciájának is nevezik. Valójában ez egyáltalán nem így van: az aszfodélosz gyökere izzasztó és vízhajtó szer.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2005. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)

ForrásokSzerkesztés