Főmenü megnyitása

Az északi-számi nyelv Swadesh-listája

Swadesh-lista

BemutatásSzerkesztés

Ez a Morris Swadesh amerikai nyelvész alkotta lista olyan alapszókincset tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvan. A listának több változata létezik. Fő változatok:

  • a 207 szavas lista, amelyben nem minden szó található meg minden nyelvben (például „kígyó” és „hó”)
  • a 100 szavas lista

Ez a lista nem teszi lehetővé a nyelv beszélőivel való kommunikálást, hanem csak a nyelvvel való első érintkezést.

Részletekről lásd a Swadesh-lista szócikket.

ListaSzerkesztés

  • A számi szavaknál *-gal jelöl szavak a magyar nyelvű megfelelőlvel (vagy jelentésváltozás esetén más szóval) rokon szavak.[1]
  • A számi mellékneveknek van attributív és predikatív jelentése is, ezt #-jellel különítjük el.
  • A ~ jel azt jelenti, hogy egy szónak területenként más formája is lehetséges (főképp a kelet - nyugat különül el így).
  • Ha két mássalhangzó között egy '-jel van, az azt jelenti, hogy azt a kapcsolatot akár három mássalhangzóval is írhatnánk, tehát egy hosszan ejtett kapcsolatról van szó.
Sz. Magyar Északi-számi
1. én mun, mon*[2]
2. te,
ön
don,
Dii*[3]
3. ő son
4. mi mii*
5. ti,
önök
dii,
Dii*
6. ők sii
7. ez dat
8. az duot
9. itt,
ide
dáppe,
deike, deikke
10. ott,
oda
doppe,
dohko
11. ki,
aki
gii*[4]
12. mi,
ami
mii*
13. hol, ahol,
hova, ahova
gos*,
gosa*[5]
14. mikor, amikor goas, go
15. hogy (kérdő), ahogy mot ~ movt, got ~ govt
16. ne,
nem
ale,
ii (in, it, ii, ean, eahppi, eaba, eat, ehpet, eai)
17. egész,
minden
buot,
visot,
oppa
18. sok ollu
19. némely muhtin ~ muhtun
20. kevés vehá ~ veahá
21. más eará
22. egy okta*
23. kettő guokta*
24. három golbma*
25. négy njeallje*
26. öt vihtta*
27. nagy stuorra # stuoras
28. hosszú guhkki # guhkes
29. ,
széles
govdat # govda ~ govdes
30. vastag gassat # gassa
suohkat # suhkkes
31. nehéz váigat # váttis
32. kis, kicsi un'ni # unna,
uhcci # uhca,
smávis # smávva,
baski # baskkes
33. rövid likta,
lámpá,
rul'la
34. szűk,
keskeny
baski # baskkes,
nákkis,
gárži # gáržžes
35. vékony asehaš # asehis,
fiinis # fiinna,
sili # silis
36. nisu
37. férfi olmmái
38. ember olbmo
39. gyerek mánná
40. feleség áhkká,
eamit,
gálgu
41. férj boadnji
42. anya eadni
43. apa áhčči
44. állat eal'li
45. hal guolli*
46. madár loddi (= magyar lúd)*
47. kutya beana (= magyar fene)*
48. tetű dihkki
49. kígyó bosttagearpmaš,
mirkoguovdi
50. féreg máhtu
51. fa (élő),
gyümölcsfa
muorra
52. erdő meahcci
vuovdi
53. bot soađis
54. gyümölcs šaddu,
muorji,
heđen
55. mag siepman
56. (fa)levél lasta,
luotni
57. gyökér veaddi
58. (fa)kéreg garra*
59. virág rássi,
lieđđi
60. sitnu
61. kötél báddi
62. bőr liiki,
náhkkegiera
63. hús biergu,
oažži
64. vér varra*
65. csont dákti
66. zsír buoidi
67. tojás monni (= magyar mony)*
68. szarv čoarvi*
69. farok seaibi
70. toll dolgi*
71. haj vuovttat (tbsz.)
72. fej oaivvi
73. fül beallji*
74. szem čalbmi*
75. orr njunni
76. száj njálbmi (= magyar nyelv)*
77. fog (főnév),
zápfog
bátni,
máttabátni
78. nyelv giella
79. köröm gazza
80. lábfej juolgeláhpi
81. láb(szár) váhkká
82. térd čibbi,
buolva
83. kéz giehta*
84. szárny soadji ~ soadjá
85. has čoavji
86. belek čoalit (tbsz.)
87. nyak čeabet ~ čeabát
88. hát sealgi
89. mell raddi,
čižži
90. szív váibmu,
čotta*
91. máj vuiovvas
92. iszik juhkat*
93. eszik borrat
94. harap gáskit, borrat
95. szopik njammat
96. (le)köp čolgat
97. hány vuovssadit
98. fúj bossut
99. lélegzik vuoigŋat
100. nevet, kacag boagustit,
čaibmat
101. (meg)lát oaidnit
102. (meg)hall gullat*
103. tud dovdat*
104. gondol, gondolkodik gáddit, doaivvut
105. (meg)szagol haksot,
háisut
106. fél ballat
107. alszik nohkat
108. él eallit*
109. (meg)hal jápmit
110. (meg)öl goddit,
sorbmet
111. verekedik,
harcol
doarrut, doarostit,
dáistalit
112. vadászik meahcástit
113. csap, (meg)üt časkit
114. (el)vág čuohppat
115. hasít luddet
116. (le)szúr,
(le)döf
čuoggut, čugget
117. kapar,
vakar
gazzut,
faskut
118. ás roggat,
goaivut (havat)
119. úszik vuodjat*
120. repül girdit
121. jár vázzit
122. (el)jön boahtit
123. lefekszik,
fekszik
veal'lát
124. leül,
ül
čohkkát
125. feláll,
áll
lihkadit,
lávket
126. forog jorrat,
joradit
127. esik gahččat ,
čalgat
128. ad addit*
129. fog (ige) atnit,
doallat
130. szorít bohčit,
čárvut ~ čárvet
131. dörzsöl ruv'vet
132. (meg)mos bassat
133. (meg)töröl sihkkut, njámmat,
ráhput
134. (meg)húz gaikut, gavvit,
njaldit
135. (meg)tol hoigadit, hoigat
136. dob bálkestit, suhppet,
suohpput
137. (meg)köt čuolbmat
138. (meg)varr goarrut
139. (meg)számol lohkat
140. (meg)mond dadjat,
lohkat,
cealkit
141. (el)énekel juoiggat
142. játszik stoahkat, duhkoraddat,
stullat
143. lebeg, úszik libardit,
libaidit
144. folyik golgat
145. megfagy, fagyaszt galbmot,
šuvččagit
146. (meg)dagad, (meg)duzzad báisat,
bohtanit,
čárdnat
147. nap Beaivi
148. hold mánnu
149. csillag násti
150. víz čáhci
151. eső arvi, borga
152. folyó johka
153. jávri
154. tenger mearri
155. sálti
156. geađgi
157. homok sáttu
158. por gavja
159. föld eana
160. felhő balva*
161. köd mierká (téli köd),
skoaddu (nem téli)
162. ég albmi
163. szél biegga
164. muohta,
skálvi (mély hó),
šalka (jól letaposott hó),
ceavcci (megkeményedett hó),
vahca (új hó, vékony hó),
jassa (cipővel a házba bevitt hó),
šeaηáš (darabos hó)
165. jég jiekŋa
166. füst suovva
167. tűz dolla
168. hamu gutna
169. (el)ég buollit,
goddot
170. út geaidnu
171. hegy várri
172. piros, vörös ruoksat # rukses
173. zöld ruoná, ruonas
174. sárga fiskat # fiskes
175. fehér vielgat # vilges (= magyar világos)
176. fekete čáhppat # čáhppes
177. éj(szaka) idja*
178. nap(pal) beaivi
179. év jahki
180. meleg liekkas # liegga,
bivval # bivvalis (például időjárás)
181. hideg galmmas galbma,
čoaskkis # čoaska (például idő, szél)
182. tele dievas,
ollis # olles
183. új ođđa # ođas
184. régi boaris # boares
185. buorre
186. rossz headju # heajos,
fuotni # fuones,
heittot
187. korhadt, rothadt guohca
188. piszkos, koszos duolvvas # duolva
189. egyenes njuolgat # njulges,
ollis # olles
190. kerek jorbbas #jorba, jorbat # jorbes
191. éles bastil # bastilis,
cogas # cohka (például hang)
192. tompa dulppas # dulpe-
193. sima šallat # šal'les
194. nedves njuoskkas # njuoska,
čázas # čáhce-
195. száraz goikkis # goike-
196. helyes albma,
vuoigat # vuiges
197. közeli,
közel
lagas
198. messzi,
messze
duhkkin
199. jobb (a „bal” ellentéte) rivttes # rievttes
200. bal gurut
201. -nál/-nél,
-hoz/-höz/-hez
luhtte ~ luhtti,
lusa
202. -ban/-ben,
-ba/-be
-s,
-ái, -ii
203. -val/-vel -iin (esz.), -guin (tbsz.)
204. és ja
205. ha jos ~ jus
206. mert dasgo, dainnago, daningo
207. név namma*

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ezt úgy kell érteni, hogy ha azt mondjuk, Geaidnu lea guhkes., azt azt jelenti, hogy Az utca hosszú, de ha azt, hogy guhkki geaidnu, akkor az a hosszú utca.
  2. A magyar nyelvben már jelentősen megváltozott ez a szó, de minden más finnugor nyelvben látható még a rokoni lét, lásd például udmurt és mordvin mon, finn minä, nyenyec many.
  3. A számi nyelvekben sem él nagyon a magázódás, de ha előfordul, akkor azt Sg2-vel jelölik.
  4. A g ejtése a számiban leginkább a k-hoz hasonlít, így ez a szó nagyon magyarosan hangzik.
  5. A rokon vonás itt a magyar ho- kezdetű (hol, hova, hogy) kérdőszavakkal van.

ForrásSzerkesztés

Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámi sátnegirji. Girjegiisá. 2006 ISBN 951-8939-28-4