August Harambašić
August Harambašić (Alsómiholjác, 1861. július 14. – Stenjevec, Zágráb, 1911. július 16.) horvát költő, műfordító, újságíró és -szerkesztő, jogász, politikus.
| August Harambašić | |
 | |
| Született | 1861. július 14.[1][2][3][4] Alsómiholjác |
| Elhunyt | 1911. július 16. (50 évesen)[1][2][3][4] Zágráb |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja |
 A Wikimédia Commons tartalmaz August Harambašić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása szerkesztés
Első költői műveit 1879-ben Bécsben jelentette meg. Bécsben és Zágrábban hallgatta a jogot, 1884-ben diplomázott, 1892-ben doktorált. Diplomája megszerzése után egy ideig J. Frank ügyvédi irodájában dolgozott. A horvát jogpárt Balkán című folyóiratában 1886-ban feltűnt első költeményei miatt börtönbe vetették. A Hrvatska vila (1881), a Balkan (1886) és a Preporod (1898) c. lapok szerkesztőjeként dolgozott. A Horvát Jogpárt tagjaként az 1892. és 1895. évi horvát országgyűlési (szábor) választásokon[5] képviselőjelöltként indult, de kisebbségben maradt. Később jogpárti képviselő lett horvát-szerb koalíciós programmal a delnicei, majd a novskai választókerületben. 1901-ben az osztrák Birodalmi Tanács tagja.[6] 1906-tól a magyarországi országgyűlésben dolgozott a horvát országgyűlés által képviselőként delegálva. 1906. május 28. – 1907. október 12. között a képviselőház jegyzői tisztségét is betöltötte. 1909-ben Horváth-Szlavónia országos kormánya Vallás- és közoktatásügyi osztályára történt titkári kinevezése miatt képviselői mandátumáról lemondott.[7]
Lírai és elbeszélő költemények mellett hazafias és szociális beállítottságú verseket írt. Népszerűsége csúcspontját az 1880-as években és az 1890-es évek elején érte el. Kiváló lírikus és a horvátok legszorgalmasabb és legkedveltebb műfordítója. Idegen költők műveiből, főleg orosz, lengyel és bolgár költőktől fordított horvátra. A horvát nemzeti színház lektoraként több klasszikus drámát, főleg Shakespeare műveit tolmácsolta a horvát színházkedvelő közönség számára. Tolsztoj Háború és béke című regényét és Sienkiewicz lengyel regényíró összes regényeit horvátra fordította. Költeményeit a horvát Matica adta ki 1896-ban. Irodalmi pályafutását 1902-ben fejezte be.
Egy elmegyógyintézetben hunyt el. Szabadkán utca viseli a nevét.
Művei szerkesztés
- Ružmarinke (1882)
- Slobodarke (1883)
- Sitne pjesme (1886)
- Pjesničke pripovijesti (1889)
- Nevenke (1892)
- Izabrane pjesme (1895)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Heka László: Horvátország parlamentarizmusa a kezdetektől napjainkig. In: Acta Universitatis Szegediensis. Forum. Acta juridica et politica, (4) 2014. 99–118. oldal
- ↑ Harambašić, August. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). 2. kötet, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1959, 186. oldal
- ↑ Magyarország tiszti cím- és névtára. 30. évfolyam, 1911. II. Horvát-Szlavónországok. Országos kormány. 544. oldal
Források szerkesztés
- Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Gréc-Herold (1913) 502. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 15.)
- Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947) 218. old.. adtplus.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 15.)
- Világirodalmi lexikon 4. Grog–Ilv (1975) 228. old.. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. június 15.)
- Hrvatska enciklopedija. (Hozzáférés: 2022. június 15.)
- Bölöny József – Jónás Károly: Magyarország törvényhozó testületei. A Magyar Országgyűlés tisztségviselőinek adatai 1848–1990. 145. old., 2015 (Hozzáférés: 2022. június 15.)
