Aucklandi vulkáni mező
Az Aucklandi vulkáni mező Új-Zéland legnagyobb városa és közvetlen környéke alatt fekszik. Egyes vulkánjai jól felismerhetők a városon belül is, másokat az épített környezet már eltakar. Az egykori tűzhányók területe, veszélyessége miatt, folyamatos kutatás tárgya, a róla szóló ismeretek folyamatosan bővülnek. 2011-re körülbelül 53 régi vulkán nyomait azonosították itt.[1] A kutatás során az egyértelmű vulkáni kúpok mellett meghatározásra kerültek különböző tufagyűrűk, maarok, salakárak (scoria) és lávafolyások. A legtöbb itteni tűzhányó csak egyszer tört ki, néhány hetestől több évig terjedő időszakig működött, és a következő kitörésre már más helyen került sor. A Rangitoto-szigeten több kitörés nyomait is sikerült kimutatni.[2] A tűzhányó-mezőben bazaltos magma tör felszínre, eltérően az Északi-sziget központi vidékén a szubdukció eredményeként kialakult andezitvulkánoktól, mint például a Mount Ruapehu és a Taupói-tó.[3] A földtörténeti múlt elemzése révén megállapítható, hogy a jelenleg „alvó” állapotban lévő tűzhányó-mezőn a következő néhány száz vagy ezer évben – geológiai értelemben véve nagyon rövid időn belül – bármikor új kitörés kezdődhet.[4]
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Aucklandi vulkáni mező | |
 | |
| Magasság | 260 m |
| Hely | Auckland |
| Utolsó kitörés | 1450 |
| Elhelyezkedése | |
 Aucklandi vulkáni mező
Pozíció Új-Zéland térképén
| |
 d. sz. 36° 47′ 12″, k. h. 174° 51′ 30″Koordináták: d. sz. 36° 47′ 12″, k. h. 174° 51′ 30″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aucklandi vulkáni mező témájú médiaállományokat. | |
Földrajza szerkesztés
A vulkáni mező mintegy 360 négyzetkilométert foglal el az új-zélandi Északi-sziget északi nyúlványát és déli területeit összekötő keskeny földszoroson, ahol Auckland városa is található, illetve a közeli szigeteken. Az északi North Shore elővárosban található, maar jellegű Pupuke-tótól 30 kilométeren át húzódik a déli Manukau City elővárosig, magába foglalva a Csendes-óceánra nyíló Hauraki-öbölben található Rangitoto-szigetet, valamint a Tasman-tengerre nyíló Manukau Harbour öbölben fekvő Puketutu-szigetet.
A mező legészakibb elemei a Pupuke-tó és a Rangitoto-sziget, legdélibb tagja a Matukutururu (Wiri Mountain), nyugaton a Mount Albert, keleten a Pigeon Mountain (Új-Zéland).
A vulkánok alacsonyak: a legfiatalabb Rangitoto egyúttal a legmagasabb is a maga 260 méterével. Auckland belterületén a legmagasabb a Mount Eden 196 méterrel.
A mező lávafolyásai az aucklandi földszoros nagy részét beborítják. Az egyik leghosszabb a Mount Saint Johnból északra induló lávafolyam, ami csaknem keresztezi a Waitemata Harbour öblét, létrehozva a Meola Reef sziklazátonyt.[5] A területen csaknem 50 lávaalagút és más lávabarlang ismeretes, ezekben a forró anyag külső kérge megszilárdult, miközben a belső folyékony láva továbbhaladt, és üreget hagyott maga után. Ilyen a 290 méter hosszú Wiri Lava Cave.[6][7]
Története szerkesztés
A kutatások szerint e területen először az Onepoto vulkán tört ki 248 000 ± 28 000 évvel ezelőtt.[8] Az eddigi utolsó kitörés körülbelül 600 évvel ezelőtt volt, amikor a Rangitoto-sziget keletkezett, ezt az eseményt a maori lakosság már megőrizte a történelmi emlékezetében. A kitörések nagysága az idők folyamán egyre nőtt, a Rangitoto által felszínre hozott anyag tömege az egész terület vulkáni anyagának 60%-át teszi ki.
A lávamező eddigi negyedmillió éves működése során a Föld nagyrészt jégkorszaki állapotban volt, a mainál lényegesen alacsonyabb tengerszinttel. Ezért a mező legtöbb vulkánja szárazföldön tört ki, kivéve a Rangitoto-sziget vulkánját.[9]
A maorik letelepedése, majd a törzsi háborúk gyakorivá válása után a terület vulkáni kúpjait erődített települések, úgynevezett pák építésére használták. A fából készült palánkok mellett ezek fő jellegzetességei a harci célokra kialakított teraszok voltak, amik gyakran ma is láthatók.
Az európaiak betelepedése után a vulkáni kúpok egy részét kőbányának használták, bár már a 20. század elején törvénnyel próbálták ezt megakadályozni. Csak a 20. század végére szűnt meg teljesen az effajta munka, a megmaradt vulkáni maradványok védelem alá kerültek, gyakran parkokat alakítottak ki rajtuk,[10] mint az Auckland Domain vagy a Myers Park.
Veszélyek szerkesztés
A terület vulkánossága nem tekinthető lezártnak, ezért számítani kell arra, hogy a vulkáni aktivitás bármikor újra kezdődhet, bár a kitöréses periódusok közötti időszak évszázadokra vagy évezredekre is rúghat. Egy új kitörés súlyos károkat okozhat, és hetekig, hónapokig, esetleg évekig is elhúzódhat. Legsúlyosabb következménye lakóterületek, ipari létesítmények elpusztítása, a közlekedési infrastruktúra (kikötők, autópályák, repülőterek) lerombolása lehet. Egyszerre több vulkán kitörése is lehetséges; a kutatások szerint körülbelül 32 000 évvel ezelőtt egy ötvenéves időszakban nagyjából egyszerre 5 vulkán is működött a területen.
Mivel a vulkánkitörések a mai technika eszközeivel – a földrengésektől eltérően – viszonylag jól előre jelezhetők, komoly monitoring rendszert építettek ki a hatóságok a város területén és polgári védelmi terveket dolgoztak ki, főleg a lakosság kitelepítésére.
Szakértői tanulmányok egy új kitörés valószínűségét a területen évente 1:1000-re teszik. Emellett a város távolabb környezetében, az Északi-sziget más nagy vulkánjainak (Ruapehu, White-sziget) esetleges nagyobb kitörései is veszélyeket jelenthetnek Auckland városára. A lakosságot ezért igyekeznek részletesen tájékoztatni és a felkészíteni az ilyen esetben szükséges teendőkre.
-
Stadionná alakított vulkáni kráter (Sturges Park) -
Lávabarlang egy legelő alatt (Ambury Park) -
A Matukutureia vulkán maradványai, maori teraszokkal -
A Mount Eden vulkán krátere, háttérben a város központja
A vulkáni mező eddig azonosított tűzhányóinak listája szerkesztés
| Név | Maori név | Magasság | Kráter átmérője | Kora | Városrész | Koordináták | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Pupuke-tó | Pupuke Moana | 1-1,37 km |
200 000–260 000 év |
Takapuna | d. sz. 36,780115°, k. h. 174,766184° | Maar, tufagyűrű szabálytalan krátertóval (Lake Pupuke) | |
2 |
Tank Farm | Te Kopua o Matakamokamo | 425–555 m |
Northcote | d. sz. 36,802000°, k. h. 174,753299° | Tufagyűrű kráterrel | ||
3 |
Onepoto | Te Kopua o Matakerepo | 490–600 m |
> 248 000 év |
Northcote | d. sz. 36,808185°, k. h. 174,750853° | Tufagyűrű kráterrel | |
4 |
Mount Victoria | Takarunga | 87 m |
Devonport | d. sz. 36,8266°, k. h. 174,7990° | Vulkáni kúp, kráter nélkül | ||
5 |
Mount Cambria | Takararo | Devonport | d. sz. 36,824444°, k. h. 174,801933° | Kráter | |||
6 |
North Head | Maungauika | 61 m |
Devonport | d. sz. 36,827751°, k. h. 174,812050° | Vulkáni kúp, kráter nélkül | ||
7 |
Rangitoto | Rangitoto | 260 m |
~ 150 m |
504 és 552 év |
Rangitoto-sziget | d. sz. 36,786742°, k. h. 174,860115° | Kráter, két kitörés |
8 |
Browns-sziget | Motukorea | 57 m |
125–160 m |
Browns-sziget | d. sz. 36,8306°, k. h. 174,8948° | Kráter | |
9 |
Albert Park (Auckland) | Parnell | d. sz. 36,8507°, k. h. 174,7675° | Park, a vulkán már nem ismerhető fel | ||||
10 |
Auckland Domain | Pukekawa | > 60 000 év |
Auckland Domain | d. sz. 36,859158°, k. h. 174,775808° | Park, a vulkán már nem ismerhető fel | ||
11 |
Mount Eden (vulkán) | Maungawhau | 196 m |
135–145 m |
28 000 év |
Mt. Eden | d. sz. 36,877°, k. h. 174,764° | Kráter |
12 |
Te Pou Hawaiki | Te Pou Hawaiki | d. sz. 36,882470°, k. h. 174,766726° | A felszínen már nem látható, elhordták | ||||
13 |
Mount Albert | Te Ai ka roa a Raka | > 30 000 év |
Mt. Albert | d. sz. 36,884°, k. h. 174,716° | Kráter, futballpálya és park | ||
14 |
Mount Roskill | Puketapapa | 110 m |
Mt. Roskill | d. sz. 36,912594°, k. h. 174,737259° | Vulkáni kúp, kráter nélkül | ||
15 |
Three Kings | Te Tatua a Riukiuta | 28 500 év |
Three Kings | d. sz. 36,902926°, k. h. 174,754651° | Tufagyűrű vulkáni kúppal, kráter nélkül | ||
16 |
One Tree Hill | Maungakiekie | 122–150 m |
One Three Hill | d. sz. 36° 54′ 00″, k. h. 174° 46′ 59″ | Vulkáni kúp és kráter | ||
17 |
Mount Saint John | Te Kopuke | 126 m |
150–155 m |
> 28 500 év |
d. sz. 36,883431°, k. h. 174,780196° | Kráter | |
18 |
Mount Hobson | Ohinerangi | ~ 100 m |
d. sz. 36,877814°, k. h. 174,786156° | Deformált vulkáni kúp és kráter | |||
19 |
Little Rangitoto | Maungarahiri | d. sz. 36,875407°, k. h. 174,809636° | Park, a vulkán már nem ismerhető fel | ||||
20 |
Orakei Basin | Orakei | ~ 740 m |
> 85 500 év |
d. sz. 36,867124°, k. h. 174,813080° | Tufagyűrű krátertóval | ||
21 |
Saint Heliers, Glover Park | Whakamuhu | > 45 000 év |
d. sz. 36° 51′, k. h. 174° 52′ | Tufagyűrű kráterrel, sportpályák a kráterben (Glover Park) | |||
22 |
Tailor Hill | Taurere | 32 000–34 000 év |
d. sz. 36,864223°, k. h. 174,869943° | Deformált vulkáni kúp | |||
23 |
Mount Wellington (Új-Zéland) | Maungarei | 135 m |
10 000 év |
d. sz. 36° 55′, k. h. 174° 49′ | Vulkáni kúp, kráter nélkül | ||
24 |
Purchas Hill | Te Tauoma | 11 000 év |
d. sz. 36,887138°, k. h. 174,847476° | ||||
25 |
Panmure Basin | Te Kopua Kai a Hiku | 640–995 m |
31 500–32 500 év |
d. sz. 36,904950°, k. h. 174,849343° | Tufagyűrű krátertóval | ||
26 |
Mount Smart | Rarotonga | 640–995 m |
31 500–32 500 év |
d. sz. 36° 55′ 06″, k. h. 174° 48′ 45″ | Elhordták, a kráter helyén stadion épült | ||
27 |
Hopua | Te Hopua a Rangi | > 29 000 év |
d. sz. 36,929500°, k. h. 174,784734° | ||||
28 |
Mount Richmond | Otahuhu | 40 m |
50–60 m |
32 000–34 000 év |
Otahuhu | d. sz. 36° 55′ 57″, k. h. 174° 50′ 22″ | Kráter |
29 |
McLennan Hills | Te Apunga o Tainui | 42 500–55 000 év |
d. sz. 36,929208°, k. h. 174,846468° | ||||
30 |
Robertson Hill | East Tamaki | d. sz. 36,948477°, k. h. 174,841726° | Sturges Park, sportpálya az egykori kráterben | ||||
31 |
Highbrook Park | Pukewairiki | d. sz. 36,944078°, k. h. 174,865887° | Félkör alakú kráter egy folyó torkolatában, részben parkká alakítva | ||||
32 |
Hampton Park | 20 m |
45–50 m |
26 500–55 000 év |
d. sz. 36,950925°, k. h. 174,895440° | Szabálytalan kráter | ||
33 |
Otara Hill | Te Puke o Taramainuku | d. sz. 36,867124°, k. h. 174,813080° | |||||
34 |
Green Hill | Matanginui | 20 000 év |
d. sz. 36,939911°, k. h. 174,898267° | ||||
35 |
Styaks Swamp | d. sz. 36,936138°, k. h. 174,900155° | ||||||
36 |
Pigeon Mountain (Új-Zéland) | O Huiarangi | 55 m |
d. sz. 36,888846°, k. h. 174,903116° | Vulkáni kúp, kráter nélkül | |||
37 |
Mount Mangere | Te Pane a Mataaho | 106 m |
300–360 m |
22 000–35 000 év |
Mangere | d. sz. 36° 56′ 59″, k. h. 174° 46′ 59″ | Két kráter |
38 |
Mangere Lagoon | Mangere | d. sz. 36,957025°, k. h. 174,777632° | Tufagyűrű krátertóval | ||||
39 |
Puketutu-sziget | Te Motu a Hiaroa | 60–85 m |
30 000–34 000 év |
Puketutu-sziget | d. sz. 36,965186°, k. h. 174,747248° | Vulkankegel und Krater | |
40 |
Mount Gabriel | Waitomokia | Mangere | d. sz. 36,976981°, k. h. 174,770336° | ||||
41 |
Pukeiti | Puketapapakanga a Hape | 32–39 m |
Mangere | d. sz. 36,983756°, k. h. 174,757183° | |||
42 |
Otuataua | Otuataua | 165–180 m |
Mangere | d. sz. 36,985792°, k. h. 174,754055° | |||
43 |
Mount Ellets | Maungataketake | 350–545 m |
Mangere | d. sz. 36,994635°, k. h. 174,747548° | Kráter, kőbánya | ||
44 |
Pukaki Lagoon | Te Pukaki Tapu o Poutukeka | 560–670 m |
> 65 000 év |
Manukau City | d. sz. 36,982998°, k. h. 174,810226° | Tufagyűrű kráterrel | |
45 |
Crater Hill (Új-Zéland) | 720–870 m |
32 000–34 000 év |
Manukau City | d. sz. 36,986546°, k. h. 174,827135° | Tufagyűrű szabálytalan kráterrel és kis krátertóval | ||
46 |
Kohuora | Kohuora | > 32 000 év |
Manukau City | d. sz. 36,978730°, k. h. 174,842691° | Park, a vulkán már nem ismerhető fel | ||
47 |
Mount McLaughlin | Matukutureia | 170–310 m |
~ 110 000 év |
Clendon Park | d. sz. 37° 00′ 49″, k. h. 174° 50′ 46″ | Szabálytalan krátertó, Matakarua vagy Matukutururu néven is ismert | |
48 |
Mount Wiri | Matukutururu; Te Manurewa o Temapahore | 27 000–33 000 év |
Clendon Park | d. sz. 37° 00′ 26″, k. h. 174° 51′ 30″ | Vulkáni kúp, kőbánya | ||
49 |
Ash Hill | 32 000 év |
Clendon Park | d. sz. 37,002754°, k. h. 174,867545° | ||||
50* |
Grafton (vulkán) | Grafton (Új-Zéland) | d. sz. 36° 51′ 39″, k. h. 174° 45′ 59″ | Tufagyűrű, erősen beépített városrészben, a vulkán már nem ismerhető fel; az Auckland Domain vulkánja részben befedte | ||||
51* |
Cemetery Crater | 250 m |
Manukau City | d. sz. 36,989828°, k. h. 174,841082° | Manukau Memorial Gardens, a vulkán már nem ismerhető fel | |||
52* |
Boggust Park Crater | 300–400 m |
d. sz. 36,955413°, k. h. 174,813552° | Park, a vulkán már nem ismerhető fel | ||||
53* |
Puhinui Craters | 80–120 m 95–123 m |
d. sz. 37° 00′ 53″, k. h. 174° 49′ 59″ | Három kis méretű maar |
Megjegyzés: az 50-53-as sorszámú vulkánokat 2011-ben fedezték fel.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ (2011) „More volcanoes recognised in Auckland Volcanic Field”. Geoscience Society of New Zealand Newsletter (5), 11–16. o. (Hozzáférés: 2013. április 19.) [halott link]
- ↑ Volcanoes of Auckland: The Essential Guide. Auckland University Press (2011). ISBN 978-1-86940-479-6
- ↑ Ian E.M. Smith and Sharon R. Allen. Auckland volcanic field geology. Volcanic Hazards Working Group, Civil Defence Scientific Advisory Committee. Retrieved 30 March 2013. Also published in print as Volcanic hazards at the Auckland volcanic field. 1993.
- ↑ Beca Carter Hollings & Ferner (2002). Contingency Plan for the Auckland Volcanic Field, Auckland Regional Council Technical Publication 165. Accessed 2008-05-12.
- ↑ Hayward, Murdoch, Maitland (2011). pp. 134–135.
- ↑ Kermode, Les (1994. március 1.). „New Zealand lava caves worth preserving for their geologic and geomorphic features”. Geoscience Reports of Shizuoka University 20, 15–24. o. [2016. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Geology. The Onehunga Grotto. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
- ↑ M.O. McWilliams research, 2002, associated with Shane P, Sandiford A (2003) Paleovegetation of marine isotope stages 4 and 3 in northern New Zealand and the age of the widespread Rotoehu Tephra. Quaternary Research 59:420-429
- ↑ Hayward, Murdoch, Maitland (2011). pp. 2–3.
- ↑ "The volcanic hills are being destroyed..." - City of Fire, insert magazine in The New Zealand Herald, 15 February 2008
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Auckland Volcanic Field című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Auckland Volcanic Field című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Volcanic hazards, Auckland Council
- City of volcanoes Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Auckland Museum
