Főmenü megnyitása

Aszódi Imre (Békésszentandrás, 1921. január 4.Budapest, 2006. október 11.) jogász, költő.

Aszódi Imre
Élete
Született 1921. január 4.
Budapest
Elhunyt 2006. október 11. (85 évesen)
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) költészet, próza
Irodalmi díjai Magyar Kultúra Lovagja

ÉletútjaSzerkesztés

Békés megyei kisbirtokos parasztcsaládból származott. Érettségit Szarvason, 1943-ban jogi diplomát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett. Joggyakornoki állást vállalt az észak-erdélyi Besztercén. Katonai szolgálatából hazatérve a szolnoki bíróságon fogalmazói, 1948-tól ügyészi munkakörben dolgozott. 1952-ben lemondott ügyészi állásáról. A Szolnoki Vendéglátóipari Vállalatnál helyezkedett el mint jogtanácsos.


1956. október 26-án a megalakuló Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács elnök-helyettesévé választották. Szolnokon elsőként vetette fel a nemzetőrség felállításának gondolatát, a nemzetőrséget nem munkásokból, hanem egyetemistákból szervezte meg. Október 31-én beszédet mondott a bíróság és az ügyészség alkalmazottai előtt, amelyben a megjelenteket a régi vezetőik leváltására és forradalmi bizottság megalakítására biztatta. Az ÁVH tagjainak letartóztatását kezdeményezte, november 1-jére virradóan ezt végre is hajtották. 1956. október végén Tagja volt az újjáalakult Kisgazdapártnak.

Az 1956-os forradalom leverése utánSzerkesztés

1957. március 15-én letartóztatták. A bántalmazások következtében, amelyeket kihallgatások során elszenvedett, fél szemére megvakult. 1958-ban első fokon hat, másodfokon tizenkét évi börtönbüntetésre ítélte Aszódi Imrét a népbíróság. A Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács vezetői közül ő rá szabták ki a legsúlyosabb ítéletet. Szabadulása után nem dolgozhatott többé jogászként.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Ifjúkora óta írt verseket, a forradalom leverése után „Pusztulj” című versével támadta a Kádár-kormányt. A börtönévei után szakfordításokból és műfordításból élt meg. Irodalmi munkássága azonban ekkora teljesedett ki. Több ezer verset írt, és tizenöt önálló kötete jelent meg. Versein kívül drámái és börtönnaplója is megjelent. Művei maradandó értéket képviselnek a magyar irodalomban, főként a paraszti élet lírába öntésével. Költői tevékenységét a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetéssel ismerték el.

MűveiSzerkesztés

  • A házasélet abc-je. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. (Társszerző: Dr. Brencsán János)

EmlékezeteSzerkesztés

Halála után szülőhelyén, Békésszentandráson emléktáblát állítottak tiszteletére.[1] A szerzőt 2006-ban szülőfaluja posztumusz Békésszentandrásért díjjal ismerte el. A község nem feledkezik meg nevéről, írásai megtalálhatók a helyi könyvtárban, rendezvényeiken pedig újra és újra előkerülnek.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lipták Judit: Kultúráról, Aszódi Imre emlékházánál. newjsag.hu, 2014. január 23.
  2. Hegedűs Éva: A magyar kultúráért minden nap tenni kell. newjsag.hu, 2015. január 26. (Hozzáférés: 2018. május 28.)

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • „Aszódi Imre”. Nagyalföld, 1992. október 30., 12-13. o.