Északi számi nyelv

nyelv
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 14.

A tényleges északi számi nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó számi nyelvek északi csoportjának egyike. Legközelebbi rokonnyelvei a lulei számi és a pitei számi. Ez a legnagyobb számi nyelv, így a legnagyobb presztízzsel rendelkező is. Svédország, Finnország és Norvégia északi területein beszélik, több településen többségben vannak az államalkotó néppel szemben, úgymint a norvégiai Tanában, Kautokeinóban, Kárásjokkban, Nessebyben és a finnországi Utsjokiban.

Északi számi
Davvisámi
BeszélikSvédország Svéd
Norvégia Norvég
Finnország Finn
TerületSkandinávia
Beszélők száma30 000 körül fő
NyelvcsaládUráli
   Finnugor
    Számi
ÍrásrendszerLatin írás
Hivatalos állapot
HivatalosNorvégia Norvég
Svédország Svéd
Finnország Finn
Nyelvkódok
ISO 639-1se
ISO 639-2sme
A Wikimédia Commons tartalmaz Davvisámi témájú médiaállományokat.

A nyelv mai helyzete

szerkesztés

Több felsőoktatási intézményben oktatják az északi számi nyelvet, mint például Ouluban, Tromsøben, lehet még számiul tanulni Jokkmokkban, Kárásjokkban. Hivatalos nyelvnek számít a fent említett norvégiai és finnországi helyeken túl a szintén finnországi Inariban, Enontekiőben és Sodankyläben.

Az északi számi helyesírás kialakulása

szerkesztés

Az elmúlt évszázadokban több próbálkozás akad az északi számi nyelv leírására. A 17-18. századi ábécék a hittérítők munkája volt, a 20. századi helyesírási változatok már nyelvészek feladata volt.

Johannes Jonæ Tornæus (1600 eleje - 1681) próbálta meg először a számi irodalmi nyelvformát kialakítani. 1648-ban írta meg a Mannuale Lapponicum című műve. Tornæus a svéd helyesírás alapján alkotta meg írását, de finn alakokat is használt.[1]

Tornæus után néhány évtizedig nem történtek újabb próbálkozások a számi helyesírás kialakítására. A számi nyelvek jelölésére Svédországban 1744-ben a déli lappot fogadták el a számi fordítások irodalmi normájaként. 1728-ban Morton Lund (1686-1758) tollából megszületett egy ruijai-lapp nyelvű kiadvány: Doktor Marten Lutter Utza katekismusa. Knut Leem (1697-1774) 1748-ban jelentett meg lapp nyelvtanát, ő a mai š-t shi-sel, a č-t zhi-val jelölte. Jaakko Fellman (1795-1876) utsjoki lelkész Máté evangéliumában alkotott újabb betűket, ő a szóeleji zárhangokat a b-, d-, g- helyett p-, t-, k-val helyettesítette.

Knut Leem munkája után Rasmus Rask (1781-1832) javasolt néhány alakot. 1832-ben vezeti be először a đ betűt az egyik számi hang jelölésére. A szláv nyelvekhez hasonlóan ő volt az, aki a č, š, és a ž betű használatát javasolta, valamint a felső ékeztetek bevezetését, amiből mára már csak az á maradt meg. Rask munkáját Nils Joachim Christian Vibe Stockfleth (1787-1866) és Hans Mortenson Molpus (1803-1880) segítette.[1]

Jeans Andreas Friis (1821-1896) Rask és Stockfleth nyomdokain haladva tovább fejlesztette a számi nyelv helyesírását. 1856-ban adta ki számi nyelvtanát. Nagy hiányossága volt, hogy nem jelölte a magánhangzók hosszúságát.

  Tornæus írásképe
1648
Friis írásképe
1856
Jelenlegi íráskép
1 ahte ofta / okta okta
2 cuohte guöfte / guökt guokta
3 colme golm / golbma golbma
4 nelie njælja / njællje njeallje
5 witte vitta vihtta
6 cutte gutta guhtta
7 sietze(m) čiečča čieža
8 cau(h)tze gafce / gavce gávcci
9 autze oufce / ovce ovcci
10 låge loge logii

Konrad Nielsen (1875-1953) ötkötetes számi szótárában próbált meg egy fonetikus ábécét létrehozni. Ez a rendszer nem terjedt el nagyobb mértékben a beszélők között, mivel elsajátításához nagyobb nyelvelméleti, nyelvtörténeti ismeretre lett volna szükség.

1950-ben Norvégia és Svédország területén a számi nyelv számára új helyesírási rendszert vezettek be. Ezt Knut Bergsland (1914-1998) és Israel Ruong (1903-1986) állította össze. Ők Nielsen rendszeréből indultak ki. Ugyanebben az évben Finnországban is megszületett egy rendszer, ezt Erkki Itkonen fejlesztette ki, aki Nielsen rendszerén túl Paavo Ravila (1902-1974) tanácsai szerint figyelembe vette.

Az 1970-es években egyre több kiadvány jelent meg számi nyelven, és az egyre aktívabb, az országhatárokat átívelő együttműködés egy egységes írásrendszert követelt meg. Az 1953 óta létező Számi Tanács 1971-ben Nyelvi bizottságot hozott létre. 1978-ban Arjeplogban elfogadták az új számi helyesírási rendszert, ami azóta mindegyik országban elterjedt.[1]

Az északi számi ábécé és kiejtés

szerkesztés

Az 1985-ben megállapított standard északi számi ábécé a következő betűket tartalmazza, a kiejtésük is itt található.

A a Á á B b C c Č č D d Đ đ E e F f G g
a á be ce če de đe e eff ge
/ɑ/ /a/ /b/ /ts/ /tʃ/ /d/ /ð/ /e/ /f/ /ɡ/
H h I i J j K k L l M m N n Ŋ ŋ O o P p
ho i je ko ell emm enn eŋŋ o pe
/h/ /i/ /j/ /k/ /l/ /m/ /n/ /ŋ/ /o/ /p/
R r S s Š š T t Ŧ ŧ U u V v Z z Ž ž
err ess te ŧe u ve ez
/r/ /s/ /ʃ/ /t/ /θ/ /u/ /v/ /dz/ /d͡ʒ/

Az északi számi erősen agglutináló (ragozó) nyelv, így sok közös vonása van más finnugor nyelvekkel.

Esetek

Az északi számiban 6 vagy 7 eset van, attól függően, hogy az ugyanúgy képzendő genitívuszt (birtokos eset) és az akkuszatívuszt (tárgyeset) egynek vesszük-e.

Az esszívusz (ragja:-n) egyes és többes számban ugyanolyan alakú (mánnán=gyerekként, gyerekekként).

Alanyeset (Nominativus)

szerkesztés

A nominatívusz egyes számban jelöletlen. Többes számban a ragja -t, valamint fokváltakozáson esik át a szó akkor.

  Egyes szám Többes szám
giehta "kéz" giehta gieđat
Máhtte "Máté" Máhtte Máhtet
mánná "gyerek" mánná mánát
áhčči "apa" áhčči áhčit
dállu "ház" dállu dálut
viessu "szoba" viessu viesut

Birtokos eset (Genitivus)

szerkesztés

A birtokos eset fokváltakozással van jelölve. Többes számban a ragja a fokváltakozáson túl az -id.

  Egyes szám Többes szám
giehta "kéz" gieđa gieđaid
Máhtte "Máté" Máhte Máhtiid
mánná "gyerek" máná mánáid
áhčči "apa" áhči áhčiid
dállu "ház" dálu dáluid
viessu "szoba" viesu viesuid

Tárgyeset (Accusativus)

szerkesztés

A tárgyesetet ugyanúgy jelölik, mint a birtokos esetet.

A lokatívusz ragja egyes számban -s, többes számban -in. A ragozott alak fokváltakozásban áll. A lokatívusz jelenti azt is, hogy honnan és az is, hogy hol, azaz: Ungáras "Magyarországon" és "Magyarországról". ilyenkor a szövegkörnyezet segít megfejteni a jelentést.

  Egyes szám Többes szám
giehta "kéz" gieđas gieđain
Máhtte "Máté" Máhtes Máhtiin
mánná "gyerek" mánás mánáin
áhčči "apa" áhčis áhčiin
dállu "ház" dálus dáluin
viessu "szoba" viesus viesuin

Az illatívusz ragja egyes számban -i, többes számban -ide vagy -idda. Egyes számban nem, de többes számban fokváltakozásban áll a ragozott alak. Egyes számban a diftongust tartalmazó alak elveszíti a második magánhangzóját (pl. giehta - gihtii). Az illatívusz azt fejezi ki, hogy hova.

  Egyes szám Többes szám
giehta "kéz" gihtii gieđaide
Máhtte "Máté" Máhttii Máhtiide
mánná "gyerek" mánnái mánáide
áhčči "apa" áhččái áhčiide
dállu "ház" dállui dáluide
viessu "szoba" vissui viesuide

Az esszívusz ragja az -n, egyes és többes számban is ugyanúgy néz ki, erős fokban áll, azaz nem fokváltakozásban. Az esszívusz azt jelenti, miként.

  Egyes és Többes szám
giehta giehtan
Máhtte "Máté" Máhtten
mánná "gyerek" mánnán
áhčči "apa" áhččin
dállu "ház" dállun
viessu "szoba" viessun

Névmások

szerkesztés

Az északi számiban a személyes névmásoknak három száma van, egyes, kettes és többes szám. (Ez nem ritka jelenség, több uráli nyelvben megvan még napjainkban is a kettes szám.)

  Magyar nominatívusz Magyar genetívusz/akkuzatívusz
1. személy (egyes) én mun enyém, engem mu
2. személy (egyes) te don tied, téged du
3. személy (egyes) ő son övé, őt su
1. személy (kettes) mi ketten moai kettőnké, kettőnket munno
2. személy (kettes) ti ketten doai kettőtöké, kettőnket dudno
3. személy (kettes) ők ketten soai kettőjüké, kettőjüket sudno
1. személy (többes) mi mii mienk, minket min
2. személy (többes) ti dii tietek, titeket din
3. személy (többes) ők sii övék, őket sin

A következő táblázatban az ő személyes névmás teljes ragozása látható:

  Egyes Kettes Többes
Nominatívusz son soai sii
Genitívusz/Akkuzatívusz su sudno sin
Lokatívusz sus sudnos sis
Illatívusz sutnje sudnuide sidjiide
Komitatívusz suinna sudnuin singuin
Esszívusz sunin sudnon sinin

Swadesh-lista

szerkesztés

Az északi-számi nyelv Swadesh-listája - 207 északi-számi szó

  1. a b c Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pohjoissaame című finn Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámui sátnegirji. Girjegiisá, Ohcejohka, 1993. ISBN 951-8939-28-4
  • Kirsten Pope - Máret Sárá: Eatnigiella. Goiellaoahpu váldogirji. Davvi Girji, Kárásjohka, 2004. ISBN 82-7374-506-6
  • Heidi Guttorn Einarsen: Searvva fal. Davvi Girji, 2005. ISBN 82-7374-509-0
  • Tor Magne Berg - Veikko holmberg: Amma mis nie. Giellahárjehusat. Idut 1998. ISBN 82-7601-015-6
  • Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története. In: Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére. Debrecen-Jyväskylä, 2001. ISSN 0239-1953

További információk

szerkesztés
Tekintsd meg a Wikipédia északi számi nyelvű változatát!