August Heinrich Hoffmann von Fallersleben

a későbbi német himnusz költője

August Heinrich Hoffmann, ismertebb nevén Hoffman von Fallersleben (Fallersleben (ma Wolfsburg városrésze), 1798. április 2.Corveyi apátság, 1874. január 19.) a későbbi német himnusz költője. Az egyik első germanisztikát is tanító egyetemi professzor volt, aki jelentősen hozzájárult a szak elismeréséhez. Költőként régi idegen nyelvű szövegek kiadásával és gyűjtésével is foglalkozott. A német himnusz, a „Lied der Deutschen” mellett kedvelt gyermekdalok szerzőjeként is ismert, ő írta a Hull a pelyhes fehér hó német változatának, a Morgen kommt der Weihnachtsmann kezdetű dalnak a szövegét is.[1]

August Heinrich Hoffmann von Fallersleben
Korabeli fénykép
Korabeli fénykép
Élete
Születési név August Heinrich Hoffmann
Született 1798. április 2.
Fallersleben (ma Wolfsburg városrésze)
Elhunyt 1874. január 19. (75 évesen)
Corveyi apátság
Sírhely Észak-Rajna-Vesztfália
Gyermekei Franz Friedrich Hoffmann-Fallersleben
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
August Heinrich Hoffmann von Fallersleben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz August Heinrich Hoffmann von Fallersleben témájú médiaállományokat.
Von Fallersleben ifjú éveiben

PályafutásaSzerkesztés

Kereskedőcsalád gyermeke volt, Helmstedtben és Braunschweigban járt gimnáziumba, majd 1816-tól fogva eleinte teológiát tanult Göttingenben, majd klasszika-filológiát és régészetet, végül Jacob Grimm befolyására 1818-tól germanisztikát tanult Bonnban. 1823-tól tudományos munkatárs lett a boroszlói könyvtárban, majd irodalomprofesszor az ottani egyetemen. Politikai hangvételű versei miatt 1842-ben elbocsátották és ezért arra kényszerült, hogy vándorzenészként járja az országot. Bár sok városból kiutasították, terjesztette liberális meggyőződését, szövegben és dalok segítségével is. Az 1848-as német forradalom után természetesen rehabilitálták, 1854-től ő volt a Weimari Német Irodalmi és Nyelvészeti Évkönyvek kiadó-szerkesztője, majd 1860-tól Corveyban lett a kastély könyvtárosa. Tudósként mindenekelőtt szövegek gyűjtése és bibliográfiai feldolgozása érdekelte (gyermek-, nép- és egyházi-dalok) és ezen tevékenysége során akadt rá az ófelnémet Ludwigsliedra és az Otfried ún. bonni töredékeire. Die Unpolitischen Lieder (Politikamentes Dalok) – ez persze ironikusan értendő – verseskötet az 1848-as német forradalmat megelőző időszak egyik legfontosabb költőjévé tette. A versek tükrözték a polgári liberalizmus követeléseit, úgy mint német egység, jog, szabadság és törvény előtti egyenlőség. 1841-ben írta meg Das Lied der Deutschen, amely később Németország himnusza lett.

Legfontosabb műveiSzerkesztés

  • Gedichte, 1827
  • Die deutsche Philologie im Grundriß, 1836
  • Gedichte, Neue Sammlung, 1837
  • Unpolitische Lieder, 1840-41
  • Das Lied der Deutschen, 1841
  • Politische Gedichte aus der deutschen Vorzeit, 1843
  • Deutsche Gassenlieder, 1843
  • Deutsche Lieder aus der Schweiz, 1843
  • Funfzig Kinderlieder, 1843
  • Die deutschen Gesellschaftslieder, 1844
  • Deutsche Salonlieder, 1844
  • Diavolini, 1845
  • Hoffmann'sche Tropfen, 1845
  • 37 Lieder für das junge Deutschland, 1848
  • Lieder aus Weimar, 1854
  • Vaterlandslieder, 1871

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Volker Meid: Reclams elektronisches Lexikon der deutschen Literatur. 2002, Stuttgart

További információkSzerkesztés

  Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók August Heinrich Hoffmann von Fallersleben témában.