Aurach am Hongar

mezőváros Ausztriában

Aurach am Hongar osztrák község Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 1715 lakosa volt.

Aurach am Hongar
Aurach am Hongar am Abend.JPG
Aurach am Hongar címere
Aurach am Hongar címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Felső-Ausztria
Kerület Vöcklabrucki
Járás Vöcklabrucki járás
Irányítószám 4861
Körzethívószám 07662
Forgalmi rendszám VB
Népesség
Teljes népesség1715 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság488 m
Terület24,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aurach am Hongar (Ausztria)
Aurach am Hongar
Aurach am Hongar
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 57′ 01″, k. h. 13° 40′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 01″, k. h. 13° 40′ 02″
Aurach am Hongar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aurach am Hongar témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Aurach am Hongar a Vöcklabrucki járásban
 
A Szt. Elek-plébániatemplom
 
A helytörténeti kiállításnak helyet adó hagyományos csűr

Aurach am Hongar Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában helyezkedik el, a Dürren Aurach folyó mentén. Területének 52,8%-a erdő, 40,3% áll mezőgazdasági hasznosítás alatt. Az önkormányzat 11 településrészt és falut egyesít: Aurach am Hongar (422 lakos 2018-ban), Grafenbuch (30), Hainbach (231), Halbmoos (82), Illingbuch (76), Jetzing (94), Kasten (242), Looh (272), Pranzing (143), Raschbach (98) és Weichselbaum (25).

A környező önkormányzatok: délnyugaton Weyregg am Attersee, nyugaton Lenzing és Schörfling am Attersee, északnyugaton Timelkam, északkeleten Regau, délkeleten Pinsdorf.

TörténeteSzerkesztés

A község területén már 800 körül említenek bajor településeket, jellegzetes -ing névvégződésekkel (mint Wörtzing vagy Jetzing). Aurach neve folyóátkelőre utal. A 13. század körül Aurach területének egy része a Passauhoz közeli asbachi apátság, egy másik része Gebhard von Regau gróf birtoka volt.

1458-ban Sigismund passaui püspök felszentelt egy Máté evangélistának és Szt. Eleknek szentelt kápolnát Aurachban, ahol a schörflingi plébános misézett. A falu csak II. József egyházreformja után, 1776-ban vált önálló egyházközséggé és kapott papot 1784-ben. A régi templom 1888-ban leégett, a mai épületet 1893-ban szentelték fel. 1594-ben már említés történik egy aurachi iskolamesterről, majd 1726-ban Josef Dominicus passaui püspök engedélyezte egy remetelak alapítását. A remetének, Josef Würthnek, a Khevenhüller grófok volt írnokának előírták, hogy írni és olvasni tanítsa a helyi ifjúságot.

LakosságSzerkesztés

Az Aurach am Hongar-i önkormányzat területén 2018 januárjában 1715 fő élt. A lakosságszám 1961 óta (akkor 951 fő) gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 80,4%-a római katolikusnak, 13% evangélikusnak, 2% mohamedánnak, 4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor egy magyar élt a községben. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (93,1%) mellett a horvátok (3,5%) alkották.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szt. Elek-plébániatemplom
  • a Schimpl-kápolna
  • a fából épült, hagyományos csűrben berendezett kis helytörténeti múzeum

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aurach am Hongar című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.