Reliktum faj
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Reliktum fajnak vagy maradványfajnak adott területen korábbi földtörténeti korokból fennmaradt adott állat- és növényfajokat nevezzük, melyek az ún. refúgiumokban élnek. Ezek elterjedési területe korábban összefüggő volt, mára azonban szigetszerű foltokra esett szét: diszjunkt, gyakrabban diszperz. Védett növényeink többsége reliktum faj.
Reliktum társulás a korábbi földtörténeti korokból fennmaradt növénytársulás. Ezek napjainkban extrazonális helyzetűek, és csak a refúgium valamilyen különleges tulajdonsága (mikroklíma, talaj stb.) miatt maradhattak fenn. Ezt a jellegzetességüket a többnyire a társulás jellegére utaló megnevezés elé biggyesztett „ős-” előtaggal jelöljük:
Reliktum növény- és állatfajok MagyarországonSzerkesztés
Melegkedvelők, ezek vagy a harmadidőszakból, tehát a kainozoikumi eljegesedés előtti (preglaciális) időből, vagy valamelyik interglaciálisból származnak. Ilyen például a nílusi lótusz (Nymphaea lotus ssp. thermalis) Nagyvárad mellett, és valószínűleg ilyen a keleti gyertyán (Carpinus orientalis) a Vértesben.
A jégkorszakból maradtak fenn az ún. glaciális reliktumok, mint például a tőzegeper (Potentilla palustris), tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) vagy középhegységeinkben a medvefül kankalin (Primula auricula) és a győzedelmes hagyma (Allium victorialis).
A jégkorszak utáni (posztglaciális) melegkori reliktumokra példa hazai sztyeppréteinken a fűrészlábú szöcske (Saga pedo).
Élő kövületekSzerkesztés
Az ún. élő fosszíliák (élő kövületek) is reliktumok, egy-egy hajdan népes rokonság maradványai. Ilyen például a hidasgyík (Sphenodon punctatum); a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), az óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), a Welwitschia mirabilis.
